A CZABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai Programja és
Helyi tanterve az 1 – 4. évfolyamon

 

Tartalomjegyzék

 

 

I.                   A Czabán Általános Iskola  nevelő – oktató munkájának

         alapelvei és céljai……………………………………………………......3.

 

II.                A Czabán Általános Iskolában folyó nevelés és oktatás céljai,

         feladatai………………………………………………………………….4.

 

III.             A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Kulcskompetenciák ……………………………………………………..9.

 

IV.             A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok …………….13.

 

V.                A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai
tevékenység ……………………………………………………………..15.

 

VI.             A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program…...17.   

 

VII.          A fejlesztő, felzárkóztató nevelés irányelvei, céljai, feladatai  ................18.

 

VIII.     A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának irányelvei,
                céljai, feladatai …………………………………………………………23.                                      

IX.   A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló pedagógiai
             tevékenységek…………………………………………………………......30.

 

X.     A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai
             feladatok…………………………………………………………………...31.                        

XI.   A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai
            tevékenység…………………………………………………………………32.

.             

XII   A  szülők, tanulók, pedagógusok együttműködési formái ………………....33.

 

XIII A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli

         tevékenységek  ……………………………………………………………..35.     

 

XIV Egészségmegőrzés, egészségnevelési program……………………………..35.                                      

XV.  Iskolai környezeti nevelési program…………………………………….......38.                                                            

XVI.            Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai………………..45.             

 

   

                                         I.      A Czabán Általános Iskola  nevelő – oktató munkájának alapelvei, céljai

 

 

Alapelvek:

 

1. Egészséges és harmonikus, sokoldalú személyiségfejlesztés a gyermekek életkorára jellemző tulajdonságainak kibontakoztatása, megerősítése egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával.
2. Korszerű ismeretek, képességek, készségek kialakítása, bővítése a szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése érdekében.
3. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése mellett kiemelten fontosnak tartjuk a személyre szóló fejlesztést, mely egyaránt magában foglalja a prevenciót, a korrekciót és a tehetséggondozást is.
4. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy  tanulóink ismerjék és becsüljék otthonukat, lakóhelyüket, szülőföldjüket.
5. Fontos alapelv a nemzeti kultúra értékeinek közvetítése, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret és hazaszeret elmélyítése.
6. Törekszünk arra, hogy a tanulók a magyarságtudatuk megőrzése mellett olyan ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagodjanak, amely európai identitásukat megalapozza és erősítse. Mindezek mellett ismerkedjenek meg az egyetemes civilizáció alapjaival és legjellemzőbb eredményeivel.
7. Tanulóink  környezettudatos magatartásának érdekében különösen fontos a természettudományos gondolkodásmód kialakítása, fejlesztése. Erkölcsi alapelvként határozza meg a tanulók egyéni és közösségi életvitelét a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást.
8. Kiemelt feladat a kommunikációs és információs kultúra részeként a megismerési képességek fejlesztése, az anyanyelv tudatos és igényes használata. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.
9. Célunk, hogy a gyermekekben életkoruknak megfelelően kialakítsuk az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot.
10. Tanulóink énképének, önismeretének gazdagodása érdekében olyan motiváló tanulási és érzelmi biztonságot nyújtó derűs környezetet alakítunk ki, ahol maguk is aktív részeseivé válhatnak saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításának.
11. Az iskola minden tevékenysége kell, hogy szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, segíti a pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítását, ezáltal javítja a fiatalok egészségi állapotát.
12. A társadalmi beilleszkedés érdekében fontosnak tartjuk a szociális kompetenciák (rugalmasság, segítés, együttműködés, vezetés, versengés) és az állampolgári kompetenciák (jogérvényesítés, közéletben való részvétel és közreműködés) megalapozását.

13. A magatartási nehézséggel küzdő gyermekek számára iskolánk biztosítja a pozitív érzelmi és intellektuális élményeket, kapcsolatokat egészséges lelki fejlődés szükséges feltételeként.

 

 

 

A közös családi és intézményi nevelés eredményeképpen a végzős diákok sokféle személyiségjeggyel rendelkezhetnek.

 

Az intézményünkben végző 14 éves korú diákok személyiségében kívánatos az alábbi tulajdonságok megléte:

-          ismerje a tanulás hatékony és helyes módszereit, hogy önállóan is képes legyen ismeretet szerezni

-          viselkedése legyen udvarias, megnyilatkozásai kulturáltak,

-          legyen humánus, erkölcsös és kötelességtudó,

-          közösségben, társaival szemben legyen toleráns, együttműködő,

-          legyen kreatív, helyes önértékelésű és tudjon kulturáltan önálló véleményt alkotni,

-          rendelkezzen az életkorának megfelelő önfegyelemmel,

-          képes legyen környezete esztétikus és igényes alakítására és megóvására,

-          ismerje és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, kommunikáció elfogadott formáit,

-          legyen szellemileg és testileg egészséges, szeressen mozogni, sportolni,

-          ismeri, tiszteli, óvja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

-          tiszteli más népek értékeit, hagyományait,

-          van elképzelése a jövőjét illetően.

 

 

II. A Czabán  Általános Iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai

 

Általános célok:

 

A célokat az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal  történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. A nevelők mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy  tanítványaik testileg edzett, lelki – szellemi harmóniában élő fiatalok legyenek.

Az elsajátított értékek a tanulókban váljon meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

 

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt.
2. Az ember testi és lelki egészségének megőrzése. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény kialakítása. A testmozgás, a sport iránti igény kialakítása. Az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.
3. Az önismeret, önbecsülés, önbizalom kibontakoztatása. Felelősségvállalás saját sorsáért.
4. Az emberi kapcsolatok iránti fogékonyság, mint barátság, hűség, önzetlenség, tapintat, őszinteség, udvariasság, figyelmesség, stb.
5. A család tisztelete és megbecsülése.
6. Kulturált magatartás, kommunikáció a közösségben. Törekvés az előítélet-mentességre.
7. Az önálló tanulás, folyamatos önművelés képességeinek, igényének kialakítása.
8. A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti történelem megismerése, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása. Nemzeti önbecsülés, hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarsággal való közösségvállalás.
9. Más népek, nemzetek jogainak, kultúrájának, hagyományainak tiszteletben tartása.
10. Az egyetemes emberi jogok ismerete, tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete.

 

 

A Czabán Általános Iskola  – mindenkori pénzügyi lehetőségének függvényében-  biztosítja neveltjei számára a tevékenységekhez szükséges egészséges, esztétikus, otthonos környezetet.

 

-          A Czabán Általános Iskola  nevelő-oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, széleskörű fejlesztése az esélyegyenlőség biztosításával, a hátrányok mérséklésével (etnikai kisebbséghez tartozók, magatartási és tanulási zavarokkal küzdők, veszélyeztetett helyzetűek, stb.).

-          A tanulók koruknak megfelelően elsajátíthatják és gyakorolhatják saját iskolai életük megszervezését.

-          A tervszerű oktató-nevelő munkával a tanulók alapkészségeinek fejlesztése, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtása, egyéni tanulási módszerek elsajátíttatása.

-          Olyan ismeretek közlése, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, korszerű környezetszemléletét, művészetek iránti fogékonyságát és segíti eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

-          A mindennapi testedzés tanórán és tanórán kívüli igényének kialakítása.

-          Elérendő cél, hogy tanulóink majdan legyenek képesek az igényes, egészséges felnőtt életvitelre, a harmonikus családi életre és a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges normák és magatartásformák alkalmazására.

-          Tudatosan és tervszerűen alakítjuk azokat a szociális és értelmi képességeket, amelyek biztosítják a sikeres iskolai beilleszkedést és teljesítményt.

-          Fokozottan figyelünk gyenge képességű, magatartási-, beilleszkedési- és tanulási zavarokkal küzdő gyerekek felzárkóztatására és fejlesztésére.

-          Figyelemmel kísérjük és segítjük tehetséges gyerekek egyéni fejlődését.

-          Fontosnak tartjuk a megfelelő szövegértést a kommunikációs készség fejlesztését, a biztonságos önkifejezés megalapozásán át az anyanyelv minél teljesebb értékű megismertetéséig és szóbeli, írásbeli használatáig.

-          Az esélyegyenlőség biztosításával minden diákunkkal kívánatos megismertetni a szűkebb környezeten túl a nemzeti kultúra és történelem eseményeit, személyiségeit és hagyományait is.

-          Kívánatos cél, hogy minden tanulónk ismerjen legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy azt a hétköznapi helyzetekben használni tudják.

 

  A Czabán Általános Iskolában folyó nevelést és oktatást – a gyermek személyiségének széleskörű fejlesztése céljából – sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a gyermekek érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva.

 

Speciális szakemberek ( fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, szociálpedagógus) empatikus, jól felkészült, módszertani megújulás iránt nyitott pedagógusok segítségével biztosítjuk a szakértői bizottságok által intézményünkbe irányított  SNI gyerekek  iskolai nevelését, oktatását, fejlesztő felkészítését, tehetséggondozását.

 

 

 

Feladatok:

 

      Az intézményben folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki  
      fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a következő területeket és tulajdonságokat alakítsa, fejlessze a gyermekek személyiségében:

 

·         A játékon keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítése a kisgyermek egészséges fejlődéshez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

·         Az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket és képességeket (gondolkodási, beszéd-, írás-, olvasás-, matematika, manuális képesség).

·         A kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a szép magyar beszéd használatára.

·         A nemzeti értékek, hagyományok, valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét.

·         Szűkebb és tágabb környezetünk védelmét, tudatosan környezetkímélő, védő viselkedésmód kialakítását.

·         A kulturált magatartást és viselkedést, az emberek közötti együttműködés helyes formáit és módszereit.

·         A testi nevelés területeit.

 

Az intézményben folyó nevelés és oktatás középpontjában a személyre szóló fejlesztés 
            áll, mely során:

 

 A bevezető (1-2. évfolyam) szakaszban és a kezdő (3-4. évfolyam) szakaszban:

 

·         biztosítja az iskolába lépés első hat hetében a játékos, intenzív fejlesztést, mely az iskolai sikeresség feltételeit alapozza meg.

·         az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, megértés és tanulás iránti vágyat, érdeklődést és nyitottságot,

·         átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe,

·         fogékonnyá teszi a gyermeket a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, a tágabb társadalom értékei iránt,

·         teret ad a játék és a mozgás iránti vágynak, segíti a tanulók természetes fejlődését, érését,

·         elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket, készségeket fejleszt,

·         megalapozza a tanulási szokásokat, mintákat ad az ismeretszerzéshez, feladat- és problémamegoldáshoz,

·         támogatja az egyéni képességek kibontakoztatását, törődik a hátrányok csökkentésével, tanulási nehézségekkel,

·         tudatosítja az erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat szokásokat.

 

 

Az alapozó (5-6. évfolyam) szakaszban és a fejlesztő (7-8. évfolyam) 
           szakaszban:

 

·         együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializációjú, kultúrájú gyerekeket,

·         fejleszti azokat a képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek,

·         fejleszti a tanulók önismeretét együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritását, empátiáját,

·         tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és szabályait,

·         fejleszti a nemzeti azonosságtudatot, erősíti az Európához tartozás tudatát,

·         tudatosítja  más nemzetek, népek hagyományainak tiszteletben tartását.

·         segít az önálló tanulás és ismeretszerzés elsajátításában, a megszerzett tudás alkotóképes felhasználásában.

·         megteremti a kitartó munkavégzés feltételeit.

·         segít a másság elfogadásában és vállalásában.

 

 

Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják 
            elősegíteni különféle módszerek és szervezeti formák alkalmazásával.

 

 

Kiemelt feladataink és az alkalmazott eszközök és eljárások:

 

Feladat	Eszközök, módszerek
Test és lélek harmonikus fejlesztése	·         A mozgásigény kielégítésével ·         A mozgáskultúra fejlesztésével ·         Az egészséges életmód alapelveinek és ismereteinek közvetítésével. Helyi adottságaink és neveltjeink otthoni környezete különösen indokolttá teszi az egészséges életmódra nevelés előtérbe állítását. E téren együttműködünk az iskolaorvossal, iskolapszichológussal, védőnővel, Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal. ·         Az érzelmi élet gazdagításával, ·         Az önismeret fejlesztésével
A szocializáció folyamatainak elősegítése	·         A helyes magatartásformák megismertetésével, gyakoroltatásával ·         A kortársi és nemzedékek közötti kapcsolat megerősítésével ·         Az állampolgári ismeretek és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.
Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése, az alapműveltség továbbépítése	·         Mentális képességek fejlesztésével. ·         Az önálló tanulás és önművelés ápolásával, gyakorlásával. Egyéni módszerek és programok kidolgozásával fejlesztjük a tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdő, gyenge képességű tanulóinkat, csökkenteni kívánjuk a továbbtanulásban mutatkozó hátrányaikat. A tehetséggondozás keretében fejlesztjük tanulóink képességeit, esztétikai érzékét, kreativitását, erkölcsi-akarati tulajdonságait.
A tanulási stratégiák életkori sajátosságoknak megfelelő megválasztása	·         Differenciált fejlesztéssel ·         Kreativitás fejlesztésével ·         A személyre szóló fejlesztő értékeléssel, egyenletes, egészséges terheléssel (írásbeli – szóbeli – művészeti – közismereti – gyakorlati tárgyak területén egyaránt.)

 

 

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő – oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legtöbbje a nyolcadik évfolyam végén:

·         minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben meghatározott feltételeinek. A minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.

·         Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

·         Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

·         Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően.

·         Önmagukhoz képest fejlődnek, tudásuk nő.

·         Fejlődik önismeretük, felismerik értékeiket, hibáikat, korlátaikat.

 

III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai  
feladatok

 

A Czabán Általános Iskola  nevelőtestülete legfőbb feladatának a gyermek tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztését tekinti.

A személyiségfejlesztés az önfejlődést elősegítő, a belső lehetőségeket előhívó, a gyermek önmagát megtapasztaló és a társas kapcsolatokban kipróbáló folyamat.

A  fejlesztés során pedagógusaink a gyermek személyiségében meglévő adottságokra építenek. Ennek érdekében olyan élményeket kell biztosítanunk, melyekkel a gyermek maga jöhet rá, hogy mire képes és miként fogadják társai. A felismerés lehetőségeit az önfelfedezés, önkipróbálás és a társas együttélés adja meg a gyermekek számára.

Intézményünk kiemelten fontos feladatának tekinti a személyiségfejlődéshez és az ismeretszerzéshez szükséges alapvető kompetenciák fejlesztését. Előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket , a kooperatív technikákat. Segítjük a személyiségfejlesztés szempontjából törésmentes óvoda – iskola , alsó tagozat – felső tagozat közötti átmenet megvalósulását.

Pedagógiai programunk tág teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek: a játéknak, a tanulásnak, a munkának. E tevékenységek során neveltjeink átélhetik a stabilitás, a biztonság, az elfogadó, szeretetteljes viszonyulás élményét olyan pedagógusok által vezetve, akik arra törekednek, hogy a kívánt mintákat hitelesen közvetítsék, egyértelmű szabályokat és világosan kijelölt határokat állítsanak.

 

A személyiség egészséges fejlődése érdekében a nevelés – oktatás folyamatában az alábbiakra építünk:

·         a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára,

·         jól motivált munkán át fejlesztjük a felelősségtudatukat és a kitartás képességét,

·         gazdagítjuk neveltjeink érzelemvilágát,

·         segítjük az egyéni képességek kibontakozását,

·         erősítjük az olyan humánus magatartásformákat, mint a nyitottság, a magabiztosság, az önbizalom, a szorgalom, a tisztelettudás, az együttműködés, az empátia, az önismeret, a becsületesség, a segítőkészség.

·         a harmonikus személyiségfejlesztés alapja a korosztályra jellemző pszicho-szociális fejlődés.

 

A személyiségfejlődés problematikus voltára az alábbi jelzések utalnak:

·         túlzott mozgékonyság

·         figyelemzavar

·         tanulási nehézségek

·         agresszivitás

·         visszahúzódás, stb.

 

A tanulási, teljesítményi és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek számára igyekeznek nevelőink lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást.

 

A problematikus személyiségű gyermekek állapotán ront, tehát kerülendő nevelési eljárások:

-          a megszégyenítés

-          a túlzott büntetés

-          a megbélyegzés.

 

 

 

 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába helyezték be azokat az ismereteket, tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti majd az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a modern világ változásaihoz, másrészt e változások irányainak és tartalmainak a befolyásolásához.

 

A kulcskompetenciák azok, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

 

Így az iskolánkba járó gyermekek ilyen kulcskompetenciáinak - életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten történő- fejlesztése az egész nevelő-oktató munkát átszövő legfontosabb feladatunk.

 

1. Fejlesztési feladatok:

 

• Anyanyelvi kommunikáció

 

Feltétele a megfelelő szókincs, a nyelvtan és a nyelvi funkciók ismerete; információk keresése, gyűjtése és feldolgozása különféle szövegekben: szövegértés és –alkotás képessége segédeszközök használata; helyes és kreatív nyelvhasználat különféle kommunikációs helyzetekben; kritikus és építő jellegű párbeszéd; az esztétikai minőség tisztelete, társadalmilag felelős nyelvhasználat

 

• Idegen nyelvi kommunikáció

 

Idegen nyelv, kultúra iránti érdeklődés felkeltése; szókincsbővítés; elméleti és funkcionális nyelvtan, stílusok megismertetése; szóbeli üzenetek megértésének, beszélgetések kezdeményezésének, lezárásának fejlesztése; szövegolvasás, értés, alkotás; segédeszközök használata, gyakorlati alkalmazása; az adott nyelv kulturális vonatkozásainak ismerete és tiszteletben tartása.

 

• Matematikai kompetencia

 

Számok és mértékek ismerete, az alapműveletek helyes használata, a matematikai fogalmak és összefüggések megértése, egyszerű állítások felvetése és azok bizonyítása matematikai úton, a matematika nyelv használata, a megfelelő segédeszközök kiválasztása és alkalmazása, az elsajátított gondolkodási módszerek, műveletek alkalmazása a mindennapi életben.

 

• Természettudományos kompetencia

 

Az alapfogalmak elsajátítása, az új technológiai folyamatok megismerése, ezek előnyei és kockázatai a társadalom egészére, a környezet változásának törvényszerűségei, kritika az áltudományokkal és a technika ellenes megnyilvánulásokkal szemben, érdeklődés a természet jelenségei, folyamatai iránt.

