Nevelési Program:

A Czabán Általános Iskola és Óvoda nevelő oktató munkájának alapelvei, 
céljai

-       A tanulók teljes személyiségének fejlesztése mellett kiemelten 
fontosnak tartjuk a személyre szóló

 fejlesztést, mely egyaránt magában foglalja a prevenciót, a korrekciót és 
a tehetséggondozást is.

-       Kiemelt feladat a kommunikációs és információs kultúra részeként a 
megismerési képességek fejlesztése, az anyanyelv tudatos és igényes 
használata. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.

A Czabán Általános Iskola és Óvodában folyó nevelés és oktatás céljai, 
feladatai

-       Kulturált magatartás, kommunikáció a közösségben. Törekvés az 
előítélet-mentességre.

-       Más népek, nemzetek jogainak, kultúrájának, hagyományainak 
tiszteletben tartása.

-       Az egyetemes emberi jogok ismerete, tiszteletben tartása. 
Az alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete.

-       A Czabán Általános Iskola és Óvoda nevelő-oktató tevékenységének 
célja a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, széleskörű fejlesztése 
az esélyegyenlőség biztosításával, a hátrányok mérséklésével (etnikai 
kisebbséghez tartozók, magatartási és tanulási zavarokkal küzdők, 
veszélyeztetett helyzetűek, stb.).

-       Elérendő cél, hogy tanulóink majdan legyenek képesek az igényes, 
egészséges felnőtt életvitelre, a harmonikus családi életre és a 
társadalomba való beilleszkedéshez szükséges normák és magatartásformák 
alkalmazására.

-       Tudatosan és tervszerűen alakítjuk azokat a szociális és értelmi 
képességeket, amelyek biztosítják a sikeres iskolai beilleszkedést és 
teljesítményt.

-       Fokozottan figyelünk gyenge képességű, magatartási-, 
beilleszkedési- és tanulási zavarokkal küzdő gyerekek felzárkóztatására és 
fejlesztésére.

-       Figyelemmel kísérjük és segítjük tehetséges gyerekek egyéni 
fejlődését.

-       Az esélyegyenlőség biztosításával minden diákunkkal kívánatos 
megismertetni a szűkebb környezeten túl a nemzeti kultúra és történelem 
eseményeit, személyiségeit és hagyományait is.

 A bevezető (1-2. évfolyam) szakaszban és a kezdő (3-4. évfolyam) 
szakaszban:

-       fogékonnyá teszi a gyermeket a saját környezete, a természet, a 
társas kapcsolatok, a tágabb társadalom értékei iránt,

-       támogatja az egyéni képességek kibontakoztatását, törődik a 
hátrányok csökkentésével, tanulási nehézségekkel.

Az alapozó (5-6. évfolyam) szakaszban és a fejlesztő (7-8. évfolyam) 
szakaszban:

-       együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő érzelmi, testi 
fejlettségű, motivációjú, szocializációjú, kultúrájú gyerekeket,

-       fejleszti a tanulók önismeretét együttműködési készségét, akaratát, 
segítőkészségét, szolidaritását, empátiáját, 

-       tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és 
szabályait,

-       fejleszti a nemzeti azonosságtudatot, erősíti az Európához tartozás 
tudatát,

-       tudatosítja más nemzetek, népek hagyományainak tiszteletben 
tartását.

Az intézmény nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást 
kívánják elősegíteni különféle módszerek és szervezeti formák 
alkalmazásával.

Kiemelt feladataink és az alkalmazott eszközök és eljárások:

Feladat Eszközök, módszerek

A szocializáció folyamatainak elősegítése
        ˇ       A helyes magatartásformák megismertetésével, 
gyakoroltatásávalˇ     A kortársi és nemzedékek közötti kapcsolat 
megerősítésévelˇ       Az állampolgári ismeretek és a mindennapi 
életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.

Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése, az 
alapműveltség továbbépítése    ˇ       Mentális képességek fejlesztésével.
ˇ       Az önálló tanulás és önművelés ápolásával, gyakorlásával. Egyéni 
módszerek és programok kidolgozásával fejlesztjük a tanulási nehézségekkel 
és beilleszkedési zavarokkal küzdő, gyenge képességű tanulóinkat, 
csökkenteni kívánjuk a továbbtanulásban mutatkozó hátrányaikat.
 A tehetséggondozás keretében fejlesztjük tanulóink képességeit, esztétikai 
érzékét, kreativitását, erkölcsi-akarati tulajdonságait.

A tanulási stratégiák életkori sajátosságoknak megfelelő megválasztása
        ˇ       Differenciált fejlesztésselˇ   Kreativitás fejlesztésével
ˇ       A személyre szóló fejlesztő értékeléssel, egyenletes, egészséges 
terheléssel (írásbeli szóbeli művészeti közismereti gyakorlati tárgyak 
területén egyaránt.)                   


 
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

-       a harmonikus személyiségfejlesztés alapja a korosztályra jellemző 
pszicho-szociális fejlődés.

A tanulási, teljesítményi és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek számára 
igyekeznek nevelőink lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi 
fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást.

A gyermekek közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése
Feladata: az emberi együttélés szabályainak megismerése. A társas 
kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség 
kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

-       Az emberek közötti együttélési szabályok felismertetését és 
megértetését, a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására 
való felkészítést. Ezen belül főként:
 A személyiség tiszteletére nevelést.
 A humánus értékeket védő magatartás fejlesztését.
 Az igényes kommunikáció kialakítását.
 A gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztését.
-       Harmonikus kapcsolat kialakítására törekszünk a természeti és 
társadalmi környezettel, melynek során igyekszünk neveltjeinkben is
kialakítani a környezet állapota iránti érzékenységet,
felismertetni az emberi élet és a természet értékeit,
fejleszteni a helyes környezeti attitűdöket és felelősségérzetet,
elősegíteni az emberek közötti, az ember és környezete közötti együttélési 
szabályok megértését,
támogatni a környezet használatára vonatkozó döntések meghozatalát,
elősegíteni a környezettudatos, környezetkímélő magatartás fejlődését.
-       A szociális érzékenység és az életkornak megfelelő társadalmi 
problémák iránti 
      nyitottság kialakítását és fejlesztését. Ezen belül:
 A beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész 
magatartás fejlesztését.
 Szűkebb tágabb környezetben élő kisebbségek, nemzetiségek kultúrájának 
megismertetését és tiszteletét.


A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység:

Az óvodai és az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, 
hogy a pedagógusok nevelő és oktató munkája a lehető legnagyobb mértékben 
igazodjon a gyermek, a tanuló egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az 
egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

A nevelőink a tanítási óráikon előnyben részesítik az egyéni képességekhez 
igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanuló 
önálló, vagy csoportos munkájára támaszkodnak

Az 5-8. évfolyamon esetenként a magyar, a matematika, az angol nyelv, és 
szükség esetén más tantárgyak tanítása nívócsoportban folyik. 
A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért eredményük 
alapján kerülnek beosztásra. A nívócsoportok félévenként, a tanuló 
értékelése után átjárhatók.

A szociálisan hátrányos helyzetű, kiemelkedően tehetséges gyermekek számára 
anyagi források felkutatásával is biztosítjuk pályázatokon, versenyeken 
való részvételt, szakkörökben történő foglalkoztatásukat, a nyilvánosság 
előtti bemutatkozásukat. 

Kötelező tanítási órákon az alábbi módszerek és szervezeti formák segítik a 
tehetség és képesség kibontakozását:

-       egyéni képességekhez igazodó munkaformák,
-       egyéni fejlesztés, értékelés,
-       csoportos fejlesztés,
-       tanórai differenciálás,
-    az önálló munka ösztönzése.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program    

A gyenge képességű, tanulási zavarokkal, illetve részképesség-zavarokkal 
küzdő gyerekek felzárkóztatására és fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk.
A tanulási kudarcnak kitett, gyengébb képességű gyermek állapotán ront a 
megszégyenítés, a túlzott büntetés és a megbélyegzés ezért ezek kerülendő 
nevelési eljárások.
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a gyengék 
felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli 
felzárkóztató foglalkozások segítik.
Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó 
tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk.
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a 

gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, képesség fejlesztő 
órákat tartunk.
Fejlesztő programunk a játékosságon, a tapasztalatszerzésen, életkori 
sajátosságokon, pozitív érzelmeket keltő tevékenységeken alapul.
Fejlesztő programunk megvalósítását fejlesztőpedagógusok alkalmazásával 
biztosítjuk.

