Czabán Általános iskola
Czabán Általános iskola

Intézményi Minőségirányítási Program

Intézményi Minőségirányítási Program
Czabán Általános Iskola
Minőségirányítási programja
 
 
 
 
 
 
1. Bevezetés

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi törvény új 40. paragrafusa foglalja magába az intézményi minőségüggyel kapcsolatos teendőket.

Természetesen a minőséggel, fogalomrendszerével összefüggésben eddig is voltak céljaink, feladataink, hiszen rengeteg eleme, folyamata megtalálható az intézmény helyi pedagógiai programjában.

Legfőbb tennivalónk most mindezeket egységes egészbe foglalni, figyelembe véve a törvényi, rendeleti előírásokat, Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Újpalota - Pestújhely Önkormányzatának 2004. február elsejével kiadott közoktatási minőségirányítási programját, és végül, de nem utolsó sorban a helyi, intézményi specialitásokat.
 

2. Az intézmény szerkezetének lényegi pontjai

Az iskola maximális létszámát 370 főben határozta meg a fenntartó önkormányzat.
Tárgyi feltételeink az átlagosnál valamivel jobb színvonalúak, lehetőségeink szerint folyamatosan fejlesztjük őket.
A személyi, feltételeknél fontos kiemelnünk, hogy valamennyi munkavállalónk a munkaköri feladataik ellátásához szükséges megfelelő végzettséggel rendelkezik.
A képzési rendszerünkre jellemző a kerületi közoktatási fejlesztési tervben meghatározott prioritások figyelembe vétele: a nevelési folyamatok, iskola- előkészítés, informatika, idegen nyelv oktatása, a mindennapos testnevelés bevezetésére való törekvés.


Feladataink végrehajtását többféle intézményi szabályozó irányítja. Jelen minőségirányítási programunk megalkotása azt a célt szolgálja, hogy "útmutatóként " a nevelési - oktatási, valamint az intézmény általános, napi feladatainak szabályozása minőségi jegyekkel valósuljanak meg. A minőségi megfelelőség egyik kritériuma a jogi megfelelőség, amit az érvényben lévő szabályzataink garantálnak.

 
 
1. Általános, alapvető dokumentumok:

Dokumentumaink
szabályozott terület, személyek
Alapító okirat
 
Sz. M. Sz.
 valamennyi munkavállaló
Házirend
 tanulók, szülők, munkavállalók
Különös közzétételi lista
 
 
 
 
2. Szakmai dokumentumok:         
Dokumentumaink
szabályozott terület, személyek
 
 
Helyi Pedagógiai Program
 nevelés - oktatás
Intézményi Minőségirányítási Program
 
Vizsgaszabályzat
 
Továbbképzési Program és beiskolázási terv
 
Éves munkaterv, beszámolók
 
Ellenőrzési terv
 
Tantárgyfelosztás, órarend
 pedagógusok

3. Intézményi ügyintézési dokumentumok:
Dokumentumaink
szabályozott terület, személyek
Iratkezelési Szabályzat
 pedagógusok, ügyviteli dolgozók
Tanügyi nyomtatványok (felvételi, mulasztási, beírási, osztály, csoportnaplók, bizonyítványok, diákigazolványok, tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése stb.)
 

4. Munkaügyi dokumentumok:
Dokumentumaink
szabályozott terület, személyek
Végzettséget, továbbképzést igazoló okmányok másolatai, erkölcsi bizonyítvány
 
Munkaköri leírások
 pedagógusok, valamennyi munkavállaló
Gyakornoki szabályzat
 
 
  
5. A gazdálkodást szabályozó dokumentumok:
Dokumentumaink
szabályozott terület, személyek
Számviteli politika
 
Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje
 
Eszközök és források értékelési szabályzata
 
Természetbeni juttatások szabályzata
 
Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
 
Folyamatlista
 
Beszerzések lebonyolításának szabályzata
 
Reprezentációs kiadások szabályozása
 
Telefonhasználat szabályozása
 
Pénz-és Értékkezelési Szabályzat
 
Selejtezési Szabályzat
 
Leltározási Szabályzat
 
Bizonylati Szabályzat
 
 
 
6. Védelmi szabályzatok:
Dokumentumaink
szabályozott terület, személyek
Munka-és Balesetvédelmi Szabályzat
 valamennyi dolgozó,illetve tanuló
Tűzvédelmi Szabályzat
 valamennyi dolgozó,illetve tanuló
HACCP rendszerkiépítési felmérés
 valamennyi dolgozó,illetve tanuló


7. Érdekvédelmi Szabályzatok:
Dokumentumaink
szabályozott terület, személyek
Közalkalmazotti Szabályzat
 közalkalmazottak
Diákönkormányzat Működési Szabályzata
 tanulóifjúság


A jelzett szabályzatokból a törvényi előírásoknak megfelelően módosítás alatt van a HPP nevelési program része,és az SzMSz.
3. Intézményi szintű minőségpolitika, minőségcélok
3.1. Hagyományok, erősségek
Az intézményi minőségpolitika szempontjából döntő fontosságú számba venni azokat a már ma is meglévő erősségeket, melyek folyamatos fejlesztésével a végzett munkaminőségét tovább lehet emelni. Másrészt az erősségek megléte rávilágíthat hiányokra is, amelyek kiküszöbölése szintén ezt a célt segíti elő. Hagyományaink közül csak a ránk jellemzőek szerepelnek, az általánosak (tanévnyitó, záró, ballagás stb.) nem.
akadályverseny és emlékfutás
adventi gyertyagyújtás
kerékpártúra
"Év tanulója" választás júniusban

Az iskola legfőbb erőssége a tanulók folyamatos érdekeltté tétele az iskolai munkában. Rajz, sport és informatikaoktatásunk kerület szerte elismert. Felzárkóztató foglalkozásaink, iskolapszichológusunk munkája, és fejlesztőpedagógusaink tapasztaltsága lehetővé teszik a hátránykompenzációt. Tehetséges tanulóink számára az általuk legkedveltebb területeken nyújtunk lehetőséget - DSE foglalkozások, szakkörök.

3.2. Partnerek azonosítása
Az egyik legfontosabb feladat a program elkészítése szempontjából. Deklarálni kell, hogy nevelő - oktató munkánk minőségének meghatározása, annak fejlesztési teendőinek végrehajtása kinek - kiknek az érdekében történik.

Partnerek, akik a nevelési-oktatási folyamat elsődleges szereplői

a; tanulók

Nevelésünkben első helyen a gyermek áll, ők munkánk közvetlen fogyasztói. A mai korban minden lehetőséget ki kell használnunk, hogy eredményes PR tevékenységgel, megfelelő menedzseléssel minél több gyermekünk legyen. Intézményünk nyitott, így sok tanulónk van a beiskolázási körzeten kívülről is. A minőség gyermekekre történő irányítottsága azért is lényeges, mert kitűzött céljaink, feladataink megvalósításának feltétele a jól vevő tanulói réteg. Az egyik fő irányvonalnak tehát szükségszerűen rájuk kell irányulnia.

b; pedagógusok, intézményi közalkalmazottak

Mivel a nevelés-oktatás bipoláris folyamat, munkavégzésük minősége meghatározó az egész intézményre. A vezetőségtől a technikai személyzetig bezárólag arra kell törekedni, hogy saját területükön a maximumot nyújtsák. A teljesítés minőségi mutatóit nagyban befolyásolja az alkalmazottak szak- és továbbképzettsége, motiváltságuk, a vezetési stílus, munkájuk anyagi és erkölcsi elismerése. Nyilvánvaló, hogy a rendszer megszervezése, működtetése, fejlesztése során övék a másik fő irányvonal.

akik elvárásokat és/vagy forrásokat támasztanak

c; szülők


Ma, a társadalmi viszonyokból eredően szerepük látszólag csökkent. Ez alatt azt kell értenünk, hogy jóval ritkábban jutnak el abba az intézménybe, ahová gyermekük jár.