 

• Digitális kompetencia

 

A számítógépes alkalmazások ismerete, az internet adta lehetőségek kihasználása, elektronikus úton történő kommunikáció lehetőségei, információk megkeresése, összegyűjtése, többféle digitális eszköz használata, az internet útján szolgáltatások elérése.

 

• A hatékony önálló tanulás

 

Saját tanulás megszervezése egyénileg és csoportban, gazdálkodva idővel és információval; képesség a kitartó tanulásra;a diákok tanulási stratégiáinak , erős és gyenge pontjainak feltárása, az elérhető oktatási és képzési lehetőségek megtaláltatása; figyelemösszpontosítás és motiváltság fenntartása;közös munka –és tudásmegosztás, önértékelés;korábbi tanulási és élettapasztalatok beépítése ,és a tanultak minél szélesebb körű alkalmazása

 

• Szociális és állampolgári kompetencia

 

Harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés; társadalmi folyamatokról kialakult tudás; aktív részvétel a közügyekben. Az egészséges életvitel meghatározó szerepének ismerete. Általánosan elfogadott magatartási és viselkedési szabályok, mint a sikeres kapcsolatok feltételei. Hatékony, előítélet-mentes kommunikáció és kompromisszumokra is képes együtt működés.

 

• Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

 

- a megszerzett tudás, elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása; kreativitás és innováció jellemezze az alkalmazást és tanulást; kockázatfelmérés –és vállalás; lehetőségek, kihívások felismerése, elemzése, értelmezése, kivitelezése; tervező, szervezőkészség fejlesztése, irányítás és vezetés; egyéni és csapatmunkában történő feladatvállalás – kooperatív technikák alkalmazása.

 

• Kulturális kompetencia

 

- képzelet. élmény , érzelem kifejezése; a tradicionális művészetek (tánc ,dráma ,zeneirodalom, képzőművészet ) nyelvezete és üzeneteinek értelmezése;kulturált vélemény-formálás , alkotás és ütköztetés; vitakészség; helyi , nemzeti, európai és egyetemes  kulturális örökség ismerete; nyitottság , önkifejezés , közízlés; az esztétikum , mint norma.

 

2. Kiemelt fejlesztési feladataink

2.1.            A gyermekek erkölcsi nevelése

Feladata: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

 

2.2       A gyermekek értelmi nevelése; a tanulás tanítása

 Feladata: Valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztése. A hatékony tanulás módszereinek és technikájának elsajátíttatása. Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom). Előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások (csoportos, koop) kiépítése, emlékezet és gondolkodás fejlesztése, önművelés igényének kibontakoztatása. A könyvtár és az informatikai eszközök, elektronikus segédanyagok használatának elsajátíttatása. Új helyzetekben alkalmazható tudás kialakítása (kritikai és kreatív gondolkodás)

 

2.3.      A gyermekek közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladata: az emberi együttélés szabályainak megismerése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

 

2.4.      A gyermekek európai azonosságtudatra és egyetemes kultúrára nevelése

Feladata: ismeretek elsajátítása az EU -ról ; a tanulók diákként és felnőttként  tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel , magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárrá; ismertesse meg a tanulókkal az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb eredményeit és globális  problémáit ; tegye a  gyermekeket nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák  és vallások , a másság iránt.

 

2.5.            A gyermekek érzelmi (emocionális) nevelése; testi-lelki egészsége

Feladata: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

Az egészséges életvitel feltétele a testi, lelki és szociális jólét és biztonság. Tanulóinkat segítjük a helyes döntések meghozatalában és a konfliktusok kezelésében.

 

2.6.      A gyermekek akarati nevelése; énkép önismeret fejlesztése

Feladata: az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felkeltése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Az egyén határozza meg tevékenysége irányát, aktivitásának mértékét. Önálló tanulási és önművelődési igény kialakítása.. Célunk az önmegismerés, az önkontroll kialakítása, fejlesztése.

 

2.7       A gyermekek nemzeti nevelése

Feladata: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felkeltése. Tanulmányozzák kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, sportolók tevékenységét; ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit; ismerjék a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét.

 

2.8.            A gyermekek állampolgári és demokráciára nevelése

Feladata: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók tartsák be kölcsönösen a társadalmi együttélés szabályait, amit jellemezzen az erőszak- mentesség; alakítsa a tanulók felelősségtudatát elsősorban a konfliktusok kezelése, a véleménynyilvánítás, a tolerancia, az értékorientációk és az egyenlő bánásmód terén.

 

2.9.      A gyermekek munkára és gazdasági nevelése

Feladata: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók ismerjenek alapvető gazdasági összefüggéseket (kereslet-kínálat –árak-haszon); értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét és felelősségét; váljanak képessé az erőforrásokkal valógazdálkodásra, találják meg az egyensúlyt a rövid és hosszú távú előnyök közt (takarékosság); tudják kezelni a különböző médiák reklámhatásait.

 

2.10.    A gyermekek egészséges életmódra történő nevelése

Feladata: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Egészségkárosító szokások megelőzése.

 

2.11                A gyermekek felkészítése a felnőtt lét szerepeire

Feladata: a tanulók iskola-és pályaválasztásának segítése az önismeret fejlesztése és az egyes pályák megismertetésén keresztül. Átfogó kép nyújtása a munka világáról. Kiemelt szerepet kap a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége, valamint az együttműködéssel, a segítéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása.

 

2.12     Környezettudatosságra nevelés

            Feladata: a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztése annak            érdekében, hogy képesek legyenek a környezet változásainak megismerésére és elemi          szintű értékelésére, a környezeti értékek felismerésére és megőrzésére, a környezettel            kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. Erkölcsi            alapelvvé kell tenni a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást              úgy ,hogy tanulóinkat bevonjuk a környezeti értékek megismerésébe,  megőrzésébe és    gyarapításába. 

 

A Czabán Általános Iskola nevelőtestülete arra törekszik, hogy sokéves személyiségfejlesztő munkája során olyan személyiségeket neveljen, akik alkalmasak lesznek társadalmi feladatok ellátására miközben önmagukkal és környezetükkel is képesek egyensúlyban, belső harmóniában élni.

 

 

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

A közösségfejlesztés folyamata a gyermek és környezete közötti kapcsolatot alakítja ki és fejleszti tovább. Ebben a folyamatban a Czabán Általános Iskola   nevelőtestülete a következő feladatokat tekinti fontosnak:

 

·         A hagyományos családi forma megismertetését.

·         Az adott életkornak és érettségi foknak megfelelően a gyerekekkel a jó kapcsolatot és annak kialakulását elősegítő személyiségvonások és erények fejlesztését.

·         Az emberek közötti együttélési szabályok felismertetését és megértetését, a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására való felkészítést. Ezen belül  főként:

·         A személyiség tiszteletére nevelést.

·         A humánus értékeket védő magatartás fejlesztését.

·         Az igényes kommunikáció kialakítását.

·         A gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztését.

·         Harmonikus kapcsolat kialakítására törekszünk a természeti és társadalmi környezettel, melynek során igyekszünk neveltjeinkben is

      kialakítani a környezet állapota iránti érzékenységet,

·         felismertetni az emberi élet és a természet értékeit,

·         fejleszteni a helyes környezeti attitűdöket és felelősségérzetet,

·         elősegíteni az emberek közötti, az ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését,

·         támogatni a környezet használatára vonatkozó döntések meghozatalát,

·         elősegíteni a környezettudatos, környezetkímélő magatartás fejlődését.

·         A szociális érzékenység és az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti

·         nyitottság kialakítását és fejlesztését. Ezen belül:

·         A beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész   
             magatartás fejlesztését.

·         Szűkebb – tágabb környezetben élő kisebbségek, nemzetiségek
             kultúrájának megismertetését és tiszteletét.

·         A nemzeti és állampolgári tudat megalapozása és erősítése. Ezen belül:

·         megismertetni és megbecsültetni a lakóhely kulturális értékeit,

·         a szülőföld cselekvő felfedezését, a hagyományőrzést, hagyományaink
            ápolását,

·         megismertetni és megértetni a jogilag szabályozott, demokratikus
            viszonyok  rendszerét és működését,

·         kialakítani a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges
            ismereteket és megalapozó képességeket.

·         Pedagógusaink arra törekednek, hogy neveltjeink legyenek érdeklődők és nyitottak az európai és egyetemes kultúra, életmód, hagyományok és szokások iránt, és legyenek érzékenyek az emberiséget érintő globális problémákra

 

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos konkrét feladatok:

 

1.      A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

 

2.      A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

 

3.      Az önkormányzás képességének kialakítása

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

 

4.      A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.

 

5.      A közösség arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladata:  A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása és ápolása.

 

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei         

 

Minden tanköteles tanulónak törvényben meghatározott joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön.  Ennek érvényesítéséhez a következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő –oktató munka feltételeit:

 

= kulcskompetenciák megalapozása ,megszilárdítása az 1-6. évfolyamon , folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés , a kompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;

 

= a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés – oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;

 

= a tanulási esélyegyenlőség  eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése , az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

 

= a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított  kiemelkedő teljesítményeinek , tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül ;

 

= adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

 

= egységes ,differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények , ellenőrzési –     értékelési eljárások alkalmazása. 

 

 

V. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység:

 

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok nevelő és oktató munkája a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanuló egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

 

Egységes alapokra épülő differenciálás

 

Iskolánkban hagyományos tantárgyi rendszerben tanítunk. Programunk teret enged a sokoldalú iskolai életnek, melynek során a gyermekek személyisége megfelelően fejlődhet. Differenciált tanulásszervezés segítségével valósul meg a tanulók belső motivációjának és aktivitásának erősítése, valamint a sajátos nevelési igényű és különleges bánásmódot igénylők együttnevelése. A tanítási órák szervezésénél előnyben részesítjük a tanulók tanulásának megszervezését (tervezés, irányítás, szabályozás és értékelés) Ebbe a munkába lehetőségeink szerint bevonjuk a korszerű információs és kommunikációs technikát(számítógép, könyvtár, SDT)

 

A nevelőink a tanítási óráikon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanuló önálló, vagy csoportos munkájára támaszkodnak

 

Az 5-8. évfolyamon esetenként a magyar, a matematika, az angol nyelv, és szükség esetén más tantárgyak tanítása nívócsoportban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért eredményük alapján kerülnek beosztásra. A nívócsoportok félévenként, a tanuló értékelése után átjárhatók.

 

A szociálisan hátrányos helyzetű, kiemelkedően tehetséges gyermekek számára anyagi források felkutatásával is biztosítjuk pályázatokon, versenyeken való részvételt, szakkörökben történő foglalkoztatásukat, a nyilvánosság előtti bemutatkozásukat.

 

Kötelező tanítási órákon az alábbi módszerek és szervezeti formák segítik a tehetség és képesség kibontakozását:

 

·         egyéni képességekhez igazodó munkaformák,

·         egyéni fejlesztés, értékelés,

·         csoportos fejlesztés,

·         tanórai differenciálás,

·         az önálló munka ösztönzése.

 

A választható órák, illetve szabadidős tevékenységek keretében megvalósuló munkaformák:

 

-          Emelt szintű tantárgyi oktatás. Intézményünkben angol és testnevelés tantárgyakból emelt szintű oktatás folyik. A választást a szülők és a leendő tanulók számára „iskolakóstoló” foglalkozás segíti.

-          Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején a nevelőtestület dönt.

-          Diáksport Egyesület A DSE tagja az iskola minden tanulója. A DSE a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

-          Versenyek, vetélkedők. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

-          Színház- és múzeumlátogatások. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Intézményünk több évre szóló múzeumi látogatási tervet dolgozott ki, azért, hogy az alapfokú oktatás ideje alatt több – a tantárgyra épülő - múzeumi anyagot ismerhessenek meg a tanulók. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

-          Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

-          Erdei iskola. A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyen főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

-          Énekkar Az énekkar működését, létét elengedhetetlennek tartjuk tanulóink érzelmi és esztétikai nevelésének érdekében. Előzetes szaktanári igényfelmérés alapján, az önkéntesség elvén szervezzük.

-          Az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos látogatása.

 

 

 

VI. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

 

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, gyenge képességű, tanulási zavarokkal, illetve részképesség-zavarokkal rendelkező gyerekek felzárkóztatására és fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk.

A tanulási kudarcnak kitett, gyengébb képességű gyermek állapotán ront a megszégyenítés, a túlzott büntetés és a megbélyegzés – ezért ezek kerülendő nevelési eljárások.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások segítik.

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, képesség fejlesztő órákat tartunk.

Fejlesztő programunk a játékosságon, a tapasztalatszerzésen, életkori sajátosságokon, pozitív érzelmeket keltő tevékenységeken alapul.

Fejlesztő programunk megvalósítását fejlesztőpedagógusok, iskolapszichológus, gyógypedagógus, alkalmazásával, gyógypedagógiai módszertani intézmény utazó tanári hálózatának, szakmai szolgáltatójának igénybevételével biztosítjuk.

 

Tevékenységi területek, lehetőségek:

·         Az alapkészségek mindennapos fejlesztése.

·         Rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével biztosítani a tantervi minimum teljesítésének biztosítása.

·         Speciálisan kiscsoportos, vagy egyéni felzárkózató foglalkozások szervezése.

·         Folyamatos korrekció, ellenőrzés, értékelés.

·         Szükség esetén a túlkoros, az adott évfolyam másodszori ismétlésére utasított tanulók számára olyan – maximum 6 fős – csoport szervezése, melyekben számukra speciális óra-összeállítással, új oktatási formákkal (pl. projekt módszer) tesszük lehetővé a minimumkövetelmény elsajátítását és a fejlesztő szakasz sikeres befejezését.

·         Kiscsoportos fejlesztő foglalkozások keretében a feltárt enyhébb és súlyosabb részképesség-zavarok enyhítése, illetve korrigálása gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus tanórai részvételével, indokolt esetben a tanóráról kiemelve történik.

 

Tevékenységi formák:

 

Tanórán belül

-          az egyéni képességekhez igazodó munkaformák,

-          egyéni fejlesztés, értékelés,

-          csoportos fejlesztés,

-          tanórai differenciálás,

 

Tanórán kívül

-          napköziotthon,

-          tanulószoba,

-          egyéni és kiscsoportos rehabilitáció

-          fejlesztő foglalkozások

-          felzárkóztatás

-          erdei iskola,

-          múzeumlátogatás, könyvtárhasználat, színházlátogatás,

-          tanulmányi kirándulások,

 

 

VII. A fejlesztő, felzárkóztató nevelés irányelvei, céljai, feladatai

 

Bevezetés:

 

A Közoktatási Törvény 30. és 41. §-a alapján a Nevelési Tanácsadó és a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt arról, hogy a gyermek, tanuló tanulási nehézséggel küzd-e.

 

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban és a kerettantervben rögzítettektől.

Az egyéni szükségletek függvényében rugalmasan kezeljük az 1-2. évfolyam tananyagát, ezzel is átsegítve tanulóinkat a nehézségeken.

 

Iskolakezdéskor a DIFER diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer segítségével felmérjük a gyermekek elemi készségének szintjét:

- írásmozgás – koordináció,

- beszédhallás

- relációs szókincs

- elemi számolási készség

- tapasztalati következetés, tapasztalati összefüggés fejlődése

- szocialitás

 

A tanév első hat hetében az 1. osztályosok – figyelemmel a szenzitív szakaszra – játékos foglalkozásokon vesznek részt tanórai keretek között a fejlesztő pedagógus és az osztálytanító közös irányításával.

A foglalkozások preventív elemeket is tartalmaznak, amelyek később beépülnek a fejlesztési folyamatba.

 

A fejlesztés során vezérlő elv:

- életkor és egyéni sajátosságok figyelembe vétele

- adekvát terhelés

- differenciálás

- komplexitás

 

A fejlesztés során figyelembe kell venni a gyermek előzetes tudását, annak gyengébb, erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének speciális erősségeit és gyengeségeit.

 

 1 A fejlesztés elvei, feladatai, célja

 

Általános elvek

 

• Terjedjen ki az egész személyiségre.
• Vegye figyelembe a gyermek jellemzőit.
• Építsen a meglévő pozitív értékekre.
• A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesüljön a méltányos számonkérés, értékelés a gyermek távlati érdekeinek figyelembe vételével.
• Épüljön a játékra, mint mással nem helyettesíthető, alapvető jelentőségű tevékenységi formára.

 

A fejlesztést  meghatározó tényezők, a fejlesztés feladatai

 

• Szűrés, felmérés, szakvélemények elemzése.
• A gyermek megismerése, tapasztalatszerzés, megfigyelés.
• Kiegészítő mérések.
• Kontrollvizsgálatok.
• Egyéni fejlesztési terv, fejlesztési napló, szakmai dokumentáció vezetése.
• Szakmai együttműködés, kapcsolattartás  az osztálytanítóval, iskolapszichológussal, szülővel, iskolaorvossal, napközis nevelővel, gyermekvédelmi felelőssel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, stb.
• Fejlesztő foglalkozások szervezése, konzultáció.
• Spontán és tervezett esetmegbeszélések.

 

 

A fejlesztés célja

 

A részképesség-zavarok korrekciója a gyermek személyiségének egyéni sajátosságainak figyelembe vételével.

 

2 A fejlesztő tevékenységbe bevont tanulók köre, a fejlesztés területei és általános jellemzői

 

A fejlesztésbe bevont tanulók köre:

 

A Nevelési Tanácsadó érvényes szakvéleménye alapján a részképesség-zavar tüneteit mutató  tanulók.

 

A fejlesztendő területek és általános jellemzői:

 

Részképesség-zavarok:

• Az iskolai teljesítmény elsajátításának deficitje.
• Alapvető eszköztudás elsajátításának deficitje  - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
• A részképesség-zavarok által kiváltott magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese.
• Súlyos figyelemzavarok, fejletlen önirányítás, gyenge önértékelés, beilleszkedési zavarok,  (hiperaktivitás, figyelemzavar).

 

 

Általános jellemzők:

 

• A nehéz iskolai feladatok iránti közömbösség, érdektelenség:
• A kieső részképességekkel kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasítása:
• Kompenzálási törekvések más, könnyebb tantárgyi tevékenységgel, extrém magatartással, egyéb beilleszkedési zavarral.
• Tüneti halmozódás – magatartási és tanulása zavar együttes megléte.
• Az idegrendszer csökkent terhelhetősége, érési meglassúbbodás ( fáradékonyság, nyugtalanság, túlmozgásosság).