Tevékenységi területek, lehetőségek:
-       Az alapkészségek mindennapos fejlesztése.
-       Rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, 
a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség 
szerinti átrendezésével biztosítani a tantervi minimum teljesítésének 
biztosítása.
-       Speciálisan kiscsoportos, vagy egyéni felzárkózató foglalkozások 
szervezése.
-       Folyamatos korrekció, ellenőrzés, értékelés.
-       Szükség esetén a túlkoros, az adott évfolyam másodszori ismétlésére 
utasított tanulók számára olyan maximum 6 fős csoport szervezése, 
melyekben számukra speciális óra-összeállítással, új oktatási formákkal 
(pl. projekt módszer) tesszük lehetővé a minimumkövetelmény elsajátítását 
és a fejlesztő szakasz sikeres befejezését.
-       Kiscsoportos fejlesztő foglalkozások keretében a feltárt enyhébb és 
súlyosabb részképesség-zavarok enyhítése, illetve korrigálása a tanórákról 
kiemelve fejlesztőpedagógusok vezetésével.

Tevékenységi formák:

Tanórán belül
-       az egyéni képességekhez igazodó munkaformák,
-       egyéni fejlesztés, értékelés,
-       csoportos fejlesztés,
-       tanórai differenciálás,

Tanórán kívül
-       napköziotthon,
-       tanulószoba,
-       erdei iskola,
-       múzeumlátogatás, könyvtárhasználat, színházlátogatás,
-       tanulmányi kirándulások,

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló pedagógiai 
tevékenységek

-       Szoros kapcsolat kialakítása az intézményhez tartozó óvodai 
intézményegységgel azért, hogy az onnan beiskolázásra kerülő gyermekek 
kialakulóban lévő személyiségét megismerhessük, és a magatartási, 
beilleszkedési zavarokra utaló jelek alapján megfelelő, fejlesztő módon 
fordulhassanak pedagógusaink feléjük.
-       Erősíteni kell a kapcsolatot a kerületi Nevelési Tanácsadóval annak 
érdekében, hogy a felmerülő magatartási és beilleszkedési zavarok szakszerű 
megállapítása után megfelelő iránymutatást kapjunk a tanulók 
megtámogatásához.
-       Iskolapszichológus alkalmazása a zavarok korai felismerése és 
szakszerű korrigálása érdekében.
-       Rendszeres kapcsolat kialakítása a kerület Gyermekjóléti 
Szolgálattal annak érdekében, hogy a családban generálódó beilleszkedési- 
és magatartási zavarok csökkentését, megelőzését a szolgálat életvezetési 
tanácsokkal segíthesse.
-       Napköziotthoni nevelés, melynek során a tanulók elsajátíthatják az 
olyan magatartási formákat, melyek a szabadidő korrekt eltöltését,
 a közösségi kapcsolatok normalizálását segítik.
-       Családlátogatások annak érdekében, hogy a családokban felmerülő 
nevelési gondok megoldásában a pedagógus megsegíthesse a szülőket.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

Az intézmény legfontosabb gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos 
feladatai a következőkben határozhatók meg:
-       Fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit.
-       Meg kell keresni a problémák okait.
-       Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.
-       Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat 
szakembereinek.
1.      Családlátogatás
A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak 
fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, 
megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi 
feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények 
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
2.      A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata
-       Segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.
-       A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, 
megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a 
gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél 
hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.
-       A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, 
személyekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.
-       Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása 
érdekében.
-       Veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti 
szolgálatot.
-       Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.
-       A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi 
támogatás megállapítását kezdeményezi.
3.      A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében 
iskolánk együttműködik a területileg illetékes szervezetekkel, úgy mint:
-       Nevelési Tanácsadó
-       Gyermekjóléti Szolgálat
-       Családsegítő Szolgálat
-       Polgármesteri hivatal
-       Gyermekorvos
-       A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, 
egyházakkal, alapítványokkal.