Információik nagy többségét közvetve, gyermekeiktől szerzik az intézményben folyó életről, ezért is nagyon fontos a gyermekek megnyerése. Ugyanakkor a nevelés sikere a közös munkán múlik, így a programnak olyan elemeket is kell tartalmaznia, melyekkel támogatásukat megszerezhetjük.

d; a fenntartó

A működési feltételeket biztosítja, így jogos az elvárás, hogy intézményei megfeleljenek azon kitételeknek, melyeket előír. Szakmailag, pénzügyileg törvényes működés, a költségek, ráfordítások és az eredmények közötti egyensúly, minél több gyermek, kerületi és azon túl mutató sikerek tanulmányi és az oktatás egyéb területein garantálják a fenntartó elégedettségét.

partnerek akik együttműködésükkel segíthetnek a célok elérésében

e; Fióka Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó


Kerületünknek a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett, valamint sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézményei. Az osztályfőnökök a gyermekvédelmi felelős útján napi kapcsolatban állunk velük, prevencióból, a hátrányok kompenzálásából, a szociális feszültségek enyhítéséből épül fel munkájuk. Különösen veszélyeztetett tanulóink magas számaránya miatt fontos a közös feladatvégzés.

f; Csokonai Művelődési Központ és telephelye

A közművelődést ellátó intézmények az esztétikai és kulturális nevelés területén fontos partnerek.

g; Egészségügyi Intézmények

Az iskolai egészségügyi ellátást biztosítják, nem elhanyagolható a szerepük az egészséges életmódra nevelés terén.

h; REAC Sportiskola

Az iskolában jelenleg öt sportosztály működik, ezáltal az egyesületbázisa lehetünk, cserébe pályahasználattal, melegítővel segít a sportiskola.

i; a tanulók életútjának egyéb állomásai - középfokú iskolák,

 A középfokú iskolák partnerek abban a tekintetben, hogy végzős tanulóink felvevőpiacát jelentik. Elvárásaik az oktatás-képzés szerkezetében befolyással bírnak a mi munkánkban is. A továbbtanulási arányok, felvételi százalék jelentős minőségi mutató.

j: szervezetek, melyek társadalmi, szakmai igényeket fogalmaznak meg

Ebbe a pontba sorolható a Közoktatási Közművelődési Egészségügyi és Sport Bizottság, mint a szakterület legfontosabb döntés-előkészítője a kerületi képviselő-testület számára. Ide tartozik az Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, valamint a jogalkotó szervek, melyek elsősorban a szakmai irányelveket, a közoktatással kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat adják, megalkotva ezzel a működés törvényes kereteit.

k: Magyar Labdarúgó Szövetség

Az iskola képzési szerkezetében jelen lévő közoktatási sportiskola okán együttműködési megállapodás él eszervezettel.


3.3. Minőségpolitikai elvek
A minőségpolitikának általánosan a szervezet céljaira, az azonosított partnerek igényeinek, elvárásainak teljesítésére kell vonatkoznia.

Legalapvetőbb cél: az intézményi feladat-végrehajtás hatékonyságának, törvényességének, szakszerűségének biztosítása, javítása, fejlesztése, a szolgáltatást igénybevevők minél magasabb színvonalú kiszolgálása.

A saját minőségpolitika meghatározásában döntő az adott intézmény küldetése és jövőképe, amik determinálják fő céljait, feladatait, továbbá azt az állapotot, ahová szeretnének eljutni.

A Czabán Általános Iskola küldetése a HPP-ben megfogalmazottak szerint:

A tanulók életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával hajtson végre egészséges és harmonikus személyiség-fejlesztést, korszerű ismereteket, képességeket, készségeket alakítson ki és bővítsen; szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket neveljünk a ránk bízott tanulókból személyre szabott fejlesztéssel, ami magában foglalja a prevenciót, korrekciót és a tehetséggel való törődést is.
Másik alapfunkciónk a nemzeti műveltségi anyag, és a világörökség részét képező egyetemes kultúra alapjainak közvetítése. A fentiek megvalósításához az intézmény gondoskodik a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, valamint egy olyan érzelmi biztonságot nyújtóderűs légkörről, ahol a gyermekek otthon érezhetik magukat.

Mindezek megvalósítására az ideális jövőkép a következő lehet:

Munkánk eredménye egy olyan intézmény, ahol rendezett külső és belső környezetben, derűs, alkotói légkörben jól képzett pedagógusok, dolgozók végzik feladataikat a rájuk bízott gyerekekkel.
A valóban partnerként működő szülői házzal közös erőfeszítéssel érjük el a nevelési célokat, alakítunk ki a gyermekekben olyan attitűdöket, magatartási normákat, a későbbiekben munkaerkölcsöt, melyek lehetővé teszik majdan számukra az igényes felnőtt életet.

Az oktatás során pedig olyan ismereteket nyújtunk, olyan képességeket, készségeket alakítunk ki, melyekkel ezeket az ismereteket használni is tudják a középfokú oktatásban, és szilárd alapot nyújtanak ahhoz, hogy tanulóink a társadalomban megbecsült munkaerőkké váljanak.
 
 
 
Minőségpolitikai Nyilatkozat


A Czabán Általános Iskola valamennyi munkavállalója elkötelezett a minőség kialakítása, biztosítása és folyamatos fejlesztése iránt.

Ennek érdekében:
Munkánk során megvalósítjuk a partnerközpontúságot, rendszeresen vizsgáljuk partnereink elégedettségét, figyelembe vesszük igényeiket.
Biztosítjuk, hogy az alkalmazotti közösség törvényesen, szakszerűen, eredményesen végezze munkáját.
Folyamatosan fejlesztjük a kollégák szakmai felkészültségét.
Elősegítjük a tehetséges gyermekek felismerését, fejlődését, valamint a lemaradással küzdők felzárkóztatását, fejlesztését.
Tanulóink számára a XXI. század technikai színvonalának, az európai integrációnak megfelelő szilárd alapműveltséget, használható tudást nyújtunk.
Biztosítjuk számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.
Az életkornak adekvát szinten elsajátíttatjuk velük az intézményi, helyi, országos és európai normákat.
Ösztönözzük a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodást, az iskolai innovációt.
A közoktatási versenyhelyzet miatt erősítjük PR tevékenységünket.
A feladatok elvégzéséhez nyugodt, alkotói légkört teremtünk, munkatársainkat erkölcsileg és anyagilag is ösztönözzük.
A fentiek megvalósulása, fenntartása és folyamatos fejlesztése érdekében az intézmény minőségirányítási rendszert épít ki és működtet.

Varga László
 igazgató
A minőségirányítási rendszer működését, működtetését befolyásolják az intézményműködésének hosszútávra szóló, stratégiai elvei:

1. Az intézményben folyó nevelő - oktató munka céljait az egyén - sajátosságaitól függő - személyiség-fejlesztése, az általános emberi és nemzeti értékek gyermekekkel történő megismertetése, elfogadtatása határozza meg.

2. Az intézményben otthonos légkör, szeretetteljes kapcsolatok kialakítására törekszünk.
3. Kiemelt cél a személyre szóló fejlesztés, az egyéni tanulási módszerek elsajátíttatása. Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetségek gondozását, a gyengébb képességűek felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, a tanórai munka differenciálása, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztési terv szerinti nevelése-oktatása.

4. Kiemelt cél a tudás újbóli értékké válásának elérése.

5. Kapcsolattartás partnereinkkel.

6. Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában.

7. Fontosnak tartjuk, hogy kollégáink munkájuk során kísérjék figyelemmel a partneri igényeket, azok változásait, reakcióképesek legyenek, és igyekezzenek az elvárásoknak megfelelni.
3.4. Igények-szükségletek, elégedettség mérések
A rendszer kiépítésének alapjait képezik a partneri igények. Természetesen, ahhoz, hogy ezen igények érvényesülhessenek, szükségleteket is meg kell határoznunk. Ezek egyben a teljesülés kritériumai is.