 

3. A fejlesztés területei

 

• Észlelés, érzékelés
• Figyelem, megfigyelőképesség
• Emlékezet
• Gondolkodási funkciók
• Verbalitás
• Finommotorika

 

4. A fejlesztés tartalma

 

- A fejlesztés tartalmának igazodnia kell a meglévő deficithez.

- Figyelembe kell vennie a gyermekben rejlő pozitív értékeket.

- Meg kell erősítenie a már meglévő pozitív értékeket.

 

Mozgás

• nagymozgások fejlesztése
• rugalmasság fejlesztése
• statikus, átmeneti és dinamikus egyensúly fejlesztése
• testvonal átlépésének fejlesztése
• végtagszétválasztás
• ellentétes végtagmozgás fejlesztése
• testséma, téri orientáció fejlesztése
• ritmusfejlesztés
• szerialitás
• emlékezet fejlesztése
• mozgásutánzás
• finommotorika előkészítése, fejlesztése

 

Anyanyelv (könyvtárhasználat, számítógép használata)

• A pontos diagnózis alapján a megfelelő fejlesztési szempontok és módszerek kiválasztása.
• A testséma biztonságának kialakítása.
• A tér- és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.
• A balról jobbra haladási irány rögzítése.
• A vizuomotoros koordináció gyakorlása
• A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése.
• A diszlexia prevenció keretében az egyenletes lüktetés kialakítása, ritmusérzék fejlesztése, a mozgás-beszéd  koordinált működtetése gyermekversek, népi játékok, népdalok segítségével.
• Auditív és vizuális diszkrimináció és emlékezet fejlesztése.
• Az olvasás, írás tanítása – szükség esetén újra tanítása diszlexia prevenciós vagy hangoztató-elemző módszerrel.
• Az olvasás és írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése az egész iskolai pályafutáson át.
• Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.
• Grafomotoros fejlesztés.
• A helyes ejtés, a fonéma fejlesztése.
• Hang- és betűegyeztetési gyakorlatok.
• A verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek.
• Az olvasás tanítása diszlexia-prevenciós módszerrel történik.
• Az olvasás- és írástanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdése: olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás.

 

Kommunikáció:

• A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra.
• A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal – tagolt beszéd, helyes légzés, toldalékok pontos, tiszta ejtése, szünettartás, stb.
• A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus tanításával és gyakorlásával.
• A szókincs gyarapítása és aktivizálása.  szavak, kifejezések beépítése az aktív szókincsbe.
• Az olvasás és írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdése: magánhangzók differenciálása időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint.
• Mássalhangzók megkülönböztetése: zöngés, zöngétlen, hanganalízis, stb.
• Írásmozgás fejlesztése: ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója.
• Hangok és betűk közötti asszociáció megerősítése.

 

Szociális készségek

• Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés megfigyelése nyomán.
• Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítás.
• Szabályok felismerése, értelmezése, betartása.
• A társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása.
• Az önfegyelem kialakítása.
• A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.

 

Gondolkodás

• Az emlékezet fejlesztése
• A figyelem fejlesztése.
• A koncentráló képesség fejlesztése.
• Személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása
• Szekvenciák megjegyzése.
• Cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés.
• Tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenységek felidézése.

 

5. A fejlesztés feltételei

 

• Személyi feltételek megléte – osztálytanítók, fejlesztő pedagógusok, iskolapszichológus, logopédus – a kompetencia határok pontos betartásával.
• Tárgyi feltételek – fejlesztésre használt helyiségek, segédeszközök, tankönyvcsaládok, stb.
• Aktuális jogszabályok ismerete.
• Folyamatos szakmai továbbképzés, önképzés.
• Rendszeres esetmegbeszélések.
• Részvétel integrációs műhelyek munkájában.
• Kapcsolattartás szakmai intézményekkel.
• Fejlesztési javaslatok ütemezése.
• Folyamatos tájékoztatás, visszajelzés kollégáknak, szülőknek, gyermeknek.
•  A hatékonyság növelése érdekében a tanórán kívüli tevékenységek bevonása a fejlesztési folyamatba.

 

 

VIII. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának irányelvei, céljai, feladatai

 

Bevezetés

 

Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye alapján

 

a)      testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődés ének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd

b)      a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

      (K. 121.§ 29. pont)

 

Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális

önértékelésre, képességeinek maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Mindez hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a „másság” értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet.

 

A fentiekhez olyan iskolai légkört kell teremtenünk, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló egyenrangú, és teljes értékű ember.

 

Fejlesztő-nevelő munkánkat  a sajátos  nevelési igényű (későbbiekben SNI) gyermekek iskolai fejlesztésének a – törvény által megfogalmazott – irányelvek determinálják.

 

1 Pedagógiai alapelvek

 

• A tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés teljes folyamatában.
• Speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés és oktatás minden területén.
• A sérült részképességek folyamatos fejlesztése, az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív irányú befolyásolása.
• Egységes nevelési elvárásokkal a  követelmények biztonságossá tétele.
• Támasz és segítségnyújtás, pozitív megerősítés a  tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben.
• Szeretetteljes lékkör.

 

Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy az SNI gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozhasson.

Olyan képességek kompetenciák birtokába jussanak, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy felnőttként saját  törekvéseik szerint, de a társadalmi normákkal összhangban kiegyensúlyozott, boldog életet élhessenek.

 

2. Általános célok

 

• Kulcskompetenciák minél magasabb szintű elsajátíttatása.
• A kulcskompetenciák birtokában a sikeres pályaválasztás elősegítése.
• Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák kialakításával.
• Toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékekés normák elfogadtatásával.
• Esélyegyenlőség elősegítése.

 

A célok megvalósítása korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, intervenciós és sérülés-specifikus egyéni és kiscsoportos terápiás programok segítségével történik.

Ezeket részben intézményünk szakemberei, részben utazó tanári hálózat biztosítja.

A fejlesztés komplex, az oktató-nevelő munka minden szintjére kiterjed.

 

3. A nevelés-oktatás fő feladatai az SNI gyermekek szempontjából

 

• Az SNI tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók, sérült részképességek terápiás jellegű korrekciójával, illetve a hiányzó funkciók kompenzációjával.
• Differenciált, a szükségletekhez igazodó felzárkóztatás habilitációs, rehabilitációs eljárásokkal.
• Az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, az osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével.
• A mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával.
• Az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően.
• A tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása.
• A módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően.
• A fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása.

 

 

4. A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai

 

A nevelés-oktatás területén a közös és részletes követelmények érvényesítési eszközének tekintjük a tanítási órákat, a tanításon kívüli órákat, a fejlesztő foglalkozásokat.

Az SNI tanulók integrált nevelése, oktatása során szoros együttműködésre törekszünk az alábbiakkal:

• a gyermek diagnózisát felállító szakértői bizottsággal
• a gyermek fejlesztésében közreműködő gyógypedagógiai szolgáltató intézménnyel
• a gyermek fejlesztésében közreműködő utazó gyógypedagógussal
• az intézmény pedagógusainak munkáját segítő szakmai szolgáltatást nyújtó gyógypedagógussal
• az iskola pszichológusával
• az osztálytanítókkal
• a gyermeket tanító más pedagógusokkal
• a napközis nevelőkkel
• a szülőkkel

 

A gyógypedagógus/terapeuta általános feladata:

• A szakértői bizottság diagnózisa alapján egyéni rehabilitációs/terápiás terv szerint végzi rehabilitációs-reedukációs munkáját.
• Segítséget nyújt a tanítóknak, tanároknak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmazására.
• A rehabilitációs és reedukációs foglalkozások keretében az egyéni fejlesztéseken túl részt vesz a gyermek tanórai differenciált foglalkoztatásában így segítve a tanító munkáját, a gyermek beilleszkedését.
• A szülő számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezésében, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről, segíti a szülőt a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában.

 

A tanító/ tanár általános feladata:

• A tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes SNI gyermekek csoportjára jellemző – módosulásait.
• Szükség esetén  a gyógypedagógussal együttműködve egyéni tantárgyi fejlesztési tervet készít, ennek alapján haladási ütemet biztosít.
• Az oktatás során individuális módszereket, technikákat – differenciált foglalkozás, kooperatív csoport, páros munka, stb. – fejlesztő programokat, speciális tankönyveket, feladatlapokat, eszközöket alkalmaz.
• A közösségépítés során személyes példájával segíti az SNI gyermek osztályközösségbe való befogadását.
• A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően – minden esetben a gyermek távlati érdekeinek figyelembe vételével – érvényesíti a méltányos számonkérési, értékelési, illetve az átmeneti felmentési lehetőségeket.
• Lehetőség szerint szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon bővíti pedagógiai ismereteit.

 

 

5. Az SNI gyermekek tanórán kívüli fejlesztése

 

• Az intézményben - a KT 52. § (6) ételmében – a rehabilitációs foglalkozás kizárólag a kötelező tanórai foglalkozásokon túl szervezhető.
• Minden tanulónak szükségleteihez igazodva a szakértői véleményekben előírtaknak megfelelően biztosítjuk a rehabilitációs időkeretet.
• A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások fajtái és óraszámát – az éves órakeret függvényében a rászoruló tanulók szükségleteinek ismeretében – tanévenként munkatervben rögzítjük.
• Az SNI gyermekek különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködésével történik.

 

A gyógypedagógus

 

• a gyermek képességeinek, fejletlen vagy sérült funkcióinak feltérképezése után Egyéni (rehabilitációs) Terápiás Tervet készít, mely tartalmazza a tanév rendjéhez illeszkedő fő terápiás célkitűzéseket
• (haladási) Munkanaplót vezet, mely tartalmazza a rehabilitációs órák feldolgozott anyagát, rögzíti a gyermek félévi és év végi állapotát
• négy tanévre érvényes Egyéni Fejlődési Lapon dokumentálja a terápiás periódusok lezárását, és a nagyobb változásokat.

 

 

A habilitációs – rehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában tartható az alábbi formákban:

 

a)      Egyéni rehabilitáció formái:

       - gyógypedagógiai fejlesztés

       - logopédia

       - egyéni tantárgyi korrepetálás

       - pszichológiai foglalkozások

       - terápiák

b)   Kiscsoportos fejlesztés formái:

       - gyógypedagógiai fejlesztés

       - logopédia

       - tantárgyi korrepetálás

       - mozgásterápia

       - pszichológiai terápiák

c)  A tanóra keretein belül gyógypedagógus részvételével – kétpedagógusos modell

 

Megvalósítása az intézmény és a kerületi gyógypedagógiai szolgáltató központ együttműködésén alapul. Segítségével napi rendszerességgel biztosítható a gyógypedagógus folyamatos segítségnyújtása.

 

 

6. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei

 

A részképesség zavar tüneteit mutató SNI gyermekek igényeinek kielégítése gyógypedagógus, terapeuta (logopédus, pszichopedagógus) közreműködésével valósul meg.

A részképesség zavarok jellegének megfelelően a gyermekek iskolai oktatásában érvényesítjük a számonkérési , értékelési – indokolt esetben  a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs  bizottság javaslata alapján – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

Iskolai nevelésünk, oktatásunk során kiemelt feladatként kezeljük az alábbiakat:

• az egészséges énkép és önbizalom kialakítása
• a kudarctűrő képesség növelését
• az önállóságra nevelést.

 

Diszlexia, diszgráfia esetében kiemelt fejlesztési feladatok, eljárások:

 

Az olvasás- és írászavarok javításának fő feladata iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás és íráskészséget, fejlessze kifejezőkészségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.
Ennek érdekében:

• A tanórai és tanórán kívüli fejlesztés gyógypedagógus segítségével történik.
• Az alsó tagozaton a gyerekek olvasás-írás tanítása ( szükség esetén újratanítása) Meixner-módszerrel történik, mely lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő módszer. A beszéd- mozgás, a vizuális és auditív észlelés hármasára lapoz.
• A zökkenőmentes óvoda-iskola közötti átmenet és a diszlexia-prevenció érdekében hat hetes intenzív fejlesztő időszak beiktatása, melynek keretében napi rendszerességgel válik lehetővé a részképességek korrekciója.
• Nagy hangsúlyt kap az aktív szókincs, a beszédkészség, a szövegértés, a testséma, a téri tájékozódás, a vizuomotoros  koordináció fejlesztésére.
• Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.

 

Diszkalkulia esetén kiemelt  fejlesztési feladatok:

 

A tanórai és a tanórán kívüli fejlesztés gyógypedagógus irányításával történik

·         Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, és a beszéd  összehangolt intenzív fejlesztése, a matematikai nyelv tudatosítása.

·         A szerialitás erősítése, a testséma, a téri relációk biztos ismeretének kialakítása.

·         A számolási zavarokkal küzdő tanulók számára lassúbb haladási tempó, hosszabb bevésési szakasz, több gyakorlási lehetőség biztosítása.

·         A szám- és műveletfogalmak, a számolási készség fejlesztésekor a manipuláció előtérbe helyezése.

·         A megfigyelés és a megértés érdekében segítő-kompenzáló eszközök használata (pl. kis tárgyak, korongok, koron-képek, számolótáblák, egyéb segítő funkciók, ujjak  stb.)

·         Az egyéni sajátosságokhoz igazodó, a megjegyzést elősegítő technikák, eljárások kialakítása, begyakorlása, alkalmazása.

 

Hiperkinetikus zavarok, aktivitászavarok, figyelemzavar esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok:

 

• Szoros kapcsolat kialakítása a tanító, a gyógypedagógus (pszicho-pedagógus) és a szülő között.
• A gyermek egyéniségéhez, képességeihez, terhelhetőségéhez, és érdeklődéséhez szabott viselkedési és tantárgyi követelményrendszer kialakítása.
• A gyakorló és a számon kérőfeladatok összeállításakor figyelembe kell venni az tanulóra jellemző gyengébb monotónia-tűrést és a fáradékonyságot.
• Gyakori visszajelzés adása a pszichés funkciók fejlődéséről.

 

 

A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, céljai, feladatai:

 

A tanórai és a tanórán kívüli habilitáció, rehabilitáció utazó logopédus irányításával történik.

• A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, mely során a kinesztéziás, hallási, látási beszédmozgási benyomások erősödnek.
• Az integráció megsegítését az alsó tagozaton alkalmazott Meixner módszer támogatja.
• Ritmussal, mozgással kísért mondókák, gyermekversek tanítása.
• Az elemi mozgásminták „újra életése”, a mozgás, a ritmus és a beszéd összekapcsolása.

 

7.  Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai:

 

Az alapító okiratunkban megfogalmazottak alapján intézményünk vállalja osztályonként maximum 1-1 fő értelmi sérült integrálását.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése és oktatása a fogyatékosság típusának megfelelő oligofrénpedagógus bevonásával történik.

 

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez biztosított feltételek:

 

• Fogyatékosságnak megfelelő gyógypedagógus vagy terapeuta foglalkoztatása.
• Speciális tanterv, tankönyv és más segédletek alkalmazása.
• A szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleményében meghatározott szolgáltatások biztosítása.
• Egyénre szabott haladási tempó és követelményrendszer kidolgozása a szakértői véleményben foglaltak alapján.
• Hosszabb időkeret biztosítása egy-egy tanév tananyagának elsajátítására.
• Két tanítós modell alkalmazása az első osztályba heti rendszerességgel.

 

8.  A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja, feladatai

 

• A nagyothalló tanulók gyógypedagógiai rehabilitációja, reedukációja logopédus, utazó szurdopedagógus bevonásával történik
• Kiemelt feladat a beszédhallás fejlesztése, a beszéd észlelés és megértés, szókincs fejlesztése, a beszéd érthetőségének fejlesztése.
• A szurdopedagógus javaslataival segíti

      - a tanító és a tanár munkáját,

      - a környezet fogyatékossághoz illeszkedő kialakítását,

      - az ismeretanyag átadásnak módszertani kidolgozását.

 

9.  A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

 

A képességek tervszerű fejlesztésének az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan kell történnie annak érdekében, hogy a gyermek mozgáskorlátozottként is meg tudja állni a helyét a szűkebb környezetében és a társadalomban is.

A mozgásterápiát szomatopedagógus vagy konduktor végzi, aki

·         tanácsaival segíti a mozgáskorlátozott gyermek számára megfelelő környezet kialakítását.

·         Mozgásfejlesztéssel a sérülésből adódó hátrányos következményeket csökkenti vagy ellensúlyozza.

A mozgássérült tanulók integrációja során kiemelt feladat

• Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása
• A kudarctűrő képesség növelése
• Önállóságra nevelés
• A lehetőségekhez mérten biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret és az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó, stb.)
• A mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok olvasás, írás elsajátítás nehézségeinek elhárítása.
• Egyedi, speciális megsegítéskor figyelembe kell venni a tanuló kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait.

 

 

 

10.  Az SNI gyermekek tanulói jogviszonyának létesítése, iskolák közötti átjárhatóság biztosítása

 

A beíratás módja, folyamata

 

Intézményünk nyitott minden tankötelezettség korát elérő, integráltan nevelhető

a)      sajátos nevelési igényű

b)      részképesség-zavar tüneteit

 mutató gyermek befogadására, akit a szülővel egyetértésben iskolánkba irányítottak az alábbi szakértői bizottságok:

·         a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

·         a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

·         a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

·         a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságok

·         a Nevelési Tanácsadó

 

A beiratkozás s szakértői bizottság kijelölése alapján mindenkor a szülő kérésére történik.

 

A beiratkozás előtt lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő és gyermeke előzetesen foglalkozásokat tekintsen meg, illetve részt vegyen azon.

Széleskörű tájékoztatást adunk fejlesztési lehetőségeinkről, szükség esetén segítő tanácsokkal látjuk el őket.

Ismertetjük programunkat, napirendünket, egyeztetjük nevelési elveinket, elvárásainkat.

 

A beiratkozás folyamatos, de év közben csak a már működő osztályok struktúráját, létszámát, a biztosítható fejlesztő órák lehetőségeit szem előtt tartva, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek függvényében tudunk gyermeket fogadni.

 

11. Az SNI tanulók tantárgyi teljesítményének értékelése

 

Alapvető célunk a tanulók helyes önértékelésének fejlesztése, kritikus gondolkodásuk kialakítása, egymás munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő megfogalmazása.

A tévedések megbeszélése, kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyermeket a szorongástól.

A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek aktuális teljesítőképessége és az, hogy saját lehetőségeit mennyire használja ki a feladat megoldása érdekében.