4.      Az iskola pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi 
tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását:
-       felzárkóztató foglalkozások
-       tehetséggondozó foglalkozások
-       indulási hátrányok csökkentése
-       differenciált oktatás és képességfejlesztés
-       a pályaválasztás segítése
-       személyes tanácsadás (tanulónak, szülőnek)
-       egészségvédő programok szervezése
-       napközis és tanulószobai foglalkozások
-       iskolai étkezési lehetőségek
-       egészségügyi szűrővizsgálatok
-       a tanulók szabadidejének szervezése
-       a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni 
juttatás)
-       a szülőkkel való együttműködés
-       tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, 
szolgáltatásokról.





 
A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység

A hátrányokból fakadó szelekciós folyamatok már az óvodában elkezdődnek, 
melyek a korai szakaszban a nyelvi, kommunikációs fejlődésben való 
elmaradás tekintetében a legszembetűnőbbek, és ez az, ami a legkomolyabb 
következményekkel jár az iskolai pályafutás során.
A környezeti tényezőkből származó szociális hátrány okozza a 
veszélyeztetett helyzetű gyermekek számának növekedését. 
Általános és közvetlen okok:
-       a középréteg elszegényedése,
-       munkanélküliség,
-       a családok válsága,
-       társadalmi érték- és normaválság,
-       a társadalmi kötelékek lazulása az iskolai szelekció erősödése, a 
hátrányos helyzetűek bővített újratermelődése,
-       a tömegkommunikáció negatív, erkölcsromboló hatása,
-       az iskola és a család kooperációjának fokozatos gyengülése a 
nevelés színterein.
A szociális hátrány kialakulásában szerepet játszhatnak az alábbi okok:
-       szegénység, alacsony jövedelemviszonyok,
-       rossz lakáskörülmények,
-       eltartottak magas száma egy családon belül,
-       a szülők alacsony iskolai végzettsége, esetleg analfabétizmusa,
-       a család deviáns életmódja,
-       a család hiánya, csonka család,
-       konfliktusok, instabilitás a családi életben,
-       beteg vagy cselekvésében korlátozott szülő,
-       fogyatékosság.


 A hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:

A feladatokat leghatásosabban a prevenció-diagnosztizálás és a terápia-
kompenzáció egységében lehet meghatározni.
A prevenció legfőbb feladatai:
-       a pozitív mintaadás és értékközvetítés a nevelési folyamat valamennyi színterén,
-       egészséges életmódra nevelés, a szenvedélybetegségek prevenciója,
-       hangsúlyos erkölcsi nevelés,
A kompenzáció legfőbb feladatai:
-       a hátrányok mérséklése,
-       az esélyek kiegyenlítése,
-       a sikeres iskolai pályafutás elősegítése,
-       társadalmi beilleszkedés segítése,
A fentiek megvalósulását szolgáló tevékenységek:
-       egész napos iskolai ellátás biztosítása napköziotthon, tanulószoba,
-       a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók bevonása a 
felzárkóztató programokba korrepetálások, tanórai differenciált 
foglalkozások,
-       fejlesztő pedagógusok alkalmazása,
-       kiscsoportos vagy egyéni programok alkalmazása,
-       motivációfejlesztés,
-       szabadidős tevékenységek tudatos irányítása,
-       szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók kiemelt 
gondozása, 
-       térítéscsökkentési lehetőség biztosítása,
-       továbbtanulás irányítása, segítése,
-       gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatékony tevékenysége.

A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködési formái

Egy adott óvoda és iskola nevelési és tanulmányi eredményeit értékelni 
mindig csak sajátos feltételeihez viszonyítva szabad. E sajátos feltételek 
között kétségtelenül legfontosabb szerepe a családnak van. A család 
nevelési kultúráját, a tudás megszerzése iránti igényszintjét az óvoda és 
az iskola munkájának támogatását ugyanakkor nagymértékben meghatározza 
szülők képzettsége.
Az óvoda, iskola és a szülők közötti kapcsolat egyre inkább partner 
jellegűvé válik. Mindkét fél közös cél érdekében munkálkodik, mely az adott 
gyermek képességeinek minél jobb kibontakoztatása. A cél elérése érdekében 
alapvetően fontos a szülői házzal való szoros együttműködés. 

A speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelése

A nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában nagyobb hangsúlyt szükséges 
fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. 
Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal 
kell alkalmazkodni a tanulók közötti nagyobb eltérésekhez.
 A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lenni a közvetlen 
érzékszervi tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a 
céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.
A nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszában a megismerési módszerek 
további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló 
képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. 
Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a 
manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő 
tevékenységi formák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések 
arra vonatkozóan, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a 
kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, 
korrigálásához.





 
Intézményi Minőségirányítási Program:

Intézményi szintű minőségpolitika, minőségcélok:

Felzárkóztató foglalkozásaink, iskolapszichológusunk munkája, és 
fejlesztőpedagógusaink tapasztaltsága lehetővé teszik a 
hátránykompenzációt.


Partnerek akik együttműködésükkel segíthetnek a célok elérésében
Fióka Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó
Kerületünknek a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett, valamint sajátos 
nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézményei. Az óvodapedagógusok, 
osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelősök útján napi kapcsolatban állunk 
velük, prevencióból, a hátrányok kompenzálásából, a szociális feszültségek 
enyhítéséből épül fel munkájuk. Különösen veszélyeztetett tanulóink magas
 számaránya miatt fontos a közös feladatvégzés.
Minőségpolitikai elvek

A Czabán Általános Iskola és Óvoda küldetése a HPP-ben megfogalmazottak 
szerint:
A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával 
hajtson végre egészséges és harmonikus személyiség-fejlesztést, korszerű 
ismereteket, képességeket, készségeket alakítson ki és bővítsen; 
szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk a ránk 
bízott tanulókból személyre szabott fejlesztéssel, ami magába foglalja a 
prevenciót, korrekciót és a tehetséggel való törődést is. 

Minőségpolitikai Nyilatkozat

- Elősegítjük a tehetséges gyermekek felismerését, fejlődését, valamint a 
lemaradással küzdők felzárkóztatását, fejlesztését.

Kiemelt cél a személyre szóló fejlesztés, az egyéni tanulási módszerek 
elsajátíttatása. Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetségek 
gondozását, a gyengébb képességűek felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz 
kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, a 
tanórai munka differenciálása, míg az óvodákban a csoportfoglalkozások, 
illetve külső szakemberek (pl. logopédus) segítik.
Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok 
ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, 
feltárásában. 

 
PEDAGÓGIAI CÉLOK
Minőségcél     teljesülési idő sikerkritériumok
Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció     - folyamatos , ill. 
tanév, nevelési év     - fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások eredményei; 
iskolapszichológus, logopédus gyermekvédelmi felelős munkája
Egyéni képességek kibontakoztatása    - folyamatos, ill. tanév, nevelési év
        - óvodapedagógusok, tanítók, tanárok munkája 

Tervezési - szervezési feladatok
A minőségirányítás szempontjából kulcsfontosságú az éves munkaterv, 
valamint az egyes fejlesztési tervek.

A tanulói teljesítmény mérése:

input mérés : az első osztályosok mérése a félév előtt iskolaérettségi 
hiányok és képesség szerinti összetétel megállapítására

 A pedagógusmunka értékelésének területei:
ˇ       A tehetséges gyerekek, tanulók gondozása, fejlesztésük (tanulmányi 
versenyek, sport, művészeti, kulturális versenyek, gyermekpályázatok)
ˇ       Gyengék felzárkóztatása, eredményes fejlesztése
ˇ       Osztályfőnöki munka, közösségformálás, gyermekvédelem

további szempontok fejlesztő pedagógusoknál:

      + tudatosság, fokozatosság, lépcsőzetesség
      + egyénhez szabott alkalmazkodás 
       + differenciálás, feladatok, tevékenységek variabilitása
      + motivációs bázisok alkalmazása (önértékelés fejlesztése, 
sikerélmény)
      + szabály és feladattudat alakítása
      + egyéb kompetenciák fejlesztésére való törekvés (komplexitás)
      + percepciók variabilitása