A: a tanulók részéről:
Igények
Alapszükségletek
felkészítés a továbbtanulásra
a nevelési normák elfogadása
segítség a tanulásban
az iskolai házirend betartása
korszerű ismeretek
aktív részvétel tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon
tanulói jogok érvényesülése
önként vállalt feladatok
egyéni képességek figyelembe vétele
munkamorál fejlesztése
sok és színes szabadidős tevékenység
egyéni képességeknek megfelelő tanulás
 
B; a közalkalmazottak részéről:
Igények
Alapszükségletek
nyugodt , biztonságos munkakörülmények
szabályzatok , törvények betartása
demokratikus vezetési stílus
munkaköri leírás megvalósítása
teljesítménnyel arányos elismerés
határidők betartása
konkrét, világos, egyértelmű feladatok
ön - és továbbképzés
rugalmas probléma-elintézés
rutinszerű tanítás mellőzése
magasabb szintű munkafegyelem
pozitív nevelési minták közvetítése
objektív értékelés
sokrétű motiváció


C; a szülők részéről:
Igények
Alapszükségletek
a tanuló egyéni képességeinek felismerése, kibontakoztatása
elsősorban nevelési téren valóban partnerként működés
felkészítés a továbbtanulásra
házirend ismerete, elfogadása
egészséges életmódra nevelés
a tanuló ügyeivel kapcsolatos tájékoztatás figyelemmel kísérése
tehetséggondozás
hatékonyabb együttműködés az osztályfőnökökkel
esélyegyenlőség biztosítása
céljaink megvalósulásánakbiztosítása


D; a fenntartó részéről:
 
Igények
Alapszükségletek
világosan fogalmazzuk meg minőségi elvárásainkat, folyamatosan vizsgáljuk szabályozó dokumentumainkat
az intézményi munka forrásainak biztosítása
- rendszeresen mérjük, értékeljük az intézmény pedagógiai tevékenységét, a tanulmányi munkát, a tanulók neveltségi szintjét
szakmai koncepciók kidolgozása, irányelvek kijelölése
alakítsuk ki és működtessük az alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét
közép - és hosszútávú fejlesztési tervek
- fordítsunk kiemelt figyelmet a pedagógiai hozzáadott érték mérésére, értékelésére
.
- alakítsuk ki az érintettek közreműködésével az intézményi célokkal összhangban lévő továbbképzési tervünket
.
- végezzünk rendszeres intézményi önértékelést
.
- folytassunk partneri igény-és elégedettség méréseket
.


Minőségirányítási munkánk egyik értékelési, mutatója a partnerek elégedettségének mérése. Ezt - terveink szerint - egy érvényességi ciklusban kétszer szeretnénk elvégezni.

A mérés módszerei:
kérdőíves kikérdezés
interjú
megfigyelés

A méréssel kapcsolatos fő feladatok:
- partnerlista készítése (1. sz. melléklet), felmérési rend szabályozása, mérőeszközök készítése, tantestülettel való érvényesítése, mérőeszközök sokszorosítása (kérdőív esetén) kollégák bevonása, mérés, értékelés.

Az egyes mérési módszerek kiválasztása, alkalmazása, a mérés megvalósítása a mérési biztos feladata.
3.5. Minőségcélok, sikerkritériumok

Minőségi célrendszerünk hármas tagolódása igyekszik megragadni azokat a számunkra lényeges pontokat, melyek teljesülése magában rejti a minőségi színvonal emelkedését.

A minőségcélok és sikerkritériumok leírása:

PEDAGÓGIAI CÉLOK
Minőségcél
teljesülési idő
sikerkritériumok, kooperatív technikák, metodikai változatosság, a hagyományostól eltérő képzési formák
I. A szakma fejlesztésének támogatása
- folyamatos
- minden tanév márciusa
- beiskolázási, továbbképzési
terv megvalósítása; belső továbbképzések, benchmarking; részvétel legalább 75%
II. Szakmai színvonal emelése
- folyamatos
- egy tanév
- a tanulás tanítása;
modulok oktatása
III. Kompetencia alapú ismeretek nyújtása
- folyamatos
- egy tanév, nevelési év
- kulturális hátrányok csök- kennek; használható, gyakorlati tudás elsajátítása, mérési eredmények fejlődése
IV. Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció
- folyamatos , ill.
tanév, nevelési év
- fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások eredményei; iskolapszichológus, logopédus gyermekvédelmi felelős munkája, nem szakrendszerű oktatás, sajátos nevelési igényű tanulóknál egyéni haladási tervek
V. Egyéni képességek kibontakoztatása
- folyamatos, ill. tanév, nevelési év
 tanítók, tanárok munkája 
 
 

SZERVEZETI CÉLOK
VI. Emberi erőforrások fejlesztése
- szükség szerint
- megfelelően szakképzett munkaerők biztosítása
VII. Szervezeti kultúra fejlesztése
- folyamatos
- erősödik az alkalmazottak közösségi szelleme; jó hangulat; konfliktusok csökkenése
VIII. Motivációs lehetőségek
- folyamatos
- fejlődő innováció; önként vállalt feladatok
IX. Szülőkkel való együttműködés fejlesztése
- tanévenként,
nevelési évenként
- fogadó órák, szülői értekezletek, nyílt napok látogatottságának növekedése
X. A szakmai és pályaorientációs együttműködés fejlesztése
Folyamatos, tanév/nevelési év
Erősödik egymás szakmai munkájának megismerése és megbecsülése, beiskolázási mutatók javulnak
XI. Fejlett belső kommunikáció, információs technológiák
- folyamatos
- folyamatos információcsere; nincsenek belső feszültségek
XII. Törvényes intézményi működés biztosítása
- szükség szerint, felülvizsgálati rend szerint
- szabályzatok aktualizálása jogszabály- változás esetén 45napon belül
 

MINŐSÉGCÉLOK
XIII. Partnerközpontú működés kialakítása
- egy év
- MIP készítése; partnerek azonosítása, igények felmérése
XIV. Kulcsfolyamatok szabályozása
- két év
- minőségfejlesztési munkaterv készítése, folyamatábrák
XV. Folyamatos fejlesztés
- folyamatos
- fejlesztési tervek, szabványosítás
XVI. Elégedettségmérésekvégrehajtása
- kétévente
- válaszadási hajlandóság 75 % legalább 70 %-os pozitív válasz
XVII. Igények beépítése az iskolai gyakorlatba
- két év
- sikeres, elismert működés
 
4. Az intézmény minőségfejlesztési - irányítási rendszere
4.1. A rendszer kiépítése, fenntartása

A rendszer kiépítéséhez emberi és egyéb erőforrások szükségeltetnek.

A; emberi erőforrások biztosítása:

Első és legfontosabb feladat a munkavállalók bevonása. A teljes intézményi munkára kiterjedő minőségbiztosítás és fejlesztés értelemszerűen valamennyi alkalmazott feladata. Az intézményen belül az egyes alrendszerek tevékenységének minőségi mutatói összefüggenek, egymástól nem elválaszthatók, rendszer mivoltából fakadóan komplex folyamat.
A munka irányítására minőségügyi vezetőt, támogató csoportot és minőségi köröket hozunk létre.
A minőségügyi vezetőt az intézményvezető bízza meg, a nevelőtestület egyetértésével, határozott időre. A megbízás többször is megismételhető. A vezető kompetenciájába tartozó tevékenységek: - folyamatok működtetése, dokumentációs rendszer vezetése, adatgyűjtés, információszolgáltatás, mérési feladatok, ezekkel való megbízás, fejlesztő tevékenységek irányítása.

Jogkörei:
ellenőrzési jog a minőségfejlesztési támogató csoport tagjainak, a munkatervben megjelölt feladatok végrehajtásáért felelősök feladatvállalásának, azok végrehajtásának ellenőrzése,
döntési jog a MIP kiépítésével kapcsolatos kérdésekben szavazategyenlőség esetén véleménye dönt,
javaslattételi jog a minőségirányítással összefüggő valamennyi ügyben.

A minőségügyi vezető munkáját a támogató csoport tagjai segítik. Megbízási rendjük megegyezik a vezetőével.

kompetenciáik:
minőségfejlesztési munkaterv, erőforrásleltár, vezetői jogkörök átvétele a vezető távollétében.

A fejlesztési tervek megvalósítása érdekében minőségi köröket alakítunk ki. A minőségi körök vezetőinek, tagjainak kinevezésénél az eljárásrend ugyanaz.