 

Az értékelés

• a fejlődési állapotról számoljon be, ne minősítsen
• vegye számba a tanuló előző szintjéhez és önmagához képest mennyit fejlődött
• jelenítse meg azt, hogy a tanuló saját lehetőségeit mennyire aknázta ki
• szempontjai legyenek összetettek, koncentráljanak egy-egy tantárgyra és a gyermek egész személyiségére.

• A Közoktatási Törvény értelmében biztosítjuk a szakértői véleményekben meghatározott tantárgyi felmentéseket, könnyítéseket.
• Az SNI tanulók értékelése Egyéni Tantárgyi/Fejlesztési Terv alapján történik.
• A fogyatékossággal nem érintett tantárgyakból osztályfokának megfelelő érdemjegyet vagy szöveges értékelést kap.

 

A szöveges értékelés általános szempontjai:

 

Legyen

• fejlesztőközpontú, megerősítő, korrigáló
• összhangban a NAT-tal, a helyi pedagógiai programmal, a helyi tantervvel
• rendszeres és folyamatos
• személyre szóló, ösztönző, közérthető
• tartalmazza a továbblépés irányát
• vegye figyelembe az életkori sajátosságokat.

 

Az SNI tanulók iskolai beszámoltatása

 

• A tantárgyi számonkérés során az SNI tanulók beszámoltatásának formáit és módjait részképesség-zavaraikhoz igazítjuk.
• Az olvasás-írás nehézségeivel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli felelettel történő kiváltását.
• Célzottan több megszólalási lehetőséget biztosítunk a gyakorlás során és a beszámoltatás során is.
• Írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben felolvassuk a feladatlap utasításai a gyermek számára (pl. matematika, környezetismeret, stb.)
• Indokolt esetben lehetőséget nyújtunk az egyéni helyzetben – nem az osztályközösség előtt – történő számonkérésekre.
• Számolási nehézségekkel küzdő tanulók a speciális segédeszközöket (korongok, pálcikák, számtábla, számológép stb.) a dolgozatok során is használhatják.
• A témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban lehetővé tesszük , hogy az SNI tanulók röpdolgozatok, szóbeli feleltek (egy-egy lecke anyagából) formájában is számot adjanak.

 

Felsőbb évfolyamba lépés

 

A továbbhaladáshoz szükséges követelményeket szakaszonként kell teljesíteni. Ha ez a fogyatékosság vagy részképesség-zavar miatt nem teljesíthető, akkor az Egyéni Fejlesztési Tervben megfogalmazott elvárások az irányadók.

A szülő – írásban benyújtott – kérelme alapján a Közoktatási Törvényben foglaltak szint közös döntéssel biztosítjuk az évfolyamismétlés lehetőségét.

 

 

 

 

IX. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek

 

·         Erősíteni kell a kapcsolatot a kerületi Nevelési Tanácsadóval annak érdekében, hogy a felmerülő magatartási és beilleszkedési zavarok szakszerű megállapítása után megfelelő iránymutatást kapjunk a tanulók megtámogatásához.

·         Iskolapszichológus alkalmazása a zavarok korai felismerése és szakszerű korrigálása érdekében.

·         Rendszeres kapcsolat kialakítása a kerület Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a családban generálódó beilleszkedési- és magatartási zavarok csökkentését, megelőzését a szolgálat életvezetési tanácsokkal segíthesse.

·         Napközi otthoni nevelés, melynek során a tanulók elsajátíthatják az olyan magatartási formákat, melyek a szabadidő korrekt eltöltését, a közösségi kapcsolatok normalizálását segítik.

·         Családlátogatások annak érdekében, hogy a családokban felmerülő nevelési gondok megoldásában a pedagógus megsegíthesse a szülőket.

 

 

X. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Az iskola legfontosabb gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai a következőkben határozhatók meg:

-          Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit.

-          Meg kell keresni a problémák okait.

-          Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.

-          Jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

1.      Családlátogatás

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

2.      A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata

-          Segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

-          A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

-          A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

-          Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.

-          Veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

-          Segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.

-          A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.

3.      A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes szervezetekkel, úgy mint:

-          Nevelési Tanácsadó

-          Gyermekjóléti Szolgálat

-          Családsegítő Szolgálat

-          Polgármesteri hivatal

-          Gyermekorvos

-          A gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

 

4.      Az iskola pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását:

-          felzárkóztató foglalkozások

-          tehetséggondozó foglalkozások

-          indulási hátrányok csökkentése

-          differenciált oktatás és képességfejlesztés

-          a pályaválasztás segítése

-          személyes tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

-          egészségvédő programok szervezése

-          napközis és tanulószobai foglalkozások

-          iskolai étkezési lehetőségek

-          egészségügyi szűrővizsgálatok

-          a tanulók szabadidejének szervezése

-          a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni juttatás)

-          a szülőkkel való együttműködés

-          tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

 

5.         A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok:

 

-Nevelési Tanácsadóba való irányítás és rendszeres kapcsolattartás szakemberekkel

-kapcsolat tartás a szülővel, rendszeres visszajelzés a gyermek fejlődéséről

 

XI. A szociális hátrányok enyhítését segítő  pedagógiai tevékenység

 

A hátrányokból fakadó szelekciós folyamatok már az óvodában elkezdődnek, melyek a korai szakaszban a nyelvi, kommunikációs fejlődésben való elmaradás tekintetében a legszembetűnőbbek, és ez az, ami a legkomolyabb következményekkel jár az iskolai pályafutás során.

A környezeti tényezőkből származó szociális hátrány okozza a veszélyeztetett helyzetű gyermekek számának növekedését.

Általános és közvetlen okok:

-          a középréteg elszegényedése,

-          munkanélküliség,

-          a családok válsága,

-          társadalmi érték- és normaválság,

-          a társadalmi kötelékek lazulása az iskolai szelekció erősödése, a hátrányos helyzetűek bővített újratermelődése,

-          a tömegkommunikáció negatív, erkölcsromboló hatása,

-          az iskola és a család kooperációjának fokozatos gyengülése a nevelés színterein.

A szociális hátrány kialakulásában szerepet játszhatnak az alábbi okok:

-          szegénység, alacsony jövedelemviszonyok,

-          rossz lakáskörülmények,

-          eltartottak magas száma egy családon belül,

-          a szülők alacsony iskolai végzettsége, esetleg analfabétizmusa,

-          a család deviáns életmódja,

-          a család hiánya, csonka család,

-          konfliktusok, instabilitás a családi életben,

-          beteg vagy cselekvésében korlátozott szülő,

-          fogyatékosság.

 

 

  A hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:

 

A feladatokat leghatásosabban a prevenció-diagnosztizálás és a terápia-kompenzáció egységében lehet meghatározni.

A prevenció legfőbb feladatai:

-          a pozitív mintaadás és értékközvetítés a nevelési folyamat valamennyi színterén,

-          egészséges életmódra nevelés, a szenvedélybetegségek prevenciója,

-          hangsúlyos erkölcsi nevelés,

A kompenzáció legfőbb feladatai:

-          a hátrányok mérséklése,

-          az esélyek kiegyenlítése,

-          a sikeres iskolai pályafutás elősegítése,

-          társadalmi beilleszkedés segítése,

A fentiek megvalósulását szolgáló tevékenységek:

-          egész napos iskolai ellátás biztosítása – napköziotthon, tanulószoba,

-          a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók bevonása a felzárkóztató programokba – korrepetálások, tanórai differenciált foglalkozások,

-          fejlesztő pedagógusok alkalmazása,

-          kiscsoportos vagy egyéni programok alkalmazása,

-          motivációfejlesztés,

-          szabadidős tevékenységek tudatos irányítása,

-          szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók kiemelt gondozása,

-          térítéscsökkentési lehetőség biztosítása,

-          továbbtanulás irányítása, segítése,

-          gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatékony tevékenysége.

 

 

 

XII. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködési formái

 

Egy adott iskola nevelési és tanulmányi eredményeit értékelni mindig csak sajátos feltételeihez viszonyítva szabad. E sajátos feltételek között kétségtelenül legfontosabb szerepe a családnak van. A család nevelési kultúráját, a tudás megszerzése iránti igényszintjét az iskola munkájának támogatását ugyanakkor nagymértékben meghatározza szülők képzettsége.

Az iskola és a szülők közötti kapcsolat egyre inkább partner jellegűvé válik. Mindkét fél közös cél érdekében munkálkodik, mely az adott gyermek képességeinek minél jobb kibontakoztatása. A cél elérése érdekében alapvetően fontos a szülői házzal való szoros együttműködés. Ennek formái:

 

1.      Szülői értekezletek:

A tanév során három alkalommal szervezzük meg. Szülői, illetve osztályfőnöki kezdeményezésre rendkívüli szülői értekezlet összehívására is van lehetőség.

Feladata:

-          a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-           a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól és lehetőségeiről,

-          információ az országos és helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól,

-          tájékoztatás a helyi tanterv követelményeiről,

-          felvilágosítás az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-          a szülő tájékoztatása a saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-          tájékoztatás a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-          tájékoztatás az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-          a szülők kérdéseinek, kéréseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

2.      Fogadó óra

Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.).

3.      Nyílt tanítási órák, nyílt napok

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség életéről.

 

4.      Írásbeli tájékoztató

Feladata: a szülők tájékoztatása gyermeke tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

5.      Családlátogatás

Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlődése érdekében.

6.      SZMK értekezlet

Feladata: a szülői választmányi tagok tájékoztatása az iskola egészének életéről, céljairól és az aktuális feladatokról.

A tanév során - a szülői értekezletekhez igazodva – három SZMK értekezletet tartunk.

7.      DÖK, diákgyűlés

Feladata: a tanulói közösséget foglalkoztató kérdések megbeszélése.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

 

A szülő, tanuló, pedagógus közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei:

 

-          A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője, a szabadidőszervező és az osztályfőnökök tájékoztatják.

-          Az iskola igazgatója évente egyszer diákgyűlésen tájékoztatja a tanulók összességét, illetve  tanulók által felvetett kérdésekre, problémákra érdemben reagál.

-          A diákönkormányzat rendkívüli diákgyűlés összehívását kezdeményezheti.

-          A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban ill. a tájékoztató füzeten át - írásban) tájékoztatják.

-          A szülőket az intézmény egészének életéről, az  iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az  igazgató  legalább félévente egyszer, az  osztályfőnökök  az osztályok szülői értekezletein  folyamatosan  tájékoztatják.

-          A szülők kérésére rendkívüli választmányi, illetve szülői értekezlet hívható össze.

 

A továbbfejlesztés egyéb lehetőségei az iskolai MIP-ben megfogalmazott igény- és elégedettségmérések eredményein alapulnak.

 

 

 

XIII. A nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanórán kívüli tevékenységek

 

·         hagyományőrző tevékenységek (iskolanap, nemzeti ünnepek iskolai megünneplése, iskolai gálaműsor),

·         diákönkormányzat,

·         napköziotthon, tanulószoba,

·         versenyek, vetélkedők,

·         tanulmányi kirándulások,

·         színház- és múzeumlátogatások,

·         iskolai könyvtár,

·         szakkörök,

·         diáksport egyesületi sportfoglalkozások,

·         sportversenyek az alábbi bontás szerint: kerületi diákolimpiai versenyek; továbbjutás vagy nevezés szerinti budapesti, országos diákolimpiai versenyek; az intézmény éves munkatervében szereplő saját rendezésű vagy meghívásos versenyek

·         hitoktatás – külső szervezés,

·         zeneoktatás – külső szervezés,

·         erdei iskola,

·         nyári táborok.

 

 

XIV. Egészségmegőrzés, egészségnevelési program

 

1. Az egészségmegőrzés és egészségvédelem korunk egyik legfontosabb feladata. A lakosság tömeges migrációja, az iparosítás napról napra változó mesterséges környezete, a városok robbanásszerű fejlődése és a környezeti ártalmak halmozódása nyomán az igények és a gondok tömegesen jelentkeznek. Mindezek következtében a társadalmi-biológiai egyensúly megőrzése halaszthatatlan szociálpolitikai feladattá lépett elő.

A magyar lakosság egészségi állapota az elmúlt három évtizedben, drámai mértékben romlott. Egyértelműen súlyosbítja a lakosság egészségügyi kilátásait az ország megváltozott gazdasági struktúrája, a munkanélküliség, a reáljövedelmek csökkenése, a lakosság széles rétegeit érintő elszegényedés.

Mégis azt támasztják alá a hazai és nemzetközi tapasztalatok, hogy van esély az egészségvédelemre.

Az egészséges életmód kialakításának célja a lakosság egészségi állapotának hosszú távú javítása. Az életmód szokásokon alapul, és ezek megváltoztatása éveket, gyakran évtizedeket vesz igénybe, semmilyen program nem képes egyik napról a másikra látványos eredményeket felmutatni.

Egyre több betegség vezethető vissza az egészségkárosító szenvedélyekre és devianciákra. Népegészségtani szempontból az alábbiakat kell kiemelnünk:

-          dohányzás

-          alkoholfogyasztás

-          drogfogyasztás

-          gyógyszerfogyasztással történő visszaélés

Különösen nagy figyelmet kell szentelni a serdülőkorúak egészségkárosító magatartására.

A serdülőkor 10-12 éves korban kezdődik és 18-21 éves korban fejeződik be a fiatal felnőtté válással. Jellemző rá a különlegesen intenzív testi növekedés, érzelmi és szociális fejlődés. A gyermekkori „függőség” állapotából a felnőttkori önállóságba való átmenet egyre bonyolultabbá válik. Pszichés jellemzői még normális fejlődés esetén is hajlamosítanak az úgynevezett kockáztató magatartásra. Idesorolható a mozgáshiány, a túltápláltság, a dohányzás, az alkohol- vagy drogfogyasztás, a szexuális élet korai kezdése, valamint a társadalmi szabályok megszegése.

Az egészségi állapot megítélése nem könnyű feladat, különösen nem gyermek- és  serdülőkorban, amikor az egyén változó mértékben, de nagyon viharos  testi, érzelmi és szociális fejlődésen megy át.

 

2. Iskolánk pedagógiai programja az egészségtan modulban foglalkozik az egészségmegőrzéssel, egészségneveléssel az alábbi témakörökben:

–        környezetismeret

–        testmozgás

–        személyi higiéné

–        táplálkozás

–        veszélyes anyagok

–        az emberi szexualitás

–        családi élet és kapcsolatok

–        a biztonság megőrzése

A Nemzeti Alaptantervnek (NAT) a testi-lelki egészségfejlesztés programjának szemléletmódjából következik, hogy a közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen.

 

Alapelvei:

·         Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi és szociális fejlődését.

·         Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

·         Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

·         A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.

·         Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

·         Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, iskola, közlekedés – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.

·         Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozási szokások) kialakulásának megelőzésében.

·         Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat.

·         Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

·         Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő részvételével alakíthatók ki.

·         Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok példamutató életvitelének is jelentős szerepe van.

 

 Az iskolai testnevelési óra keretébe beágyazható az egészséges életmódra nevelés.

A testnevelés és a sport az egyik nem elhanyagolható műveltségi területe az alapfokú oktatásnak. Alapeszméjét követve a sport arra tanít, hogy közelebb kerüljünk az emberi személyiség megismeréséhez. Az iskolai testnevelésnek és sportnak értékké kell válnia. Iskolai nevelő-oktató munkánk során hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szellemi és testi nevelés összhangja megvalósulhasson. Mintát kell adni az iskolának az egészséges életmód kialakításához. Növekednie kell a tanulók fizikai erejének, állóképességének.

Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek, valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak.

Ennek feltétele:

-          ismerjék motorikus képességeik szintjét,

-          tudják a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját,

-          legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék és a versengés öröme,

-          becsüljék meg társaik teljesítményét,

-          motorikusan képzettek legyenek,

-          mozgásuk kulturált legyen,

-          Ismerjék fel a testnevelés és a mozgás egészségügyi és prevenciós értékét.

 

Az egészséggel kapcsolatos feladatok:

-          a testi fejlődés, érés támogatása,

-          a higiéniai szokások kialakítása, erősítése,

-          az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése,

-          az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása,

-          megfelelő felkészítés a keringési és légzőszervi megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére,

-          prevenció lényegének és a relaxációs eljárásoknak a megismertetése, megértetése.

 

Az iskolai DSE tagja az iskola minden tanulója. A sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre.

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltése érdekében a nevelőtestület a szabadidő-szervező vezetésével különféle szabadidős programokat szervez.

 

 

3. Az iskola-egészségügyi szolgálat – iskolaorvos – tanévenkénti feladata

-          A tanév folyamán a gyerekek egészségügyi szűrése (szomatikus fejlődés, ortopédiai szűrés, látás-, színlátás, hallás vizsgálata, golyvaszűrés).

-          A vizsgálat során tapasztalt eltérés esetén a gyermekeket szakrendelésre irányítása folyamatos figyelemmel kísérése, életmódbeli változtatás javaslata.

-          Folyamatos és szúrópróbaszerű tisztasági vizsgálat. Pozitív eredmény esetén a szülő értesítése és ismételt ellenőrzés.

-          5. osztályokban kiselőadás tartása az egészséges táplálkozás témakörében

-          6. osztályosok pubertáskori felvilágosítása.

-          7. osztályban szív- és érrendszeri szűrés kérdőíves formában.

-          8. osztályosok egészségügyi lapjának továbbítása a középfokú intézményekbe.

-          Veszélyeztetett gyermekek folyamatos figyelemmel kísérése. Kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel.

-          Szülők tájékoztatása a kötelező védőoltásokról. Védőoltások beadása a tanköteles korú gyermekeknek.

-          Testnevelési felmentések rendszerezése.

 

 

XV. Iskolai környezeti nevelési program

 

1.      A környezeti nevelés fogalma

2.      Kormányrendelet NAT

3.      Az iskolai környezeti nevelés szemlélete, célja – készségek

4.      Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

5.      Kommunikáció

6.      Speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek

7.      Hagyományos tanórai foglalkozások

8.      Osztályfőnöki teendők a környezeti nevelés területén

9.      Iskolánk rövid távú céljai, feladatai

 

 

1.      A környezeti nevelés fogalma

 

Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

-          megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel

-          kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére

-          felkelti az igényt, képessé tesz a környezet változásainak jelzéseire, felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére

-          hangsúlyt fektet a problémák megkeresésére, okainak megértésére

-          ösztönöz a kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére

-          fókuszál az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben

-          a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.

 

2.      Kormányrendelet a NAT-ról

 

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy erősítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.