Egyéb erőforrások biztosítása:
pénzügyi, gazdasági feltételek, kötelező taneszköz-jegyzék teljesítése
tárgyi feltételek bővítése
személyre szabott oktatást és képességfejlesztést támogató módszerek, eszközök
információáramlás
elismerés, támogatás (minőségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés!)

Folyamatok működtetése:

A fő folyamatok tartalma, folyamatábrák, felelősségi rendszer, dokumentációs rendjük a minőségfejlesztési munkaterv részét fogják képezni. Minden nevelési - oktatási intézményben alap - és egyben főfolyamatoknak számítanak a következők:
·         nevelési folyamatok
·         oktatási folyamatok
·         szervezési folyamatok
·         tervezési folyamatok
·         ellenőrzési - értékelési folyamatok
 
4.2. Minőségirányítási elvek, folyamatos fejlesztés
Az intézmény működésének hosszútávra szóló elvei mellett nyolc alapelv mérvadó a minőségirányításban:

1; Vevőcentrikusság: azon partnerek igényeinek teljes körű figyelembe vétele, akik a nevelés-oktatás folyamatával kapcsolatban elvárásokat támasztanak.

2; Vezetési kultúra: a szakmai pluralizmus, szakmai autonómia érvényesülése, centralizáció- decentralizáció arányai.

3; Dolgozók bevonása: nagyon lényeges, nem lehet elégszer hangsúlyozni; a sikerben nem csak néhány ember érdekelt.

4; Folyamatszemlélet: nem egyszeri tevékenységről van szó; a célok elérése után újabb célokat kell kitűznünk.

5; Rendszerszemlélet: az egyes alrendszerek munkája meghatározó az egész szervezet munkájára; az egymásra épülő mikro-ésmakrorendszerek, kezdve az egyes dolgozótól munkaközösségeken át a vezetőségig a lehető legjobban végezzék munkájukat.

6; Folyamatos fejlesztés: a status quo és a megjelölt célok elérése közötti úton hibák is csúszhatnak be; PDCA ciklus; a problémák azonosítása, az okkeresés és elemzés után megoldási terv készítése, beválás megfigyelése, siker esetén szabványosítás.

7; Döntéshozás: stratégiai és taktikai döntések meghozatala; a tények alapján, előzetes és szükséges tájékozódás, információgyűjtés, döntés, hatásvizsgálatok.

8; Kölcsönösen előnyös kapcsolatok: együttműködési megállapodások kötése.

A nyolc alapelv egyike a folyamatos fejlesztés, mellyel az intézményi munka egészében találkozunk, feladat-végrehajtásunk színvonalának fejlesztése egyrészt közelebb hozza a kitűzött célok elérését, másrészt elősegíti ezzel új magasabb szintű célok kitűzését.

Alapfeladata az ún. PDCA ciklus. Természetesen a folyamatos fejlesztésen belül is vannak fő feladatok, melyek elsősorban szolgálják a kitűzött célok elérését, ezek a kulcsfolyamatok.
kulcsfolyamat
szakaszai
megvalósítás
Résztvevők, felelősök
határidő
nevelési folyamatok
 NAT szerint
nevelési program, nevelési tervek
összes pedagógus
folyamatos
ezen belül:
oktatási folyamatok
kerettanterv, helyi tanterv
HPP; tantárgyi tanmenetek
összes ped.
évfolyamonként
ezen belül:
tanulói mérés
HPP, IMIP, fejlesztési ütemterv
mérési program
összes ped.
ütemterv szerint
tanulói értékelés
HPP
szóbeli, írásbeli, kompetencia alapú
összes ped.
folyamatos
tanítási módszerek, tanulásszervezés taneszköz-használat
HPP, kerettanterv
tanmenetek, óravázlatok, óralátogatás, óravizsgálat
pedagógus és vezetői munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény-értékelése
összes ped.
vezetőség
folyamatos, ellenőrzési terv szerint, 3 évente
tervezési-szervezési folyamatok, minőségfejlesztési munkaterv
éves munkaterv
havi program
összes ped.
program szerint
beiskolázás
jogszabály
rendelet szerint, jegyzői utasítás
8. oszt. ofők
tanév dec.-márc
továbbképzés
jogszabály
Ktv. jogszabály szerint
összes ped. vezetőség
tanév február
motivációs folyamatok
szükségletek, igények,
elégedettség
erkölcsi - anyagi ösztönző rendszer,
tanulói jutalmazás
 tanulók, alkalmazottak, vezetőség
folyamatos
pedagógusok, dolgozók munkájának értékelése
munkaterv
óralátogatás, óravizsgálat, megfigyelés
mk. vezetők, vezetőség
folyamatos, ill. félévente, 3 évente
 
4.3. Vezetés feladatai
A vezetés feladatai sokrétűek a minőségirányításban: a konkrét tennivalókon túl kiterjednek az erőforrások biztosítására, fejlesztésére, az intézmény működtetésére, kommunikációs rendszerre.

Konkrét vezetői feladatok:
részletes szervezeti elemzés, különösképp a klímára, innovációs lehetőségekre, támogatottságra
·         erőforrások felmérése
·         feladatok meghatározása
·         változási stratégia és taktika kidolgozása
·         jelenlét, példamutatás
·         szakmai segítségadás
·         szervezet fejlesztés; motiválás, munkatársak bevonása, döntési jogkörök, hatáskör átruházás
·         a teljes munkafolyamat ismerete
·         képzés, fejlesztés, menedzselés, marketing, PR, benchmarking lehetőségek

Egyéb feladatok:
emberi és anyagi erőforrások biztosítása
egészséges, biztonságos munka -és tanulási körülmények megteremtése
mentálhigiénés feladatok, konfliktusok, stressz kezelése, egészségügyi ellátás, gyermekvédelmis feladatok
belső információs rendszer működtetése
dokumentációs rend működtetése
egyéb kiszolgáló folyamatok biztosítása
kommunikáció a partnerekkel; különösen felvételi eljárás, panaszkezelés, igény elégedettség vizsgálatok esetén.
4.4. Tervezési - szervezési feladatok
A tervezés célja, hogy az intézmény - mint szervezet - munkája kiszámítható, egymásra épülő, és ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. A tervezés szintjei és dokumentumai meghatározzák a tartalmi munka feladatait.
tervezés szintjei
dokumentumok
stratégiai szint
- vezetői program, HPP célrendszer, alapelvek, MIP, küldetés, jövőkép
operatív szint
- HPP feladat- eszközrendszer, SzMSz, MIP, éves munkaterv, kéthavi tanítási időkeret
megvalósítás napi szintje
- havi munkaterv-program, szaktanári, osztályfőnöki tanmenetek


A tervezés folyamata tényeken, információkon kell, hogy alapuljon. Módszereit tekintve az alulról építkezők belső innovációs folyamatok bázisai, a felülről építkezők a stratégiai tervek, míg az egyeztetések az operatív tervek alapjai lehetnek. A minőségirányítás szempontjából kulcsfontosságú az éves munkaterv, valamint az egyes fejlesztési tervek. Az éves munkatervnek meg kell szabnia a szakmai és az azzal kapcsolatos tevékenységek teljes spektrumára vonatkozóan a tennivalókat.
Az adott tanévre szóló kiemelt, elvégzendő nevelési, oktatási feladatokat, követelményeket a HPP időarányos lebontásával határozza meg.
Így viszonyítási alapot szolgáltat az intézményi munka értékeléséhez, ezáltal kontrollálni lehet, hol is járunk a célok teljesítése felé vezető úton.
A tanévre szóló pedagógiai tervezés megalkotása az éves munkaterv, a minőségfejlesztés preferenciái, és a partneri igények alapján kell, hogy történjen.
Az elemzések során kirajzolódnak a fejlesztés fő irányvonalai. A problémákat két csoportba soroljuk tartalmi elemeik szerint: pedagógiai és szervezetfejlesztésre. A fejlesztési terveket a támogató csoport készíti el, a nevelőtestület hagyja jóvá, az éves munkatervbe az igazgató illeszti be. A fejlesztési tervek megvalósítását minőségi körök koordinálják. A fejlesztési terv általában projektterv, melynek lényege, hogy a megvalósítandó feladathoz cselekvési sort, erőforrás-szükségletet, határidőt, sikerkritériumokat, mérési módot rendelünk. (pl. Gantt- diagram).