 

 

3.      Az iskola környezeti nevelési szemlélete, célja - készségek

 

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolának biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és környezettudatos életmód.

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki.

 

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

-          a környezettudatos magatartást és életvitelt,

-          a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,

-          a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,

-          a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését

-          a rendszerszemléletet,

-          tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,

-          az egészséges életmód igényét és  elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban.

Ilyenek például:

-          alternatív, problémamegoldó gondolkodás,

-          ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,

-          szintetizálás, analizálás,

-          problémaérzékenység, integrált megközelítés,

-          kreativitás,

-          együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,

-          vitakészség, kritikus véleményalkotás,

-          kommunikáció, médiahasználat,

-          konfliktuskezelés és megoldás,

-          állampolgári részvétel és cselekvés,

-          értékelés és mérlegelés készsége.

 

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

 

 

4.      Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

 

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban megfelelő módon egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

-          táborok, erdei iskolák,

-          tanulmányi kirándulások,

-          akadályversenyek,

-          pályázatok, kiállítás-rendezés,

-          múzeum-, állatkert-, botanikus kert-, nemzeti park látogatás,

-          versenyek,

-          szakkörök,

-          a Föld Napja.

 

5.      Kommunikáció

 

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetételénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számukra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni.

Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk  írásban és szóban is, mert ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái

-          kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel

-          házi dolgozat készítése

-          poszterek, plakátok készítése, bemutatása

-          faliújságon közölhető információk készítése

-          internetes kapcsolat

 

Iskolán kívüli kommunikáció formái

 

-          környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból

-          környezeti problémákról megjelenő tudományos cikkek feldolgozása

-          környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek

-          környezetvédelmi versenyeken való részvétel

 

6.      A speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelése

 

A nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal kell alkalmazkodni a tanulók közötti nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lenni a közvetlen érzékszervi tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.

A nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszában a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységi formák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozóan, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához.

 

7.      Hagyományos tanórai foglalkozások

 

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

 

Magyar nyelv és irodalom

Alsó tagozat:

-          ismerjék meg a közvetlen természetes és az ember által alkotott mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket),

-          egy táj megismerésekor legyenek képesek kifejezni érzelmeiket, érzékeljék   az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Felső tagozat:

-          ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben

-          törekedjenek az anyanyelv védelmére

-          sajátítsák el a médiaelemzés technikáit

-          váljék igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés

-          növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és értelmi intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával

-          fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítésével

 

Történelem

       A tanulók

-          értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,

-          tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,

-          ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,

-          értsék meg az egész világot érintő globális problémák elhárításának, csökkentésének fontosságát.

 

     Földrajz

     A tanulók

-          szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,

-          érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,

-          ismerjék meg a világ globális problémáit,

-          ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit.

 

 

Biológia

   A tanulók

-          ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,

-          ismerjék és szeressék a természeti és épített környezetet,

-          ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,

-          ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,

-          legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,

-          sajátítsák el a testi-lelki egészséget segítő életviteli technikákat,

-          alakuljon ki az ökológiai szemléletmód.

 

Fizika

  A tanulók

-          váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,

-          ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,

-          ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat,

-          tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,

-          mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni.

 

Matematika

   A tanulók

-          váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,

-          legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, statisztikai módszerek alkalmazásával,

-          tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni.

 

      Kémia

  A tanulók

-          ismerjék a globális környezeti problémákat és azok okait, megoldásuk lehetséges módjait

-          ismerjék meg a levegő, a víz és a talaj szennyezésének formáit, a leggyakrabban szennyező anyagokat, azok káros hatását a környezetre, a levegő és víztisztítás lehetséges formáit

-          ismerkedjenek olyan környezetbarát anyagokkal, technológiákkal, amelyek a környezet terhelését csökkentik

-          ismerjék a lehetséges energiaforrásainkat, legyenek ismereteik a környezetkímélő energiatermelésről és arról, hogy milyen módon mérsékelhető az energiafogyasztás

-          ismerjék épített környezetük anyagait, tudják, hogy ezek felhasználásának milyen előnyei és hátrányai vannak

-          ismerjék a háztartásban  használt vegyszerek közül a legfontosabbakat, tudják hogy a vegyszerek tárolási- és használati utasításait be kell tartani

-          ismerjék fel a vegyszereken szereplő veszélyjelzéseket, tudják értelmezni a piktogramokat és betűjelzéseket

 

  Technika és életvitel

   A tanulók

-          ismerjék meg a technikai környezetet tervező, modellező és kivitelező tevékenységek végzését

-          ismerjék meg a kreativitás és a kézügyesség fejlesztésének tevékenységeit

-          ismerjék meg a biztonságos és kulturált közlekedés szabályait

-          ismerjék meg az egészséges életmód ismérveit a táplálkozás, az öltözködés, a lakás és a tágabb lakókörnyezet szempontjából

 

Ének-zene

  A tanulók

-          ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát,

-          ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,

-          fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,

-          vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,

-          tudják, hogy az élő, illetve az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,

-          fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

 

Rajz és vizuális kultúra

  A tanulók

-          ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát,

-          ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,

-          ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére,

-           tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,

-          ismerjék a természetes alapanyagok használatát,

-          legyenek képesek a műalkotásokat környezeti szempontoknak megfelelően elemezni,

-          legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően.

 

Testnevelés

  A tanulók

-          fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket,

-          legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,

-          értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes.

 

Informatika

  A tanulók

-          ismerjék fel a feleslegessé vált és a környezetre ártalmas számítógépes eszközöket, tudják ezek megfelelő elhelyezésének lehetőségeit,

-          tudják Interneten megtalálni a környezetvédelemmel kapcsolatos legkorszerűbb ismereteket,

-          tudjanak önállóan anyagot gyűjteni környezetvédelmi témában az Internet segítségével,

-          legyen igényük a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására.

 

 

8.      Osztályfőnöki teendők a környezeti nevelés területén

 

Az osztályfőnökök összefogják a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat.

Felhívják a figyelmet a környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására.

Munkálkodásuk nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását  is befolyásolhatja igényességük, értékrendjük. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnökök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottságuk, problémafelismerő és – feldolgozó képességük segíthetik abban, hogy azt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudják.

Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg.

 

9.      Iskolánk rövidtávú céljai, feladatai

 

Mottó: ”Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

 

A környezeti nevelés alapvetően nem ismeretek átadása, hanem beállítódások, érzelmi viszonyulások alakulása, az oktatás-nevelés folyamatának minden részletét áthatja. Hat a belső környezetre, az egészségmegőrzésre és az egyénre mint mentálhigiénés értékekre.

Kiemelt feladatunknak tekintjük:

-          a helyi tantervben műveltségi területenként, konkrétan jelöljük meg a feladatokat,

-          a tanulók ismerjék meg a szűkebb környezetüket,

-          Természeti környezet vizsgálata az iskolakertben, a parkokban – városi fák örömei, bánatai,

-          a zöld területeket hogyan használják a lakosok,

-          Az épített környezet tanulmányozása,

-          a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, hogyan hat az ember a környezetre, infrastruktúra,

-          az iskola tisztaságának javítása,

-          takarékoskodás vízzel, villannyal,

-          iskolaújság „zöld” rovata,

-          iskolai könyvtár „zöld sarok” könyvekből,

-          az iskola, mint „zöld miliő”, növények gondozása, pótlása,

-          tantermekben állandó és aktuális dekoráció, egész éves gyűjtőmunka, egyedi értékelés.

 

Kitűzött céljainkat segítik:

-          Az erdei iskola – kiemelkedő nevelési feladata, a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése révén.

-          Kirándulások – az ország természeti szépségeinek megismerését is segítik.

-          Jeles Napok – pályázatokkal, gyűjtőmunkával, aktuális dekorációk készítése.

-          Föld Napja

-          Madarak és Fák Napja

-          Víz Világnapja

-          Gyalogtúrák – egészséges életmód.

-          Kerékpártúrák – a mozgás nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben – fényképek, albumkészítés, beszámolók, tablók.

-          Nemzeti Parkok megismerése- előadások, Internet.

-          Múzeumi nap

-          Környezetvédelmi szakkör – Szilas-patak vízminőségének vizsgálata, látogatás kerületi üzemekben.

-          Évszakköszöntő délutánok – napközis foglalkozások keretében.

 

A környezeti nevelés akkor hatékony, ha a tanulás a környezetről, a környezetben és a környezetért történik.

 

XVI. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje,
korlátai

 

Formái, rendje

Korlátai

Írásbeli felelet ( röpdolgozat )         Témazáró felmérés, amely 1-2 témakör anyagát tartalmazza átfogó jelleggel           Témazáró dolgozat magyar nyelv és irodalomból a fogalmazási és helyesírási készség együttes mérésére     Írásbeli felmérések, melyek félévkor és év végén diagnosztikus és szummatív céllal íródnak           Önálló tanulói írásbeli produktumok               ( kiselőadás, beszámoló, gyűjtőmunka stb. )

·         nem szükséges előre bejelenteni ·         szóbeli felelettel egyenértékű ·         maximum 1-2 tanóra tananyagát tartalmazhatja   ·         előre be kell jelenteni ·         összefoglaló órának kell megelőznie ·         javítása, értékelés 10 napon belül meg kell történjen ·         egy tanítási napon belül maximum kettő íratható   ·         előzze meg egy előkészítő óra ·         javítása két héten belül történjen meg ·         kövesse egy javító, megbeszélő óra     ·         évfolyamonként egységesen kell a feladatokat összeállítani ·         összhangban kell legyen a minimun követelményekkel ·         egy tanítási napon belül maximum kettő íratható     ·         önként vállalt, nem kötelező jellegű ·         értékelése érdemjeggyel történik, mely egy felelettel egyenértékű.

 

 

  

 

 

A CZABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Helyi tanterve az 1 - 4. évfolyamon

 

 

 

 

Tartalomjegyzék

                                                     

I.      Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai        49.

II.    Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak tananyaga és követelményei............................... 50.

2.1 Magyar nyelv és irodalom 1-4..................................................................................................... 50.

2.2 Angol nyelv 1 - 4......................................................................................................................... 63.

2.3 Angol nyelv (emelt tantervű) 1 – 4............................................................................................. 76.

2.4 Matematika 1-4........................................................................................................................... 89.

2.5 Környezetismeret 1-4................................................................................................................ 101.

2.6 Informatika 4............................................................................................................................. 113.

2.7 Ének-zene 1-4............................................................................................................................ 118.

2.8 Rajz 1-4………………………………………………………………………………............. 126.

2.9 Technika és életvitel 1-4............................................................................................................ 132.

2.10 Testnevelés és sport 1-4........................................................................................................... 141.

2.11 Közoktatási típusú sportiskolai osztály 1-4............................................................................. 164.

III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei…………………………................. 231.

IV. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ………………………………….............................. 231.

V. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei…………….................................................. 232.

VI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése……….         233.

VII.     Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi  feladatok meghatározása. 239.

VIII.    A tanulók fizikai állapotának mérése.................................................................................. 240.

A pedagógiai program végrehajtásához az 1-4.évfolyamon szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ………………………………………. …………….   241.  

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ………………………………………………………………………………...........244.

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása …………………………………………...…. 245.

 

 

 

 

 

 

I.                  Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai

 

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és azok óraszámai az 1 – 4 évfolyamon

 

 

Tantárgy/évfolyam	1.	éves	2.	éves	3.	Éves	4.	éves
Magyar nyelv	4	148	4	148	4	148	4	148
Magyar irodalom	4	148	4	148	4	148	3	111
Idegen nyelv							3	111
Matematika	4	148	4	148	4	148	3	111
Informatika							1	37
Környezetismeret	1	37	1	37	1	37	2	74
Ének-zene	1	37	1	37	1	37	1	37
Rajz	2	74	2	74	2	74	1,5	55.5
Technika és életvitel	1	37	1	37	1	37	1	37
Testnevelés	3	111	3	111	3	111	3	111
Kötelező óraszám	20		20		20		22,5
Nem kötelező (választható) tantárgy
Emelt szintű rajz	2		2		2		2,5
Testnevelés ( a DSE által biztosított órakeret terhére )	1		1		1		1

 

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

 

Az első-negyedik évfolyamon

            a heti három kötelező testnevelés óra,

a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon

a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra,

az iskolai diáksport egyesület különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe         
     a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

A napközi otthonban és a tanulószobán

a játékos egészségfejlesztő testmozgás.

 

Az iskolában az alapozó szakasz (5-6. évfolyam) kötelező tanórai foglakozásainak huszonöt százalékában (heti hat órában) folyik nem szakrendszerű oktatás, elsősorban a következő tantárgyak tanóráin: magyar, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika és életvitel.

Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol vagy a német nyelvet választhatják.

A szabadon tervezhető órákat felzárkóztatásra, csoportbontásra, illetve tehetséggondozásra használjuk fel.

Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az 1-6. évfolyamon a „Rajz” tantárgy tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára.

 

                                       II.      Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak tananyaga és követelményei

 

 

2.1 Magyar nyelv és irodalom 1-4.

 

 

1. évfolyam

Heti óraszám: 8 óra

Éves óraszám: 296 óra

 

Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése	28 óra
Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése	154 óra
Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése	106 óra
Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során	8 óra
Összesen	296 óra

 

 

2. évfolyam

Heti óraszám: 8 óra

Éves óraszám: 296 óra

 

A  nyelvi kifejezés fejlesztése	11 óra
Az olvasás szövegértés képességének fejlesztése	150 óra
Anyanyelvismeret és helyesírás	75 óra
Írás, íráshasználat	53 óra
Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév végén	7 óra
Összesen	296 óra

 

 

3. évfolyam

Heti óraszám: 8 óra

Éves óraszám: 296 óra

 

A nyelvi kifejezés fejlesztése	13 óra
Az olvasás - szövegértés képességének fejlesztése	106 óra
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás	43 óra
Anyanyelvismeret és helyesírás	94 óra
Írás, íráshasználat	29 óra
Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során	14 óra
Összesen	296 óra

 

 

 

4. évfolyam

Heti óraszám: 7 óra

Éves óraszám: 259 óra

 

A nyelvi kifejezés fejlesztése	16 óra
Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése	96 óra
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás	49 óra
Anyanyelv ismeret, helyesírás	82 óra
Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során	16 óra
Összesen	259 óra

 

 

1. évfolyam

Követelmény:

a tanuló:

• törekedjen az érthető, értelmes beszédre,
• nyelvi hibáit javítsa a tanító segítségével,
• alkalmazza a köszönés, a kérés és a megköszönés tanult nyelvi fordulatait,
• értse meg az egyszerű szóbeli utasításokat és szóbeli közléseket,
• segítséggel számoljon be olvasmányai tartalmáról, élményeiről,
• tudjon fejből 5-6 verset, 2-3 mondókát, nyelvtörőt, találós kérdést.

 

ajánlott: Petőfi S.: A tavaszhoz

Weöres S. Szunnyadj kis baba, Kocsi és vonta

Csanádi I.: Farkas üvölt

Szabó L.: Tavasz

Kányádi: Szabadon választott

 

• érthetően, megfelelő hangerővel mondja el a memoritereket,
• értse meg a tankönyvi szövegeknek megfelelő nehézségű olvasmányok tartalmát néma olvasás útján,
• legyen képes a tartalomra irányuló kérdésekre válaszolni, egyszerű feladatokat megoldani. ismert tartalmú és gyakorolt szöveget felkészülés után lassú folyamatossággal szöveghűen olvassa fel,
• a mondatvégét szünettel jelezze,
• olvasási hibáit segítségadással javítsa,
• vigyázzon a könyvekre,
• tudja, hogy mire való a könyvtár, és ott hogyan kell viselkedni,
• ismerje és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait,
• másoljon rövid szavakat, szókapcsolatokat és mondatokat betűcsere, betűkihagyás nélkül nyomtatott mintáról is,
• jelölje a mondatkezdést és zárást,
• gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt,
• ismerje az időtartam és a "j" hang kétféle jelölési módját,
• tapasztalatai alapján tudja megkülönböztetni a szöveget, a mondatot, a szót, szótagot, hangot és betűt,
• a szavakat szótagokra tudja bontani,
• játékokban, feladatmegoldásokban, közös tevékenységekben legyen együttműködő,
• felnőtt-gyermek kapcsolatokat bemutató helyzetekben megkülönbözteti a szereplők helyes és helytelen cselekedeteit.

 

 

Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése

 

Tartalom:

A beszéd és a beszédértés fejlesztése:

Helyes ejtési gyakorlatok, alkalmazásuk a tanult mondókákban, versekben, gyermekdalokban.

Beszélgetések képekről, képolvasás, mesemondás.

Memóriafejlesztő játékok, bábozás szerepjátékok.

Szókincsfejlesztő gyakorlatok.

Mesehallgatás, szóbeli feladatadás, utasítás szövegének értelmezése, üzenet átadása.

Köszönés, megszólítás, kérés, bemutatkozás. Kérdezés-válaszadás.

Kommunikációs gyakorlatok.

 

 

Az olvasás és az írás megtanulását előkészítő tevékenységek és gyakorlatok

 

• Tapasztalatszerzés a szövegről, mondatról, szóról, hangról.
• Hangok helyének, időtartamának megfigyelése a szavakban.
• Hang kiemelése a szóból, önálló hangoztatása és összekapcsolása más hanggal.
• Analizáló – szintetizáló feladatok: mondatok, szavak felbontása, szótagolás, szóalkotások, szavak kiegészítése, mondatalkotások.
• Tájékozódás a térben, a síkban, a testsémán.
• Relációk térben, vagy síkban elfoglalt helyet, helyzetet kifejező szavak ismertetése, értelmezése.

 

 

Az írástanulás technikai alapozása

 

• A füzet – és az írószerek használatának gyakorlása, finommozgásokat, mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok.
• Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása.

 

Az olvasás szövegértés képességének fejlesztése

Tartalom:

 

Betűismertetés és olvasásgyakorlás.

 

A beszéd és a beszédértés fejlesztése artikulációs és légző gyakorlatok, szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes kiejtése, szavak értelmezése, mondatalkotások, képolvasás, beszélgetés képekről, eseményekről, válaszadás kérdésekre, szóban elhangzó utasítások végrehajtása, mese tartalmának követése hallás után.

Betűismertet és hang kiemelése szóból, a hang és a betű azonosítása, a hallási, a látási kép és a beszédmozgás kapcsolatának kiépítése és erősítése.