A fejlesztési tervek a minőségfejlesztési munkaterv alapjait képezik.
4.5. Ellenőrzési feladatok
Az ellenőrzés hasonlóan többszintű feladat, ágazati - fenntartói (külső) és intézményi (belső) ellenőrzésről beszélhetünk. A MIP szempontjából prioritást élvez a belső ellenőrzési rend szabályozottsága. Mindenfajta ellenőrzéssel szemben támasztott követelmény a konkrétság, objektivitás, folyamatosság, tervszerűség. Funkciója szerint azt vizsgálja, hogy az intézmény működése megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, az ezeken alapuló belső szabályozásnak. Feltárhatja azokat a hibákat, hiányosságokat, amik a megismerést követően javíthatók, így a minőségi színvonal emeléséhez nagyban hozzájárul. Éppen ezért az intézményi működés minden területét érintenie kell.

Az intézményi ellenőrzés rendszere:

Az ellenőrzés
Formája
Tárgya, tartalma
jogosult
 
 
külső
törvényességi, tanügy- igazgatási
szakmai- pedagógiai
pénzügyi
szakhatósági
 
 
fenntartó által
megbízott személy, szakértő
ÁNTSZ; ÁSZ Gyámhatóság stb.
 
 
belső
 
 
szakmai - pedagógiai
 
törvényességi, munkáltatói,
gazdálkodási,   tanügy-igazgatási
közoktatási szakértő, ill. helyi szabályozás szerint
igazgató, igazgatóhelyettes, ill. ellenőrzési terv alapján, az e dokumentum 3-4. oldalán megnevezett egyéb dokumentumok


Ahhoz, hogy az ellenőrzés elérje célját, mindkét fajtáját - a folyamat közben (PDCA) és egy folyamat végén a visszacsatolás (feedback), viszonyítási alapok teremtése miatt alkalmazni kell.

Semmiképp sem sértheti a szakmai autonómiát, rendelkeznie kell egyfajta demokratizmussal, aminek során letompulnak a felszíni érdekellentétek, s nem a mindenáron való hibakeresés, hanem a segítő szándék jellemzi.

Az ellenőrzés szabályozása az ellenőrzési tervben történik. A tapasztalatokat célszerű írásban rögzíteni, ezek alapján lehet a szükséges intézkedéseket megtenni.

A minőségfejlesztés és irányítás szempontjából kívánatos az alábbi területeken tanévenként legalább egyszer átfogó ellenőrzést végrehajtani:
·         működési feltételek, körülmények
·         szakmai program megvalósulása
·         munkatervi feladatok teljesülése
·         partneri elvárásoknak való megfelelés
·         folyamatok működésének hatékonysága
·         szabályozásnak való megfelelés
·         fenntartói MIP pel meglévő koherencia
4. 6. Ellenőrzési – mérési – értékelési  feladatok

 Az intézményben a nevelő – oktató munka két pólusának: a tanulók, illetve a pedagógusok és más közalkalmazottak tevékenységének, munkájának ellenőrzése – értékelése, a teljesítmények mérése, minősítése alapvető feladat. Az ellenőrzés két fontos módja az ellenőrzési tapasztalatokon alapulók és az önértékelés.
A Czabán Általános Iskola ellenőrzési – mérési – értékelési  rendszere kiterjed:
- a tanulók nevelési folyamataira;
- a tanulók magatartásának , szorgalmának, teljesítményének értékelésére, minősítésük módjaira;
- a tanítási – tanulási folyamatra;
- a HPP , kerettanterv és helyi tanterv által megfogalmazottak megvalósulására;
- a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ,és a vezetői feladatokat ellátók  teljesítmény-    értékelésére, alkalmazottak tevékenységére, ellenőrzésük, értékelésük,minősítésük módjaira;
- az intézményi önértékelésre;
- az intézményi minőségirányítási program végrehajtására;
- a folyamatban résztvevőkre, partnereinkre;
- az intézmény belső működési rendjére.

A rendszer működtetésének általános alapelvei , céljai :
- összhang biztosítása más intézményi dokumentumokkal, tervszerűség, konkrétság, ciklikusság, fejlesztő jelleg, komplexitásra törekvés .
Célok: stratégiai tervezés, egységes nevelőtestületi eljárások kialakítása, szakmai igények biztosítása, a megrendelői elégedettség biztosítása, normakialakítás.  
A; tanulói ellenőrzések, mérések, értékelések
Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanuló szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés céljai:
- a tanulói teljesítmény minősítése
- visszajelzés a szülőknek, az iskolának
- önértékelés képességének alakítása
- személyiség – fejlesztés
 
Tartalmi – formai kritériumai:
- pedagógiailag megalapozott
- folyamatosság, tervszerűség, rendszeresség, aktualitás
- módszertani változatosság
- konkrétság, objektivitás, igazságosság, szükség esetén méltányosság
- sokoldalúság
Figyelembe kell venni  a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, és a  tanuló önmagához viszonyított fejlődését.
 
Az ellenőrzés formái:
- szóbeli számonkérés, felelés
- írásbeli számonkérés, dolgozat, témazáró stb.
- országos mérés a 4; 6; 8. évfolyamoknál
- folyamatmérés, gyakorlati tevékenység
A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelése, minősítése elsősorban az alapján történik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az intézmény helyi tantervében előírt követelményekhez, e mellett azonban figyelembe vesszük, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta. A felsoroltakon kívül fontos szempont még a tanulmányi munka megítélésekor a tanuló tanórai munkája, füzetvezetése, a tantárgyakhoz való hozzáállása is.

A 2. évfolyamtól a 8. évfolyamig bezárólag minden tantárgyból évközben érdemjegyekkel, tanév végén osztályzattal minősítünk.
Az egyes tantárgyak osztályzattal történő minősítéséhez az éves tanulói tanulmányi munka alapján a szaktanár által meghatározott számú- de minimum kettő- érdemjeggyel kell rendelkeznie a tanulónak.
A tanulói teljesítmény mérése:
A méréssel tájékozódunk, hiányosságokat tárunk fel, vagy minősítünk a pedagógiai folyamatban.
input mérés: az  első osztályosok mérése a  félév előtt iskolaérettségi hiányok és képesség szerinti  összetétel megállapítására
folyamatmérés: - nem feltétlenül minősítő céllal; valamint az minden évfolyamon a későbbi folyamatmérések és valamennyi évfolyamos output mérés eredményeivel történő összehasonlító elemzés céljából
2. évfolyam – elemi készségek,
                        4. évfolyam – eszközjellegű alapkészségek,
6. évfolyam – gondolkodási műveletek
 
output mérés: 8. évfolyam : magyar nyelv-szövegértés ; magyar irodalom , matematika , idegen nyelv, természetismereti tantárgyból,
                        4. évfolyamon magyar nyelv - szövegértés és magyar irodalom és matematika és idegennyelv tantárgyakból
nevelési eredménymérések:
3. évfolyam – elemi szokások;
5. évfolyam- társas kapcsolatok , szociometria;
            7. évfolyam-társadalmi értékekhez való viszony
 
egyéb mérések:
a; országos kompetenciamérés:
   4; 6; 8; évfolyamokon matematika és magyar nyelv-irodalom tantárgyakból
  Időpontja: -  tanév rendjében meghatározott (jogszabály alapján )
A mérés eredményeit a nevelőtestület – a szülői szervezet véleményének kikérésével – évente értékeli, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését , és az egyes osztályok teljesítményét.
Amennyiben az intézmény eredményei nem érik el a mérés értékelése során a jogszabályban előírt minimumot, az intézmény vezetője intézkedési tervet készít a feltárt hiányosságok megszüntetésére, melyet megküld a fenntartó számára is.
Ha a következő évi mérés során ismét nem éri el az intézmény a jogszabályi minimumot, a fenntartó készít intézkedési tervet, melynek végrehajtását az OH ellenőrzi. Az eljárásrend jogszabály által meghatározott ( 2006.évi  LXXI. tv. 16.§ )  
b; tantárgyi kompetenciamérések
  - az 5. évfolyamon természetismeret,
  7. évfolyamon történelem tantárgyból.
Időpontja: - éves munkaterv által meghatározott.
A felmérések értékelése az adott munkaközösség feladata.
Az elkészített felmérések évfolyamonkénti és tantárgyankénti összesített  eredményeit az intézmény minden tanév május 31-ig megküldi a fenntartónak.
c; neveltségi szintmérés és követő mérések
  célja: a fenntartó által elfogadott nevelési értékek és célok megvalósulásának vizsgálata a gyermekek tevékenységében;
ideje: iskolába lépéskor, 4; 6; 8. évfolyamon
területei: szocializáció, közösségi aktivitás,egymás segítése, értékóvás, fegyelmezettség, művelődéshez való viszony, egészséges életmód, esztéti kumhoz való viszony.
d; egyéb külső mérések
  Az intézmény – képviselője útján – kérheti a nevelési –pedagógiai programjában foglaltak teljesülésének, a pedagógiai - szakmai  munkájának külső szakértők , független tantárgyi szakértők általi mérését – értékelését.
A mérés és értékelés tárgyait ( tantárgy , nevelési terület , évfolyam, stb.)                     a szakmai munkaközösségekkel egyeztetve , javaslataik figyelembe vételével az intézmény vezetője határozza meg.
A külső mérésekkel megbízott egyeztet az intézményvezetővel és az érintett szakmai munkaközösség-vezetőkkel a mérési-értékelési eljárás során használt módszerekről,eszközökről, meghatározzák a mérésben résztvevő pedagógusok személyét és feladataikat.
Az értékelés eredményeit felhasználják  a szakmai- pedagógiai munka fejlesztéséhez , az éves és stratégiai munkatervek készítése során.
e; partneri igény – és elégedettségmérések
Az intézmény- azonosított közvetlen partnerei számára – kétévente igény- és elégedettségméréseket készít és hajt végre.
Eszköze: - kérdőív
A mérés lebonyolítása , eljárásrendje minőségügyi munkatervben szabályozott.
A mérések eredményeit az intézmény minőségügyi vezetője tantestületi értekezlet keretében ismerteti, a trendbeli változásokat már a következő tanévi minőségfejlesztési munkaterv elkészítése során figyelembe veszi.(prioritások )
Az intézmény vezetése középtávú tervei készítése során meghatározza azon folyamatait , tevékenységeit , melyekkel megfelel a partneri igények esetleges változásainak.  
Írásbeli teljesítménymérés esetén egységes értékelést használunk:
 
                          Teljesítmény                                  Érdemjegy
                               0 – 40 %                                  elégtelen ( 1 )
                             41 – 55 %                                  elégséges ( 2 )
                             56 – 74 %                                  közepes    ( 3 )
                             75 -  89 %                                         jó      ( 4 )
                            90 – 100 %                                  jeles        ( 5 )
A részletes ellenőrzési – értékelési rendszer a  HPP része.           
C; A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ,és a vezetői feladatokat ellátók teljesítmény-értékelése, alkalmazottak tevékenysége , ellenőrzésük ,értékelésük ,
   minősítésük módjai
 
Alapelvek
 
  1. A fejlesztő szándék elve:
    • építsen a humán erőforrásra.
    • mutassa ki a rendszer erősségeit és gyengeségeit
    • segítse az információcserét a partnerek között
 
  1. A méltányosság elve:
 
    • legyen a nevelőtestület által legitimált
    • törekedjen bizalmas adatkezelésre
    • a nyilvánosság kérdése szigorúan meghatározott legyen
 
  1. A sokoldalúság elve:
 
    • pontosan rögzítse a feladatköröket, felelősségi és hatásköröket
    • legyen átfogó, objektív, konkrét, gyakorlatias
 
  1. A kivitelezhetőség elve:
 
    • legyen jogszerű, szakszerű, tervezett
    • legyen könnyen adminisztrálható, változtatható
    • legyen partnerközpontú
    • norma, vagyis mindenkire nézve kötelező érvényű legyen
 
·         Céljai: egyéni – szervezeti célok összhangjának megteremtése,
·         minőségcélok megvalósítási feltételeinek megteremtése,(indikátorok, kritériumok, normák )
·         ismételhetőség biztosítása,
·         egységes értékelési gyakorlat kialakítása,
·         a közalkalmazotti munkavégzés minőségi színvonalának emelése,
·         szervezeti kultúra fejlesztése
·         dolgozói elégedettség növelése, partneri elégedettség növelése
·         A közalkalmazott minősítéséhez helyi gyakorlat kialakítása
 
felépítése:
 
a; a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
b; a vezetői feladatokat ellátók teljesítmény – értékelése
 
 
  a . A pedagógusmunka értékelésének területei:
  • Szakmai felkészültség (végzettség, beosztás, érdeklődési kör, pályázatok, publikációk)
  • A tanulás irányítása (hatékonyság, előkészítettség, szemléltetés, elhivatottság)
  • A tanítványok, gyermekek ismerete
  • Ellenőrző- értékelő munka (következetesség, összhang a PP-mal)
  • A tanórán kívüli tevékenység és kötelező órán felüli feladatok (ügyeleti munka, helyettesítés, feladatvállalások)
  • Adminisztráció (tanügyi dokumentáció)
  • Személyes tulajdonságai (SWOT-analízis)
  • Részvétel közösségalakításban (szabadidőben, tantestületben)
  • Konfliktuskezelése
  • Kapcsolattartása (szülők, kollégák, más intézmény)
  • Önértékelése (túlzó –reális-alulértékelt)
  • A tanulók, gyerekek tanórán kívüli foglalkoztatása (ünnepélyek, rendezvények)
  • DÖK-ben való aktív részvétel
  • A tehetséges gyerekek , tanulók gondozása, fejlesztésük (tanulmányi versenyek, sport, művészeti, kulturális versenyek, gyermekpályázatok )
  • Gyengék felzárkóztatása, eredményes fejlesztése
  • Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységeiben (belső továbbképzés, bemutató órák tartása)
  • Továbbképzés, önképzés
  • Az intézményi munka eredményességének javítása (pályázatírás, ötletek)
  • Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalása (pl. egy új kolléga segítése)
  • Az intézmény  képviselete (Szmk-s rendezvények, kerületi mk. , óvoda-iskola)
  • A tanórai nevelő-oktató munka színvonala(óralátogatás)
  • A tanórán kívüli nevelő-oktató munka színvonala  (szakkör)
  • Osztályfőnöki munka, közösségformálás, gyermekvédelem
  • A nevelő különféle megbízásainak teljesítése jó színvonalon, eredményesen
  • Személyes példamutatás
  • Munkafegyelem, a munkához való viszony (munkaköri leírás, adminisztráció., pontosság stb.)
  • A tanulók továbbtanulási eredményei
      + tudatosság,fokozatosság, lépcsőzetesség
      + egyénhez szabott alkalmazkodás
       + differenciálás, feladatok, tevékenységek variabilitása
      + motivációs bázisok alkalmazása(önértékelés fejlesztése,sikerélmény)
      + szabály – és feladattudat alakítása
      + egyéb kompetenciák fejlesztésére való törekvés ( komplexitás )
      + percepciók variabilitása-   fejlesztő pedagógusoknál
 
     - dokumentumok gondozása, feldolgozás
     - könyvtári órák
     - tájékoztatás, könyvtári propaganda
     - kölcsönzési mutatók
 
Az értékelés eszközei(Király Zsolt adaptáció)
 
Kérdőívek, ill. értékelő lapok:
·         Óralátogatási Lap
·         Tanulói Kérdőív
·         Önértékelő Lap
·         Véleménykérő Lap
·         Értékelési Összesítő Lap (BIZALMAS)
 
Az értékelési ciklus 2  tanév.
  • Ezalatt a munkaközösség-vezető vagy a vezetőség egy tagja legalább  1-1 tanórát látogat a kollégánál
  • A pedagógus elkészíti önértékelését a  szempontsor alapján
  • A tanulók kitöltenek egy elégedettségi kérdőívet az érintett tanárról
  • Értékelő beszélgetésre kerül sor a vezetőség 1 tagjával
 
Az értékelés lebonyolítói:
 
  • A vezetőség 1 tagja
  • A munkaközösség-vezető,
  • Az érintett tanár, akit értékelnek
  • A diákok, akiket az érintett tanár tanít
  
 
könyvtáros
pedagógus
fejlesztő
pedagógusok
napközis
nevelők
tanítók,
tanárok
értékeltek
+
+
+
+
Vez.
végrhajtók
 
 
+
+
Mk.
Vez.
 