 

 

Olvasási gyakorlatok

 

Betű felismerése betűsorban, betűcsoportban, betűk összeolvasása, szavak, szókapcsolatok, mondatok, néhány mondatos szövegek szótagoló, majd folyamatos elolvasásának gyakorlásával az olvasási készség fejlesztése, az olvasottak megértésének ellenőrzése egyszerű feladatok megoldásával.

Tapasztalatszerzés az anyanyelvi ismeretek körében a szöveg, a mondat, a szó, a hang és a betű felismerése és megnevezése, megfigyelések a hangok képzéséről és ejtéséről és fajtáiról, a szöveg és a mondat tagoltságáról (mondathatár, szavak különírása), helyesírási szabályok felismerése és alkalmazása: hangok időtartamának jelölése, mondatkezdés és zárás, nagy kezdőbetűs szavak.

 

Irodalomolvasás

 

Az értő olvasás fejlesztése rövid mesék, versek, történetek, sorolók, gyermekjátékok olvasása, szövegértést fejlesztő gyakorlatok, szereplő, helyszín, események megfigyelése, szavak, szövegrészek értelmezése, a tartalomra irányuló kérdések megválaszolása, cím, hangulat, vers - próza formájának, a versek rímeinek megfigyelése,

nevelési feladatok az időjárás, a természet változásainak megfigyelése, az emberek, a növények, az állatok életének megfigyelése, a természet szeretete - védelme, a család és a gyermek kapcsolata, az egymás iránti szeretet, tapintat, elfogadás, felelősség tudatosítása, szociális képességek fejlesztése érzelmek kifejezése mimikával, mozdulatokkal, mimetikus játékok, köszönés, kérés, ajándékozás, az önálló tanulás képességének fejlesztése a vers tanulás módja, a gyermeklexikon használata, könyvtárhasználat - búvárkodás a könyvek között.

 

Az olvasástechnika fejlesztése

 

Szövegek ismételt hangos és néma olvasásával az olvasás pontosságának, folyamatosságának, tempójának fejlesztése.

Memoriterek tanulása.

 

Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése

 

Az írott betűalakok tanulása az írott kis és nagybetűk alakítása és kapcsolása, gyakorlás betűk, betűkapcsolások, rövid szavak írásával, a hangok időtartamának jelölése.

 

Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

 

Másolás írott, majd nyomtatott mintáról, 6 betűnél nem hosszabb szavak látó - halló tollbamondásra írása, rövid szavak írása emlékezetből.

 

Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során.          

A tanulás folyamatának szükség szerinti pontjain az elsajátított tananyag logikai rögzítése.

A tanulás folyamatát követő formatív célú, a tematikus egységek végén szummatív jellegű tájékozódás a tanulók előrehaladásáról.

 

A továbbhaladás feltétele:

Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

 

 

2. évfolyam

Követelmény:

• A tanuló tisztán, érthetően beszéljen, a magyar nyelv  hanglejtésének megfelelően mondja a  kijelentő és az  egyszerű mondatokat,értse meg az egyszerű magyarázatokat,
• a kérdésekre értelmesen válaszoljon,
• helyesen használja a felnőttek és a kortársak megszólításának nyelvi fordulatait,
• tudjon illendően bemutatkozni,
• legyen képes 2-3 összefüggő mondat alkotására,
• követhetően számoljon élményeiről és  olvasmányai tartalmáról,
• a memoritereket  szöveghűen mondja el,
• ismert és  begyakorolt szöveget  folyamatosságra, pontosságra törekvően olvassa fel,
• a kérdő és kijelentő mondatot helyes hanglejtéssel olvassa
• a mondat végén és a vesszőnél szünetet tart
• nem áll meg sorváltáskor, az elválasztott szavak kiolvasásakor,
• olvasásának tempója az élőbeszédhez közelítő,
• felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,
• a néma olvasással megismert olvasmányai témáját szereplőit, főbb eseményeit megnevezi,
• a tanult és a sokat gyakorolt szövegelemző műveletek felhasználásával megoldja a szöveg megértését vizsgáló feladatokat,
• tudja használni hozzá a szöveget,
• segítséggel képes vázlat pontot írni egy-egy szövegrészhez,
• jól használja a mondat, szó, szótag, hang, betű, szótő és toldalék fogalmakat,
• felsorolja az abc betűit,
• megismeri és felsorolja a hangok fajtáit,
• begyakorolt szókészlet körében helyesen jelöli a hangok időtartamát, a j hangot és a kiejtéstől eltérő írásmódú hangkapcsolatokat,
• megfelelően alkalmazza az elválasztás szabályait,
• felismeri és írásban helyesen jelöli a kijelentő és kérdő mondatot,
• a mondatban külön írja a szavakat,
• lendületes, szabályos betűalakítással és kapcsolással ír,
• másoláskor nem vét írástechnikai hibát,
• percenként kb. 15-20 betűt ír,
• szövegminta segítségével észreveszi és javítja a hibát,
• tanítója segítségével eligazodik a könyvtárban,
• felsorolja egy adott könyv jellegzetes adatait,
• bekapcsolódik közös játékokba,
• alkalmazkodik annak szabályaihoz,
• beszédét mozgással tudja kísérni.

 

 

 

A nyelvi kifejezés fejlesztése

 

A beszédtechnika fejlesztése. Artikulációs gyakorlatok. Mondatfonetikai eszközök alkalmazása, gyakorlása (hanglejtés, hangsúly).

Szóbeli kifejezés fejlesztése. Páros és csoportos beszédgyakorlatok. Szituációs játékok. Szerepjátékban a mindennapi élethelyzetek modellezése.

 

Kiegészítő anyag: mímes játékok, felkészülés karácsonyi, anyák napi műsorra.

 Az olvasás szövegértés képességének fejlesztése

Irodalomolvasás, szövegfeldolgozás. Prózai szövegek, versek, mondák, találós kérdések olvasása a népköltészet és a műköltészet, a klasszikus és a mai magyar, valamint a szomszédos népek gyermekirodalmából.       

 Szövegfeldolgozás

• téma, szereplők, főbb események megnevezése,
• a szereplők cselekedeteinek megértése megítélése,
• tulajdonságaik megfigyelése,
• a  mese és valóság megkülönböztetése,
• vázlatpontok megfogalmazása,
• a cím és a tartalom kapcsolata,
• a vers fajtája, a ritmus, a rím, az ismétlődés,
• az emberi kapcsolatok megfigyelése.

 

Kiegészítő anyag:

• mesejellemzők megfigyelése,
• véleményalkotás az olvasottakról,
• olvasmányok szerzőjének megnevezése,
• az író - költő közötti különbség.

 

A szövegfeldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztő feladatok

• mesemondás, tartalom mondása,
• beszámoló az olvasmányhoz kapcsolódó élményekről,
• rövid mesék, történetek bábos megjelenítése,
• népszokások bemutatása,
• improvizációs, beleélő játékok,
• 6-8 ver, 2-3 találós kérdés elmondása fejből.
• Memoriterek tanulása

 

Az olvasástechnika fejlesztése

• hangos olvasással szavak, szókapcsolatok, mondatok, szövegrészek ismételt olvasása,
• az olvasás pontosságának, folyamatosságának, tempójának fejlesztése,
• az időtartam, hangkapcsolatok helyes ejtése,
• a hangsúly, hanglejtés és az írásjelek helyének helyes érzékeltetése.

 

Az önálló tanulás képességének fejlesztése

• a tartalom mondásnál vázlat használata,
• könyvek jellemző adatainak megfigyelése,
• a könyvtárhasználat elemi szabályai.

 

Kiegészítő anyag: könyvkeresés a könyvtárban szerző és cím szerint.

 

 

Anyanyelvismeret és helyesírás 

 

• Nyelvhasználati tapasztalatok szerzése, nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása
• A mondat, a szó, a hang s a betű fogalma.
• A magyar ábécé hangjai
• A betűrend
• A hangok csoportosítása
• Szavak szótagokra bontása, a szótagolás szabályszerűségének felismerése
• Szavak jelentéshordozó szerepének megfigyelése
• Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak szerepe, használata
• A szavak a mondatban: szótő és toldalék
• A beszélő szándékának felismerése a mondatokban
• A kijelentő és a kérdő mondat fogalma
• Az - e kérdőszó használata

 

Kiegészítő anyag: tapasztalatszerzés a felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatok használatáról.

 

Nyelvhelyesség

• Az - e kérdőszóhasználata
• Hasonló jelentésű szavak közül a szövegkörnyezetnek megfelelő kiválasztása
• Helyesírási szabályismeret és alkalmazás
• -o,ó,u,ú,ü,ü,i,i, a szótő belsejében és a szó végén
• -it,ul,ül a szó végén
• -hosszú magánhangzós toldalékok használata
• -tól-től,ból-ből,ról-ről

 

 

Írás, íráshasználat

 

Az írástechnika fejlesztése:

• szabályos betűalakítás, kapcsolás gyakorlása,
• szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írása másolással,
• tollbamondással, emlékezetből,
• írásmozgások megerősítése, automatizálása,
• az írásszokások elmélyítése.

 

Az írás eszközi használatának gyakorlása

• két-három mondat leírása másolással, tollbamondással és emlékezetből válogató másolás

 

Kiegészítő anyag:

• versek, olvasmányok vázlatának leírása,
• hiányos mondatok kiegészítése,
• egy, vagy több összefüggő mondat alkotása és leírása akaratlagos írással.

 

Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév végén szükség szerinti pontokban az elsajátított tananyag logikai rögzítése, a tematikus egységek végén szummatív jellegű tájékozódás a tanulók  előrehaladásáról.

 

A továbbhaladás feltételei:

Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával.

Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása.

Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.

A j hang biztos jelölése 20 - a tanulók által gyakran használt - szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással.

 

 

3. évfolyam

 

Követelmény:

a tanuló:

• tisztán, érthetően beszéljen,
• egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát helyes időrendben,
• több összefüggő mondattal mondja el,
• nevezze meg olvasmányai szereplőit és ezek tulajdonságait,
• magyarázza cselekedeteiket,
• tudjon kérdéseket megfogalmazni és megválaszolni az adott szövegek témájával kapcsolatban.
• Tanítója segítségével ismerje fel a lényeget, fogalmazzon vázlat pontot
• Konkrét esetben ismerjen fel mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat
• értsen meg életkorának megfelelő fél - egy oldal terjedelmű szöveget
• néma olvasás útján megoldja a megértést vizsgáló, ismert típusú feladatot
• ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezésre törekvően olvassa fel

 

Felkészülés után a tanuló:

felolvasását az írásjelek szerint tagolja, hanglejtése természetes.

 

Tanítója segítségével elolvas egyszerű szerkezetű ifjúsági regényt, részt vesz dramatikus játékokban, műsorok előadásában, fejből tudja a "Szózat" két versszakát, 8-10 szabadon választott verset, 6-8 szólást, verses mesét vagy meserészletet, feladatinak megoldásához tanítója segítségével kézikönyvet használ (lexikon, szótár), eligazodik az iskola könyvtárában, konkrét esetben felsorolja a könyv adatait, röviden ismertet egy általa olvasott könyvet, vagy gyermekújságot, a tanult fogalmazási ismereteket igyekszik felhasználni szövegalkotó feladatok megoldásánál, ismert témáról kb. egy oldalnyi fogalmazást ír elbeszélő formában, mondatai értelmesek, a kifejezés sorrendje megfelel az események időrendjének, a fogalmazás tartalmi egységeit bekezdéssel jelzi, fogalmazási hibáit tanítója útmutatásai alapján felismeri és javítja, írása lendületes, jól olvasható, füzetvezetése rendezett, munkái tiszták, a beszélő szándéka szerint megkülönbözteti és megnevezi a mondatfajtákat, jelentése alapján felismeri és megnevezi az igét, a főnevet, a melléknevet, toldalékos alakban is, szövegkörnyezetének megfelelően alkalmazza az igeidőket és az igekötőket, a mondatot nagy betűvel kezdi és a megfelelő írásjellel zárja, a mondat szavait különírja, begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat, helyesen jelöli a "j" hangot.

A nyelvi kifejezés fejlesztése kommunikációs helyzetekben a beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondat fonetikai eszközeinek használatának gyakorlása, az olvasottak, elmondottak értelmezésekor szavak jelentésének,  stílusértékének megfigyelése, a beszéd és a szövegmondás közben nonverbális eszközök értelemszerű használata.

 

Kiegészítő anyag:

• a segítségkérés és - adás nyelvi fordulatainak használata,
• üzenetek pontos továbbítása,
• játékszabályok pontos elmondása,
• páros és csoportos beszélgetések,
• értelmező versmondás.

 

 

Az olvasás - szövegértés képességének fejlesztése

• Irodalomolvasás, szövegfeldolgozás
• Szövegek elemzése, értelmezése a szereplők megnevezése, cselekedeteik és tulajdonságaik értékelése, érzelmeik kifejezésének megfigyelése,
• az események sorrendjének követése,
• lényegkiemelés, vázlatkészítés,
• jellegzetes irodalmi témák megfigyelése, értékelése,
• mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok,
• ismétlődő motívumok felfedezése,
• versek művészi eszközei: ritmus, rím, hasonlat, refrén,
• ismeretterjesztő szövegekben információk kiemelése, felhasználás új helyzetekben.

 

Kiegészítő anyag: tájékozódás a szövegben, a szövegből kiemelt tények, adatok elrendezése különböző szempontok szerint, összefüggések felismerése.

Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, valós szereplőinek megismeréséhez.

Szövegelemzéshez kapcsolódó speciális képességfejlesztő tevékenységek memóriafejlesztő gyakorlatok, dramatikus játékok, egyéni és csoportos produkciók, műsorok összeállítása, családi és nemzeti ünnepeken való előadása, olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása rajzzal, zenével,  képzőművészeti alkotással, gyermekversek előadása ritmus és mozgásváltással, kutató, gyűjtőmunka hagyományokról, ünnepi szokásokról, irodalmi, történelmi emlékhelyekről.

 

 

Az olvasási készség fejlesztése

• az olvasás pontosságának és folyamatosságának fejlesztése,
• szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása,
• nagyobb terjedelmű szövegek olvasását előkészítő értelmező olvasás
• tanítói és tanulói kérdések megválaszolásával.

 

Az önálló tanulás képességeinek fejlesztése

• ismeretszerzési technikák tanulása,
• adatgyűjtés, elrendezés, információk használata,
• lexikonok, szótárak használata,
• ismeretek a könyvtárról,
• a szöveg és a verstanulás lehetséges módszerei.

 

 

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás

 

Olvasmányok tartalmának szűkítő és bővítő elmondása.

Beszámoló személyes élményekről.

 

Fogalmazási alapismeretek szerzése és alkalmazása.

• olvasmányok, tanulói fogalmazások  szövegének elemzésével
• a cím szerepe, ismérveivel,
• a szöveg szerkezeti felépítése,
• az időrend,
• az események előzményének a következménye,
• a szöveg mondatainak a kohéziójáról,
• a tématartás.
• a nyelvi megformálás
• az elbeszélő szövegforma jellemzői
• a  tanultak felhasználásával szóbeli és írásbeli szövegalkotások elbeszélő formában
• fogalmazások kiegészítése párbeszédes  részekkel
• az önálló szövegalkotás elemzése, javítása. 

 

 

Anyanyelvismeret és helyesírás

 

Nyelvhasználati tapasztalatok szerzése nyelvtani nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása mondatfajták  felkiáltó, felszólító és az óhajtó mondat fölismerése és használata szóban és írásban, szófajok az ige fogalma, rokon és ellentétes jelentésű igék

ige a mondatban: a cselekvő személye, száma, személyragok, igeidők, az igekötő szerepe

a főnév fogalma, fajtái a toldalékos főnévek megfelelő alakjainak használata mondatban,

szövegben a melléknév fogalma, fokozása, toldalékos alakja a megismert szófajok fölismerése szócsoportban és szövegben, toldalékos formában is helyes használatuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban Helyesírási szabályismeret és alkalmazás A mondatfajták jelölése írásban.

Ragos és különféle idejű igealakok írása

Az igekötős igék írásának mindhárom esete.

A tulajdonnevek írása.

A ragos főnévi alakok. A -t rag és a múlt idő jelének a megkülönböztetése A melléknév fokozott alakja

A j hang jelölése a tanult szófajokban

A begyakorolt szókészlet készségszintű használata másolás,  tollbamondás, írás közben

 

 

Írás, íráshasználat

 

Az írástechnika fejlesztése:

• írásszokások megszilárdítása,
• igényes füzetvezetésre szoktatás,
• betűalakítások és kapcsolások gyakorlása,
• szavak, szókapcsolatok, bővülő mondatok írásával lendületének és tempójának fokozása,
• másolás, tollbamondás írás és akaratlagos írás a folyamatos szövegírás gyakorlásához.
• Az írás eszközként való gyakorlása
• fogalmazások javított változatának leírása,
• vázlatírás,
• ábrák feliratozása,
• meghívó tervezése,
• postai nyomtatványok kitöltése.

 

Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév végén.

 

A továbbhaladás feltételei:

Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével.

Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után.

Öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel.

Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A j hang helyes jelölése újabb 25-30 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés és -zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése.

Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban.

 

 

4. évfolyam

Követelmény:

• A tanuló érthetően, folyamatosan beszéljen.
• Gondolatait értelmes megfogalmazásban közölje.
• Használja a mindennapi érintkezés udvarias formáit.
• Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésekbe.
• Legyen képes tartósan olvasni.
• Figyelmét irányítsa a tartalomra.
• Értsen meg egy - másfél oldalnyi, életkorának megfelelő szöveget.
• Mondja el az olvasottak lényegét.
• Nevezze meg olvasmányai címét, íróját.
• Önállóan elolvas egy nagyobb terjedelmű irodalmi alkotást.
• Olvasmányairól feljegyzést készít.
• Fejből tud 8-10 verset és 5 prózai művet, 2-3 népköltészeti alkotást.
• Kutató és gyűjtő munkát végez.
• Igénybe veszi a könyvtár szolgáltatásait.
• Adott, vagy választott témáról értelmes fogalmazást készít 8-10 mondatban.
• Írásbeli munkái rendezettek, tartalmát és helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.
• Biztonsággal felismeri a tanult szófajokat toldalékos alakjukban is.
• Készségszinten használja a mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi írásjeleket.
• Biztos az igeidők és a többes szám jelölésében, a nagy kezdőbetű használatában.
• Hibátlanul jelöli a j hangot.
• Begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a magyar helyesírás elveit.
• Nem vét elválasztási hibát.
• Írásos feladatait figyelemmel és türelemmel végzi.
• Hibáit tanítója segítségével felismeri és javítja.