 
+
+
diákok
 
+
+
+
szülők
+
+
+
+
Ön
ért.
+
+
+
+
Önért.
lap
alapja
 
+
+
+
Óra-fogl. lap
 
 
+
+
Tanulói kérdőív
+
+
+
+
Vélem. kérő lap
Látogatás Megfigyelés
Ért. Interjú
Kikérdezés
Látogatás Megfigyelés
Ért. Interjú
Kikérdezés
Látogatás Megfigyelés
Ért. Interjú
Kikérdezés
Látogatás Megfigyelés
Ért. Interjú
Kikérdezés
módszer
Kérdőív
Jegyző-könyvek
Kérdőív
Jegyző-könyvek
Kérdőív
Jegyző-könyvek
Kérdőív
Jegyző-könyvek
eszköz
Írásos,
Szóbeli
Írásos,
Szóbeli
Írásos,
Szóbeli
Írásos,
Szóbeli
forma
             
 
 PONTOZÁSI JAVASLAT az óralátogatási lapokhoz
 
A= kiváló, átlagon felüli       5
B=maradéktalanul jó, de nem rendkívüli     3
C=közepes,/ nem rossz, de lehetne jobb       1
D=gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan            -2
E=nagyon gyenge, elfogadhatatlan  -4
Az értékelési összesítő lapon az így kapott pontokból átlagot is számítunk. (A nem értékelhető kritériumokat  figyelmen kívül hagyjuk)
 
A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas , alkalmas , kevéssé alkalmas , alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét a következőképp kell megállapítani:
átlag                                               százalék                                 minősítés
4,00 - 5,00                               80-100 %                           kiválóan alkalmas
3,00-3,99                                60- 79   %                                  alkalmas
1,50-2,99                                30- 59 %                           kevéssé alkalmas
1,49-                                         30%alatt                                alkalmatlan
Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább két értékelési szempont " E " (nagyon gyenge, elfogadhatatlan) minősítést kap.
 
 
 
PONTOZÁSI JAVASLAT a  tanulói kérdőívekhez
 
igen= 5pont
nem= 1pont
talán= 3pont
 
A teljesítmény értékelés végrehajtásának feladatterve
 
Tanár
Szaktanári szerep
Szervezeti szerepvállalás
Dokumentációi
Civil tudás, adottságok, kompetenciák
Idő
Ki értékeli?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Általános ütemterv:
 
feladat
ideje
Felelősök
Módszer, eszköz
Óralátogatások
csoportlátogatások
IX-V.hó
Vezetőség, középvezetők
Megfigyelés, óramegbeszélés, óra-foglalk. látogatási lap
Pedagógusok önértékelése
IV-V.hó
Pedagógusok
Mivez.
Önértékelő lap, véleménykérő lap
Tanulók kikérdezése
Vélemények, pontozás összesítése
VI. hó
Mivez.
Tanulói kérdőív
Értékelő interjú
VI. hó
Vezetőség
Értékelési összesítő
interjú
 
 
 
A vezetői feladatokat ellátók teljesítmény- értékelése
 
Az  intézményben vezetői feladatokat ellátók:
 
a; - igazgató
b; - igazgatóhelyettes
c; - munkaközösség-vezetők
 
Teljesítmény-értékelésük rendszere:
 
Az értékelés végrehajtói
                                                                  illetékesség:
    A; fenntartó                                     - a; .  esetében
    B; nevelőtestület                          - a; b; c. teljes körűen ,
    C; szülői szervezet (szülők)            - a; b, c. esetében
    D; Diákönkormányzat (diákok)      - a; b; c. esetében
    E; önértékelés                                    - a; b; c; esetében 
 
Az  értékelés időpontjai
 
I.    - a; b; c; esetében évente kétszer: tanév elején , munkatervek ,
                                                             tanév végén beszámolók alapján.
                                                                
 
    végrehajtó: munkaterveknél: A
                         beszámolóknál: A-D-ig
 
 II.    - ciklus felénél , illetve kétévente: 
a-c-ig , illetékesség szerint;
 
módszerek: mennyiségi értékelés (megítélés)
                      elégedettségmérés
eszközök: önértékelő – értékelőlap
                   kérdőív  ( szülői , tanulói esetén véletlenszerű mintavétel 30-60 db.)
formája: írásbeli
 
III.  ciklus végén , illetve négyévente:
 
a-c-ig ; a. esetében: A: négyéves beszámoló (szóban és írásban)
                                          B-C: szóbeli és írásos ciklusértékelés
               b-c. esetében: szóbeli és írásos ciklusértékelés
                                            + elégedettségmérés a-c.
  
IV. e: évente (költségvetési év végén)  végrehajtó: A
            önkormányzati ütemterv szerint  végrehajtó: A
 
3. A teljesítmény-értékelés szempontjai
 
    I. terveknél: összhang más intézményi dokumentumokkal , feltételeknek való
        megfelelés, megvalósíthatóság , konkrétság, jelleg.
       beszámolóknál : ÖMIP szempontsora
 
   II.  kompetenciák értékelése : kommunikáció , társas viselkedés ,gondolkodásmód ,  motiváltság , vezetői funkciók az értékelési területekre   vonatkozó elégedettségmérés
           
III. beszámoló: ÖMIP szempontsora alapján
       Ciklusértékelés: a V .programban megfogalmazott célok , feladatok megvalósulása
        Az értékelési területekre vonatkozó elégedettségmérés
IV.  költségvetés tervezés és teljesítés , hatékony felhasználás , szabályozottság,  bizonylati fegyelem
 
 
 
munka-
közösség
vezetők
igazgató helyettes
igazgató
értékeltek
 
 
+
Ök.
végrehajtók
++
+
+
Nev.
Test.
 
+
+
szülők
 
+
+
Dök
+
+
+
Ön
ért.
 
 
 
Igazg.
+
+
+
évi
2X
időpont
+
+
+
2
évente
 
+
+
ciklus
végén
 
 
 
évi
1X
Mt.
Besz.
Mt.
Besz.
Vp.
Mt.
Besz.
Vp.
alapja
megítél.
eléged.
mérés
megítél.
eléged.
mérés
megítél.
eléged.
mérés
módszer
kérdőív
Önért.
kérdőív
Önért.
kérdőív
Önért.
eszköz
IB.
IB.
SZB.
IB.
SZB.
forma
 
 
Mt. = munkaterv ;Besz.= beszámoló; Vp.= vezetői program; ÍB= írásbeli; SZB= szóbeli
++= csak munkaközösségi tagok  +! = önkormányzati ütemterv szerint
 
 
 
 Az elégedettségmérő kérdőívek  validitása
 
A kérdőíveket az értékelési időpontok alapján kétévente felül kell vizsgálni .
Szükség esetén tartalmukon változtatni lehet , elsősorban az előző mérés során gyengébb területeknek bizonyult kérdéskörökben.
 
A teljesítmény-értékelések dokumentálása, nyilvánossága
Az óra- és foglalkozáslátogatási lapok , tanulói kérdőívek,
az értékelő – önértékelő lapok , valamint az elégedettségmérő kérdőívek eredményeinek feldolgozása  az intézmény minőségügyi vezetőjének feladata.
Őt és az értékelésbe bevont kollégákat titoktartási kötelezettség terheli.
A teljesítményértékelés összes dokumentációját más iskolai iratoktól elkülönítve , biztonságosan zárható helyen kell tárolni. A dokumentumok megőrzési ideje öt év.
 
A teljesítmény-értékelés összesített eredményei nyilvánosak lehetnek:
- fenntartó
- nevelőtestület
számára.
 
A dokumentumok egyéb szempontból szigorúan bizalmasak.
 
Hozzáférés biztosított: igazgató ; munkáltatói jogok gyakorlója
                                               ( akadályoztatása esetén az általa , írásban megbízott
                                                    személy )
                                                 minőségügyi vezető; értékelőlapok , kérdőívek
                                               felülvizsgálata céljából
                                               
A panaszkezelés rendje:
Amennyiben bármely pedagógus úgy véli , hogy a teljesítmény – értékelés
folyamata során méltánytalanság érte , rá nézve kedvezőtlen döntés született,
és ennek oka  eljárás és/ vagy végrehajtásbeli hiba , panasszal fordulhat
az igazgatóhoz , annak távolléte esetén a helyetteséhez.
 
A panasz benyújtásának módja: - írásban
                                     határideje: - a panasz alapjául szolgáló esemény megtörtén-                                             
                                                           tétől számított 15 napon belül.
 
A benyújtott ügyet 15 napon belül ki kell vizsgálni, és arra a benyújtó közalkal-
mazott részére írásban válaszolni.
Amennyiben a válasz döntést , jogorvoslatot tartalmaz , annak formája határozat.
 
 
 
 
 
Nem pedagógus közalkalmazottak munkájának , teljesítményének ellenőrzése, értékelése és minősítése
 
Az ellenőrzés módszerei:
 
- megfigyelés
- vizsgálat
- beszélgetés, interjú
- beszámoltatás
 
Színterei:
 
- szakmai munka
- munkaköri leírás egyéb feladatai
- adminisztrációs tevékenység
- pontosság , munkafegyelem
 
Értékelés formái:
 
- szóban , írásban
- csoportos , egyéni értékelés
- minősítő értékelés
- jutalmazás , kitüntetés
- önértékelés
 
A  nem pedagógus közalkalmazottak önértékelése  kiterjedhet :
 
- megbízhatóságukra
- az elvégzett munka mennyiségi, minőségi mutatóira
- az önként vállalt feladataikra.
 
Teljes körű intézményi önértékelés
 
Célja: Az intézményi  élet valamennyi folyamatára  kiterjedő értékelés lebonyolítása ,  ismételhetőség , és viszonyítási alapok megteremtése , biztosítása.
 
I. kapcsolata a fenntartói minőségirányítási rendszerrel
 
A teljes körű intézményi önértékelés eredményeképpen  azonosítani tudjuk intézményünk erősségeit és gyenge pontjait . Míg az elsőnél célszerű , a másodiknál szinte kötelező azon fejlesztési elképzelések meghatározása , melyek  a kijelölt célok és a tényleges működés közelítését szolgálják.
 
Az intézményi önértékelés végrehajtásával  ugyanakkor  elősegítjük a fenntartói minőségpolitikában megfogalmazottak  realizálását :
- az eredmények elemzésével , a további feladatok meghatározásával emelni kívánjuk   a pedagógiai  munkánk színvonalát ;
 
- a jól  működő folyamatok standardizálásával  növeljük a hatékonyságot; 
-  tovább erősítjük  az intézményi munka szolgáltató jellegét;
- az önértékelés eredményeinek nyilvánosságra hozatalával biztosítjuk az átlátható   működést; 
- a fejlesztési elképzelések , stratégiák meghatározásával  teljesíteni kívánjuk a mikro – és makro társadalmi igényeket.
 
 
II . Az önértékelés periódusai
 
    Az  intézmény minőségirányítási munkatervében szerepel az irányított önértékelés végrehajtása a  2006/07 –es tanévben . Innentől kezdve egy vezetési cikluson belül kétszer , az
    első két év után , majd a ciklus végén  kerül végrehajtásra.
 
    Mindezek értelmében :   2007 , 2010 és  2 – 3 évente.
 
III. Az önértékelés módszerei és eljárásrendje
    A  végrehajtásnál  ún. ’’ második generációs ’’ rendszereket ,  EFQM  modell ( KMD változat ) használunk kismértékű helyi módosítással .
 
    eszköze: kérdőív 
 
    Az  önértékelés területei :
 
    - az intézmény jellemző tulajdonságai , adottságai:
       intézmény vezetése; célok és stratégiák ; folyamatok ; partnerkapcsolatok és erőforrások; a munkavállalók irányítása 
- az intézmény által elért eredmények:
   dolgozók elégedettsége ; kulcsteljesítmények eredményei , folyamatok  szabályozottságának hatékonysága ; partnerek elégedettsége ; társadalmi hatások.
 
   A lebonyolítás folyamata:
  - az aktuális tanév munkatervében meghatározottan;
  - adatok gyűjtése : - beszámolók , statisztikák , mérések és eredményeik
  - önértékelő csoportok létrehozása , feladataik meghatározása 
  - kérdőívek kitöltése 
  - eredmények elemzése , erős és gyenge pontok azonosítása , intézkedési tervek   készítése 
  - az eredmények ismertetése a partnerekkel, közzététel   2008/09 -től
 
   
vezetőségi
technikai
pedagógusi
Önértékelő
team
P
P
P
Intézmény
vezetése
Önértékelés területe
P
P
P
Célok és
stratégiák
P
P
P
Dolgozók
irányítása
P
P
P
Partnerkapcs.
erőforrások
P
P
P
Folyamatok
P
S
S
Partneri
elégedettség
P
S
S
Dolgozói
elégedettség
P
S
S
Társad.
hatás
P
S
P
kulcs
t. er.
  
A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése
     
 A  minőségfejlesztéssel és irányítással kapcsolatos ellenőrzések tervei a  minőségfejlesztési  munkaterv részét  képezik.
   
A terület ellenőrzésére jogosultak:
- igazgató
- igazgatóhelyettes
 
Az ellenőrzés   alapja és területei :
Az intézményi minőségirányítási programban meghatározott folyamatok
összessége;
- az adott tanévi munkaterv, ami részarányosan lebontva tartalmazza a program megvalósítási folyamatait;
-projekteket
- mérési feladatokat
- értekezleteket , megbeszéléseket
 
A tanév végén  a nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével
értékeli a program végrehajtását.
 
Az értékelés alapjai és területei:
- a minőségügyi vezető beszámolói
- a területet irányító felettes  vezető megítélése a végzett munkákról
- a munkaterv megvalósulási hatásfoka , minőségi mutatói
- mérések eredményei.
 
Az értékelés alapján meg kell határozni – szükség esetén- azokat az intézke-
déseket , melyekkel elérhető, hogy a tényleges működés és az intézményi célok
közelítsenek egymáshoz.
 
Az értékelést, ha kéri, meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a nevelőtestület és/vagy a  fenntartó jóváhagyásával válnak  érvényessé.
Az önértékelésnek szerepelnie kell az iskola honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon kell biztosítani nyilvánosságát.
 
5. Záró rendelkezések
 
1. Jelen Intézményi Minőségirányítási Program az alkalmazotti közösség , a
   Diákönkormányzat , a Szülői Szervezet elfogadásával , a fenntartó jóváha-
  gyásával
 
…….. év ……………….hónap ……………napján lép életbe. Ezzel egyidejűleg a
2004 .szeptember 01-jén életbe lépett IMIP érvényét veszti.
 
A program érvényességi időtartama: öt év
Tervezett felülvizsgálatának határideje: 2010. június 30.
 
2. Az Intézményi Minőségirányítási Program hatálya kiterjed a Czabán Általános Iskola valamennyi közalkalmazottjára, függetlenül a jogviszony típusától.
 
3. A jóváhagyott IMIP egy-egy példánya megtekinthető az iskola honlapján, a titkárságon , tanári szobában , nyitvatartási időben az iskolai könyvtárban.
 
4. Az IMIP-et
 
 - módosítani kell , ha azt törvény , jogszabály előírja.
- módosítani lehet ,  ha az alkalmazotti közösség több, mint fele erre javaslatot
 tesz , illetve  , ha a felülvizsgálat során az intézmény élni kíván a módosítási
lehetőséggel.  




Copyright © 2010 Czabán Általános Iskola. Minden jog fenntartva