 

 

A nyelvi kifejezés fejlesztése

• Kommunikációs helyzetekben a mondat és szövegfonetikai eszközök alkalmazása, gyakorlása.
• A helyes beszéd gyakorlása.
• Szókincs fejlesztés.
• Kiegészítő anyag: az egyetértés, az eltérő vélemény kultúrált megfogalmazása.
• Párbeszédek alkalmazása tartalom elmondása során.

 

Az olvasás szövegértés képességének fejlesztése.

• Irodalomolvasás, szövegfeldolgozás
• Prózai és verses népköltészeti alkotások játékok, népszokások.
• Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból.
• Ifjúsági regény önállóelolvasása a tanító irányításával, segítség adásával.

• Szövegek elemzése, értelmezése
• szereplők érzelmeinek bemutatása
• azonos témájú szövegek összehasonlítása
• az emberi kapcsolatok értékelése többféle szempont figyelembevételével
• a házi olvasmány önálló feladatainak megbeszélése
• művészi eszközök fölismerése lírai és elbeszélő művekben
• elemi szintű irodalmi ismeretek: mesefajták, műmese, tündérmese, állatmese, láncmese.
• a mesék nyelvi és szerkezeti jellemzői, jellegzetes motívumai,
• a népdalok jellegzetes témái
• az olvasott művek szerkezeti jellemzői
• néhány adat megismerése az olvasott művek szerzőiről
• a népköltészetről és a műköltészetről tanultak rendszerező összefoglalása.

 

Szövegelemzéshez kapcsolódó speciális képességfejlesztő tevékenységek

• memória játék, beszédgyakorlatok, fantázia játékok
• dramatikai játékok
• színházi előadás megtekintése, megbeszélése

 

Memoriter: Két-három népdal, népmese elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse.

Nyolc-tíz szabadon választott költemény, öt-tíz prózai szöveg.

 

 

Az olvasási készség fejlesztése

Felolvasás: az érzelmek, szövegtartalom pontosabb kifejezése.

Néma olvasás: az értelmező olvasás képességének fejlesztése, a kritikai és kreatív olvasás megalapozása. Házi olvasmány elolvasásának előkészítése.

 

Az önálló tanulás képességének fejlesztése

• adatgyűjtés, összefüggések keresése
• kulcsszavak kiemelése
• szövegtömörítés, bővítés
• vázlat készítés.

 

Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred. A könyvtár állományának megfigyelése, tájékozódás a szabadpolcon. A könyvtárhasználathoz kapcsolódó feladatok megoldása. Kutató és gyűjtő munka során feljegyzések, jegyzetek készítése, felkészülés szóbeli beszámolóra.

 

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás

 

Szóbeli gyakorlatok:

• feljegyzések, vázlatok segítségével szóbeli beszámolók,
• olvasmányok tartalmának tömörítő és bővítő elmondása különféle nézőpontokból
• hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása szóbeli tolmácsolása
• Fogalmazási alapismeretek szerzése, alapozása
• A  leírás, jellemzés tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sor-rendje. A leírás szemléletessége.
• Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéddel írásban.
• Kész levelek tartalmi, formai vizsgálata,
• A levélírás borítékcímzés,
• Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítása a tanító irányításával.

 

Anyanyelv ismeret, helyesírás

 

Nyelvhasználati tapasztalatok szerzése, nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása.

 

Szófajok az előző évben tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése:

• az igemódok,
• az igemódok és mondatfajták kapcsolata,
• a jövő idő változatos kifejezése,
• a tulajdonnév fajtái: személy-, állatnév, földrajzi név, márka,
• intézménynév, a cím,
• a névelők, névutók helyes használata,
• a tulajdonnévből képzett melléknév egyszerű esetei,
• a számnév és fajtái,
• a határozott számnév fokozása,
• egyszerű és összetett szavak,
• A tanult szófajok fölismerése a szövegben.

 

Kiegészítő anyag:

• állító. tagadó mondat,
• a mondat szórendje,
• rokon és ellentétes jelentésű melléknevek,
• a névszó fogalma,
• a felszólító módú ige.

 

Helyesírási szabályismeret és alkalmazás:

• az előző években tanultak folyamatos gyakorlása,
• az igemódok írása,
• a tulajdonnevek,
• a -val/-vel ragos főnevek
• a névutós főnév helyesírása
• a tulajdonnevekből képzett melléknevek,
• a keltezés írása,
• az összetett szavak fölismerése és elválasztásuk,
• számok betűvel történő írása,

 

Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév végén

 

A továbbhaladás feltételei:

Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban.

Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével.

Legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének megjegyzése.

Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata.         A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak fölismerése, a toldalékos alakok megfelelő helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A többes szám fölismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt hibák javítása segítséggel.

A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata.

Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben.

 

 

2. 2 Angol nyelv 1- 4.

 

1. OSZTÁLY

 

Heti óraszám:    1 óra

Éves óraszám:  36 óra

 

Témakörök	Óraszám
Köszönés, napszakok	2
Állatok	5
Színek	5
Számok	4
Bemutatkozás	3
Osztály	3
Gyümölcsök	2
Testrészek	3
Ruhák	3
Készségfejlesztés, ellenőrzés, ismétlés	6
Összesen	36

 

Célok és feladatok

·         A tanulókban alakuljon ki kedv és igény a nyelvi foglalkozásokon való részvételre.

·         A tanulók szokják meg az idegen nyelven való beszédet.

·         Ismerjék meg más népek dalait, mondókáit, játékait.

·         Ismerjék meg tárgyak, cselekvések neveit idegen nyelven.

 

Általános fejlesztési követelmény

·         A gyerekek első osztályban csak hallás után sajátítják el az anyagot.

·         Az érdeklődés felkeltése az angol nyelv iránt.

·         Játékosság.

·         A helyes artikuláció megalapozása.

·         A beszédkészséget kapcsoljuk hangoztatáshoz, szemléltetéshez, cselekedtetéshez.

 

Eszközök, feltételek

·         Tankönyv

·         Képkártyák, angol nyelvű szemléltető és cselekedtető eszközcsalád

·         Dalos kazetták

·         Mesekönyvek

·         Dominó

·         Színes kréta

·         Számkártyák

·         Richard Scarry: Tesz-vesz szótár

 

Ellenőrzés, értékelés

Az értékelés történhet szóbeli és írásbeli formában, de mindkét esetben folyamatosnak kell lennie. Célszerű az osztály és az egyének teljesítményét minden órán értékelni.

 

Minimum követelmény

·         A tanuló tudjon köszönni, illetve valamit megköszönni.

·         Ismerjen 4-5 egyszerű mondókát, illetve dalt.

·         Témánként ismerjen rá 4-5 szóra.

·         Tudjon 20-ig számolni.

·         Ismerje az alapszíneket.

·         A feldolgozott témában értsen meg a hétköznapi kommunikációban elhangzó megnyilatkozásokat.

·         Legyen képes az óravezetéssel kapcsolatos néhány egyszerű közlést megérteni.

 

 

Témakör	Nyelvi struktúrák		Tevékenység
Bemutatkozás	What’s your name? My name is… Who are you? I’m a boy. I’m a girl. Are you a boy/girl? Yes, I am. No, I am not.		Párbeszédek bábokkal Rajzok készítése
Osztály	Pick up your pencil Open your book Touch the floor Stand up Sit down Point to the ceiling Open the window Close the door Come here Go back to your place Listen to me Clap your hands		Dal: Stand up, sit down, touch the floor   Mozgásos játékok
Köszönés, napszakok		Good morning Good afternoon Good evening Good night Hello, how are you? I’m fine, thank you. I’m not very well. Oh, really?	Dal, Napszakokkal kapcsolatos tevékenységek Rajzolja le magár a tükörben, mondja is, milyen hangulatban van.
Állatok		What’s this? It’s a dog. Is it a bear? Yes, it is. No, it isn’t. Point to the cat.	Mondókák: Two dicky bird Little mouse The bear is white Állatok felismerése képekről, Állatok rajzolása
Színek		What colour is it? Is it black or white? Draw a red…. Is it a green crocodile? Yes, it is. No, it isn’t.	Festőpaletta készítése Képek színezése útmutatás alapján   Dal Lavender’s blue
Számok		How old are you? Are you two? Yes, I am. No, I’m not.	I’m six. Számkártyák használata Mondókák: One, one, one little… One, two, three, let…

 

Gyümölcsök	Would you like an apple? Would you like some orange juice? Yes, please. No, thank you. What colour is this pear?	Hallás után játékos igaz-hamis játék Kínálási szituáció bábokkal Gyümölcsök színezése
Testrészek	Where is your head?	Vers: Reach for the sky Dal: Had and shoulders Listening: Ted and mother Bohóc játékok
Ruhák	What colour is your skitr? What colour are your shoes? Put your yellow jumper on.	Versike: Socks and coat Öltöztetős játék

 

 

2. OSZTÁLY

 

Heti óraszám:    1 óra

Éves óraszám:  36 óra

 

Témakörök	Óraszám
Köszönés bemutatkozás	2
Család	4
Testrészek	3
Számok	3
Lakás	3
Színek, melléknevek	4
Állatok	4
Évszakok	4
Osztály	3
Készségfejlesztés, ellenőrzés, ismétlés	6
Összesen	36

 

Célok és feladatok

·         Az ismeretek koncentrikus bővítése.

·         A helyes artikuláció fejlesztése dalok és mondókák segítségével.

·         A beszédértés és a beszéd jártasságának és készségének továbbfejlesztése

·         Néhány tipikus nyelvi fordulat, néhány tipikus grammatikai szabályszerűség tudatosítása.

 

 

Általános fejlesztési követelmény

·         A tanár már év elején felméri a beszéd és a beszédértés területén, hogy a tanulók hogyan képzik a hangokat. Hogyan hangsúlyozzák a mondatokat, és hogyan reagálnak a tanár közléseire.

·         Az olvasás- és íráskészség megalapozását is a szóbeli nyelvgyakorlás biztosítja.

·         A tanulók ismerjék meg a magyartól eltérő beszédhangokat.

·         Fontos feladat a szókincs fejlesztése.

·         A legfőbb eszköz a játékosság.

 

Eszközök

·         Tankönyv

·         Képkártyák, angol nyelvű szemléltető és cselekedtető eszközcsalád

·         Dalos kazetták

·         Mesekönyvek

·         Dominó

·         Színes kréta

·         Számkártyák

·         Richard Scarry: Tesz-vesz szótár

 

Ellenőrzés, értékelés

Szóban és írásban rendszeresen, személyre szabottan.

 

Minimum követelmény

·         Az angol abc pontos ismerete.

·         A feldolgozott témákban értse meg a tanuló a hétköznapi kommunikációban elhangzó megnyilatkozásokat.

·         Tudjon a tanuló angol nyelvű felszólításokra cselekvéssel reagálni.

·         Legyen képes az egyszerű idegen nyelvű kérdésekre anyanyelvén, vagy angolul válaszolni.

·         Tudjon egyszerű kérdéseket feltenni.

·         Szókincs: 130-200 szó

 

 

Témakörök	Nyelvi struktúrák	Tevékenységek
Köszönés. bemutatkozás	Hello, nice to see you. Hello, nice to meet you. How are you? Fine, thanks. Not very well. So, so. How do you do? How do you do. This is my friend.	Szituációs játékok bábokkal Képeken hangulatok felismerése
Család	This is my mother/father/sister/brother/ Grandmother / grandfather. What’s your name? My name is… What’s your father’s/mother’s/ sister’s/brother’s/ grandmother’s/ grandfather’s name? Létige:    am, is, are Birtokos névmások:    my, your, his, her Birtoklás:    have/has got	Családtagok megnevezése Családi fotók bemutatása Rajzolás Memóriajáték

 

Testrészek	Is your hair brown? Are your eyes blue? Főnevek többes száma Hold up your hands Point to your ears Clap your hands Wash your face Pull your nose Clean your teeth	Dal: Head and shoulders Put your finger Draw yourself Draw yourself as a clown Mondóka: I write with my hands I have two feet
Számok	How many things There is a There are two/three… Let’s count	Kiszámoló: One, one, one-little dog run Number one-touch your tongue
Lakás	Berendezési tárgyak Helyiségek
Színek, melléknevek	What colour is it? Are you thirsty? Are you hungry? This is my brother. He is fat/nasty/ sleepy/angry/short/tall
Állatok	Zoo	Állatkert rajzolása , színezés, bábjáték Dal: Bingo

 

Évszakok		Rajzos időjárásjelentés Dal: Rain, rain, go away Mondóka: In winter I ski and skate The snow is thick
Osztály	School objects Instructions Listen/Colour/Put them in order/ Repeat/Sing/Play/ Draw/Find/Say/Circle/ Number/Choose	Simon says

 

 

 

3. OSZTÁLY

 

Heti óraszám:    1 óra

Éves óraszám:  36 óra

                                  

Témakörök	Óraszámok
Abc	1
Bemutatkozás	1
Számok (íróasztal tárgyai, születésnap,óra)	3
Színek (ruhák, szemek, hajak, állatok, gyümölcsök)	5
Írott és hallott utasítások	4
Iskola (osztályterem, felszerelések, irányok)	3
Otthon (ház, lakás, család, tevékenységek otthon)	3
Testrészek (cselekvések, mozgások)	2
Étkezések (étlap, evőeszközök)	3
Mesék, ünnepek, játékok	5
Ismétlés, ellenőrzés	6
Összesen	36

 

 

Célok és feladatok

·         Alakuljanak ki a tanulókban gyakorlati nyelvi készségek.

·         Ismerkedjenek egy másik kultúra értékeivel.

·         Legyenek a tanulók motiváltak a nyelvtanulásra megfelelő munkalégkörben.

·         Tudatosuljon a tanulóban, hogy az idegen nyelv a kommunikáció eszköze.

 

Általános fejlesztési követelmények

·         Legyenek a tanulók motiváltak a nyelvtanulásra.

·         Fejlődjön a tanulók beszédértése, beszédkészsége.

·         Helyes intonáció, kiejtés alakuljon ki

·         Fejleszteni kell a tanulók nyelvtani jártasságait és készségeit a tanult lexikai és nyelvtani ismeretek alapján.

 

Eszközök

·         Tankönyv

·         Dalok, versek, mesék

·         Kazetták,

·         DVD

·         Kép- és számkártyák

·         Dominók

 

Ellenőrzés, értékelés

Szóban és írásban rendszeresen, személyre szabottan.

 

Minimum követelmény

Az angol abc ismerete.

A tanulók tudjanak

·         angol nyelvű felszólításokra cselekvéssel válaszolni,

·         rövid utasításokat adni,

·         egyszerű kérdéseket feltenni,

·         rövid párbeszédekben kérdezni, válaszolni,

·         egyszerű, ismert szavakat lemásolni, betűzni, olvasni.

 

Témakörök	Nyelvi struktúrák	Tevékenységek
Bemutatkozás	Hello, my name is… I’m 10 years old I’m from the  UK/USA/                Hungary And you? Good bye.	Dal: What do you think Two fat gentlemen   Párbeszéd bábuval párban
Iskolában	Tárgyak Utasítások	Dal: School is waiting Hallás után szinetés Párosítás Simon says
ABC	Spelling Now it’s your turn. Collect words with letter ’a’ ABC order	Dal: Abc Kiszámoló: ABCDEFG
Számok	1-10       11-20 The birds live at number sixteen 10-100 Add the numbers What is missing?	Rendszámtábla játék Dal: One, two, three, four five Képleírás   Mondóka: Ten girls/Twenty boys

 

Ételek	Can I have a banana, please? Can I have some water, please? Here you are. Thank you. A bottle of A box of A cup of A pocket of	Vásárlás egy élelmiszer boltban Dal: Do you know the muffin man,
A tanyán	Állathangok There is a dog on the farm There are four cats on the farm Let’s pretend…. You are an elephant. You are a dog.	Dal: Old MacDonalds Mondóka: Horses, donkeys Rejtvény Szókígyó
Zöldségek	I like I don’t like	Memória játék
Gyümölcsök	Do you like oranges? Yes, I do. No, I don’t.	Vers: Apples, apples, one, two, three Rejtvény Hiánypótlás

 

Betegségek	I’ve got /a headache/stomach-ache/ Toothache/a cold/the flu. What’s the matter?	Betegségek szimulálása Kitalálós játék
Család	Who is he/she? This is my mother/father/brother/sister/ grandmother/grandfather This is my family	Beszélgetés Képleírás Dal: We laugh and cry
A házban	Where is the fridge? It’s in the kitchen Előljárószók: What is he/she doing? He is reading a book.	Kép bemutatása írásban, beszédben
A városban	I want a/some Let’s go to the	Várostervezés Párbeszédek Memória játék
A parkban	I can/ I can’t Can you play football? Ye, I can. /No I can’t	Dal: What can you do Igaz-hamis játék
Idő	What’s the time? It’s two o’clock. It’s dinner time.	Dal: Tick, tock Hickory, Dickory
A hét napjai	What day is it today?	Hiánypótlás Mondóka: Monday – wash the clothes

 

Hónapok	The calendar/seasons/ months When is your birthday? My birthday is in May.	Mondóka: Winter brings us snowman Apples, peaches Months of the year are easy to remember
Időjárás	What’s the weather like? It’s windy/warm/rainy/sunny/hot/snowy/ cool/cold The wind is blowing The sun is shinning It’s raining/snowing	Memóriajáték Hónapok évszakok szerint Dal: Incy wincy spider
A világ körül	Égtájak North/ South/East/West Országok nemzetek I’m from the UK /USA/Germany/ Italy/France I’m British/American/German/ Italian/French	Térkép, zászlók, Találd ki, ki vagyok!

 

Ünnepek

Christmas       Easter     Valentine’ day Halloween

Levél a Télapónak Christmas cracker készítése Dal: We wish you a merry Christmas Dal: Easter eggs   Ajándékok készítése Álarcok, töklámpás, jelmezek, Mondókák, dalok

 

 

 

 

4. OSZTÁLY

 

Heti óraszám:     3 óra

Évi óraszám:   111 óra

 

Köszönés, bemutatkozás	3 óra
Számok	12 óra
Színek	6 óra
ABC,  betűzés	4 óra
Osztályterem, taneszközök	10 óra
Állatok	8 óra
Testrészek	5 óra
Ruházat	4 óra
Ételek	8 óra
Napirend	9 óra
Család	10 óra
Képesség	4 óra
Dalok	12 óra
Játékok	12 óra
Ismétlés, gyakorlás	4 óra
Összesen	111 óra

 

 

Célok és feladatok

A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak.

Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára.

A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal).

Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan.

A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény.

 

Fejlesztési követelmények

Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető

nyelvtanulási stratégiával.

 

Tartalom:

 

a) Kommunikációs szándékok

 

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

           

	Kezdeményezés és válasz
Köszönés:	Good morning. Hello Poppy. Hello, how are you? Hi!	Good morning. Hello Bean. I'm fine, thank you. Hi!
Elköszönés:	Goodbye. Bye-bye! Good night.	Goodbye. Bye!h Good night. Thanks. Bye!
Bemutatkozás, bemutatás:	What's your name? My name is Woody. This is Captain Shadow.	I'm Poppy. Hello. Hi! Nice to meet you.
Köszönet és arra reagálás:	Thanks. Thank you very much. Thanks a lot.	Not at all. No problem.

 

 

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok*

 

Tetszés, nem tetszés

Do you like it? Do you like swimming?

I like it. I don’t like it. Yes, I do. /No, I don’t.

 

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

 

Dolgok, személyek megnevezése:	What is it? What's this? What’s it in English? Who is this?	It’s a …/ That’s a…   This is…
Információkérés, információadás:	Is it an aeroplane? Have you got your bag? Has she got her umbrella?   Is there…?	Yes, it is. / No, it isn't. Yes, I have. / No, I haven't. Yes, she has. / No, she hasn't. Yes, there is. / No there isn't.
Tudás, nemtudás:	What is it?	I don’t know.

 

 

b) Fogalomkörök

 

 

Fogalomkörök			Fogalomkörök nyelvi kifejezései
Cselekvés, történés, létezés kifejezése	Jelenidejűség	Present forms of verb be		I’m clever. Are you tall? Yes, I am. I’m not short.
		Present forms of there is/there are		There are five rabbits in the hat.
		Imperatives		Sit down! Don’t stand up! Listen, please. Find…
Képesség kifejezése**		Expressing ability		Can you see an elephant? Yes, I can. / No, I can't.
Birtoklás kifejezése		Possessive adjectives**		my book, your bag, his/her balloon
		Possessive …'s		Whose cage is this? It's the lion's cage.
		Present forms of have got		I’ve got two brothers. I haven’t got a dog. Have you got a pencil? Yes, I have.
Térbeli viszonyok	Irányok, helymeghatározás			Where? Here, there, left, right In, on, under, …
Időbeli viszonyok	Időpont			When? In the morning, in the evening, at night What time is it? It’s 12 o’clock. Monday, Tuesday… January, February…
Mennyiségi viszonyok		Singular/plural forms of nouns   Cardinal numbers 1-20		How many monsters are there in the picture? There are four.
Minőségi viszonyok				What’s it like? It’s big, small, beautiful, ugly, ...   What colour is it? It’s red, blue, …
Logikai viszonyok		Linking words		And/or/but
Szövegösszetartó eszközök		Demonstrative Pronouns   Personal Pronouns Articles		This/that/these/those   I,you,he,she,it,we, they A, an, the

 

A továbbhaladás feltételei:

 

Hallott szöveg értése

A tanuló megért

-        ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, max. kétmondatos kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;

-        ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést.

Beszédkészség

A tanuló

-        hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál.

Olvasott szöveg értése

A tanuló

-        felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas;

-        ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

Íráskészség

A tanuló

-        felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat.

 

 

 

 

 

 

2.3  Angol nyelv (emelt tantervű) 1 – 4.

                         

1. ÉVFOLYAM

 

Heti óraszám:     2 óra           

Éves óraszám:  72 óra

 

Témakörök	Óraszám
Köszönések, bemutatkozás	5 óra
Utasítások végrehajtása	7 óra
Számok	5 óra
Pontos idő	5 óra
Ünnepek	10 óra
Színek	5 óra
Használati tárgyak	3 óra
A tanterem berendezése	5 óra
Tanszerek	4 óra
Vásárlás	3 óra
Gyümölcsök	3 óra
Ételek	3 óra
Testrészek	5 óra
Ruházat	4 óra
Család	5 óra
Összesen	72 óra

 

Célok és feladatok

A tanuló

-érezzen kedvet és igényt a nyelvi órákon való részvételre.

-szokjon hozzá az idegen nyelvű beszédhez.

-ismerje meg más népek dalait, mondókáit, játékait.

-sajátítsa el az előforduló szókincset és alkalmazza a tanult nyelvi fordulatokat.

 

Fejlesztési követelmények

-A tananyag hallás után történő elsajátítása.

-A hallás utáni szövegértés megalapozása és fejlesztése.

-Érdeklődés felkeltése az angol nyelv iránt.

-Játékosság.

-A helyes artikuláció megalapozása.

-A helyes hangsúly és hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatokban.

-A beszédkészség hangoztatáshoz, cselekedtetéshez, szemléltetéshez kapcsolása.

 

Témakörök, tartalmak

Kommunikációs szándékok	Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Köszönés, elköszönés Bemutatkozás, bemutatás Információ kérés, adás: Érdeklődés a másik neve iránt Személyek megnevezése Betűzés	Birtoklás kifejezése - melléknévi birtokos névmás 'my, your' Létezés kifejezése - a 'be' ige jelenidejű alakjai 'am, is'
Cselekvésre való felszólítás Információ kérés, adás Dolgok megnevezése Köszönés, elköszönés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás.	Szövegösszetartó eszközök - határozatlan névelő 'a', mutató névmás 'this'
Érdeklődés a másik kora iránt és arra reagálás Dolgok megnevezése, megszámolása Információ adás: Telefonszám megadása	Mennyiségi viszonyok - tőszámnevek '1-10', főnevek egyes- és többesszáma Szövegösszetartó eszközök - határozatlan névelő 'an', személyes névmás 'we' Létezés kifejezése - a 'be' ige jelenidejű alakjai 'are'
Érdeklődés, információadás Dolgok, személyek (tárgyak, játékok) megnevezése Köszönet Gratuláció, jókívánság	Szövegösszetartó eszközök - határozatlan névelő 'a, an', személyes névmás 'it' Létezés kifejezése - a 'be' ige jelenidejű alakjai 'it's'
Köszönés, bemutatás, bemutatkozás, életkor megadása Elköszönés Egyetértés	Szövegösszetartó eszközök - személyes névmások 'I, he, she' Létezés kifejezése - a 'be' ige jelenidejű alakjai 'he's, she's, I'm' Birtoklás kifejezése - melléknévi birtokos névmás 'his, her'
Információ kérés, adás Igenlő vagy nemleges válasz Dolgok megnevezése, leírása	Szövegösszetartó eszközök - határozott névelő 'the' Minőségi viszonyok - melléknevek
Személyek, családtagok megnevezése, leírása Dolgok, testrészek megnevezése, leírása Valaki igazának az elismerése, dicséret	Birtoklás kifejezése - a 'have got' ige jelenidejű alakjai 'I've got, he's got, she's got' Minőségi viszonyok - melléknév Létezés kifejezése - a 'be' ige jelenidejű alakjai 'you're'
Információ kérés, adás Személyek megnevezése és leírása	Birtoklás kifejezése - a 'have got' ige jelenidejű kérdő/tagadó alakjai 'Have you got...? Yes, I have. No I haven't. Has she/he got…? Yes, she/he has. No, she/he hasn't.' Minőségi viszonyok – melléknevek
Képesség Információ kérés, adás	Modalitás - 'can' jelenidejű, állító, kérdő és tagadó formája Birtoklás kifejezése - 'whose?', birtokos 's Térbeli viszonyok: helymeghatározás - elöljárószó 'in', iránymeghatározás - 'right, left'
Dolgok (ruhadarabok) megnevezése, leírása Információ kérés, adás Javaslat	Minőségi viszonyok - melléknevek, színek Mennyiségi viszonyok - 'a pair of'
Dolgok (testrészek, származási hely) megnevezése Információ kérés, adás Nem tudás	Minőségi viszonyok - melléknevek Térbeli viszonyok - 'from'
Információ kérés, adás Igenlő vagy nemleges válasz Dolgok, helyek megnevezése, helyzetek leírása	Térbeli viszonyok: helymeghatározás - elöljárószók 'in, on' Mennyiségi viszonyok - egyes és többesszámú főnevek 's, es' Létezés kifejezése - 'there is, there are' állító, kérdő és tagadó formái
Információ kérés, adás (mennyiség) Helyek megnevezése (környezetünk)	Mennyiségi viszonyok - megszámlálható főnevek 'How many?' Térbeli viszonyok: helymeghatározás - elöljárószó 'at'
Információ kérés, adás (idő) Időpont, napszakok megnevezése Köszönés, elköszönés	Időbeli viszonyok: időpont 'It's…o'clock in the morning/evening.' Birtoklás kifejezése
Dolgok megnevezése, leírása	Minőségi viszonyok - melléknevek (színek, formák) Mennyiségi viszonyok - megszámlálható főnevek 'How many?' Térbeli viszonyok: helymeghatározás - elöljárószó 'in'

 

 

Eszközök

-Tankönyv -Képkártyák -Angol nyelvű szemléltető   és cselekedtető eszközök -Dalos kazetták -Mesekönyvek

-Dominó -Korongok, pálcikák -Színező -Színes kréta -Számkártyák -Richard Scarry: Tesz-vesz szótár

 

 

Ellenőrzés, értékelés

Értékelés történhet szóbeli és írásbeli formában, folyamatosan.

Az osztály és az egyének teljesítményét célszerű minden órán értékelni.

 

 

Minimum követelmények

A tanuló

-tudjon köszönni, illetve valamit megköszönni.

-tudjon egyszerű kérdésre válaszolni.

-ismerjen 4-5 egyszerű mondókát vagy dalt.

-témánként ismerjen rá 4-5 szóra.

-tudjon 10-ig számolni.

-ismert témában értse meg a hétköznapi kommunikációban elhangzottakat.

-legyen képes az óravezetéssel kapcsolatos néhány egyszerű közlés megértésére.

-ismerje az alapszíneket.

-a tanév folyamán sajátítson el kb. 100-120, az angol nyelv alapszókincséhez tartozó szót és 
  kifejezést.

2. ÉVFOLYAM

 

Heti óraszám:     2 óra

Éves óraszám:  72 óra

 

Témakörök	Óraszám
Köszönések, bemutatkozás	3 óra
Számok 1-20	2 óra
Életkor	3 óra
Pontos idő	3 óra
Színek	5 óra
Gyümölcsök	5 óra
Ruházat	6 óra
Tanterem	5 óra
Helymeghatározás	5 óra
Otthon	5 óra
Család	5 óra
Cirkusz	3 óra
Étkezések	5 óra
Vásárlás	4 óra
Ünnepek	7 óra
Az angol ABC	6 óra
Összesen	72 óra

 

 

Célok és feladatok

A tanuló

-érezzen kedvet és igényt a nyelvi órákon való részvételre.

-szokjon hozzá az idegen nyelvű beszédhez.

-ismerjen meg egyre több dalt, mondókát és játékot idegen nyelven.

-sajátítsa el az idegen szavakat.

-értse meg az idegen nyelven elhangzó kérdéseket, kéréseket, utasításokat és arra szóban,  
  vagy cselekvéssel válaszoljon.

-képezze jól a hangokat és hangsúlyozzon megfelelően.

-tudja leírni, kiejteni és elolvasni a magyartól eltérő hangokat, betűket, szavakat.

-ismerjen néhány tipikus nyelvi fordulatot ill. nyelvtani szabályszerűséget.

 

Fejlesztési követelmények

-A beszédértés és a beszéd jártasságának és készségének továbbfejlesztése.

-Hangképzés, hangsúlyozás fejlesztése.

-Tanári utasítások, kérdések megértése, arra válaszadás.

-Az olvasás- és íráskészség kialakítása.

-Szókincsbővítés.

-A magyartól eltérő angol hangok és betűk megismertetése.

-Néhány tipikus nyelvtani szabályszerűség tudatosítása.

-Néhány tipikus nyelvi fordulat elsajátíttatása.

-Az elkezdődő írás- és olvasástanítás az 1. osztályban tanultakra épüljön.

-Az íráskép néhány alapvető sajátosságának megismerése (másképp ejtjük, másképp írjuk).

 

 

 

 

Témakörök, tartalmak

Kommunikációs szándékok	Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Információ kérés, adás (helymeghatározás) Tiltás	Térbeli viszonyok: helymeghatározás - elöljárószók 'in, on, near, under', helyhatározószók 'here, over, there' Cselekvés kifejezése - 'don't…!'
Információ kérés, adás Dolgok, személyek, megnevezése, megszámolása Események leírása	Mennyiségi viszonyok - tőszámnevek '11-20', főnevek egyes- és többesszáma Térbeli viszonyok: irány- és helymeghatározás - helyhatározószók 'through, inside, outside' Cselekvés kifejezése – jelenidejűség
Kínálás és arra reagálás Kérés, kívánság Dolgok (ételek, mennyiségek) megnevezése és leírása	Mennyiségi viszonyok - megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek 'some, a packet of, a bottle of, a tin of'
Események leírása Információ kérés, adás	Cselekvés kifejezése - jelenidejűség: folyamatos jelen idő, állító, kérdő, tagadó forma
Események leírása Információ kérés, adás	Térbeli viszonyok - iránymeghatározás: elöljárószók 'into, out of' Cselekvés, történés kifejezése - jelenidejűség: folyamatos jelen idő, állító, kérdő, tagadó forma
Információ kérés, adás (időjárás) Helyzetek leírása	Logikai viszonyok - 'and, or' Történés kifejezése - jelenidejűség Minőségi viszonyok - melléknevek Térbeli viszonyok - helymeghatározás (országok)
Tetszés nem tetszés Dicséret, kritika (élelmiszerek) Véleménykérés Információ kérés, adás	Cselekvés kifejezése - jelenidejűség: egyszerű jelen idő, állító, kérdő, tagadó forma 'like'
Információ kérés, adás Kérés, kívánság, akarat Dolgok megnevezése, leírása	Cselekvés kifejezése - jelenidejűség: egyszerű jelen idő, állító, kérdő, tagadó forma 'want' Szövegösszetartó eszközök - vonatkozó névmás '(which one?), this one, that one'
Információ kérés, adás (lakóhely és helyiségei) Dolgok megnevezése és leírása	Cselekvés kifejezése - jelenidejűség: egyszerű jelen idő, állító, kérdő, tagadó forma 'live' Térbeli viszonyok - helymeghatározás (országok), iránymeghatározás (égtájak) Szövegösszetartó eszközök - személyes névmások tárgyesete 'me, him, her, us, them'
Kívánság Szándék Akarat
Események, cselekvések leírása (napirend) Érdeklődés Információ kérés, adás Igenlő vagy nemleges válasz	Cselekvés kifejezése - jelenidejűség: egyszerű jelen idő, állító, kérdő, tagadó forma Időbeli viszonyok - gyakoriságot kifejező határozószók 'usually, sometimes, never, every...', időpontok 'at…o'clock'
Események leírása (tények és általános igazságok) Dolgok (napok, órarend, tantárgyak) megnevezése	Időbeli viszonyok - időpont 'on Monday, at five o'clock' Cselekvés, történés, létezés kifejezése - jelenidejűség
Információ kérés, adás (dátum, időpont) Érdeklődés	Időbeli viszonyok - időpont (hónapok) 'in January', (dátum) 'on the 1st of…' Mennyiségi viszonyok - sorszámnevek 'first, second'
Események, helyzetek leírása Dolgok megnevezése, leírása	Időbeli viszonyok - időpont 'yesterday, …ago' Létezés kifejezése - múltidejűség: a 'be' ige egyszerű múlt ideje 'was, were' Birtoklás kifejezése - a 'have' ige múltidejű állító és tagadó formája 'had, didn't have'
	Időbeli viszonyok - határozószók 'after, before'

 

Eszközök

-Tankönyv -Angol nyelvű szemléltető   és cselekedtető eszközök -Angol nyelvű dalos kazetták -Mesekönyvek -Képkártyák -Korongok -Pálcikák

-Színező -Dominó -Színes kréta -Számkártyák -Betűkártyák -Szókártyák -Richard Scarry: Tesz-vesz szótár

 

Ellenőrzés, értékelés

Folyamatos ellenőrzés és értékelés szóban és írásban. Az osztály és az egyének teljesítményének értékelése minden órán történjen meg.

 

Minimum követelmények

A tanuló

-ismerje pontosan az angol abc-t.

-ismert témában értse meg a hétköznapi kommunikációt,
 elhangzó közléseket, kéréseket, kérdéseket.

-tudjon angol nyelvű felszólításra cselekvéssel reagálni.

-legyen képes az idegen nyelvű kérdésre anyanyelvén, később angolul felelni.

-tudjon egyszerű kérdéseket feltenni.

-legyen képes egyszerű, ismert számokat lemásolni, betűzni és elolvasni.

-legyen képes ismert szavakból álló rövid mondatokat leírni és elolvasni.

-találja ki a betűzött szavakat.

-tudja elolvasni az írott szókártyát.

-szókincse legyen kb. 130-200 szó.

-ismerjen 4-5 új dalt és mondókát.

-tudja a főnevek egyes- és többes számát.

-tudja a számokat 1-20 között.

-ismerje a főbb testrészeket.

-ismerjen 4-5 ruhadarabot.

-ismerjen 4-5 gyümölcsöt.

 

 

3. ÉVFOLYAM

 

Heti óraszám:    2 óra

Éves óraszám: 72 óra

 

Témakörök	Óraszám
Bemutatkozás, bemutatás	5 óra
Tanterem, tanszerek	5 óra
Helymeghatározás	3 óra
Órarend	4 óra
Betűzés	4 óra
Számolás 100-ig	5 óra
Színek	3 óra
Évszakok	4 óra
Időjárás	6 óra
A ház részei, bútorok	6 óra
Család	5 óra
Üzletek	6 óra
Napirend	6 óra
Ünnepek	10 óra
Összesen	72 óra

                  

                 

Célok és feladatok

A tanuló

-sajátítsa el a gyakorlati nyelvi készségeket.

-ismerje meg egy másik kultúra értékeit.

-beszédkészsége és beszédértése alakuljon ki.

-helyesen ejtse a szavakat, és jól intonáljon.

 

 

Fejlesztési követelmények

-Kezdjen tudatosulni a tanulóban, hogy az idegen nyelv a kommunikáció eszköze.

-A tanulóban alakuljon ki a nyelvtanulás iránti szeretet.

-Alakuljon ki a helyes kiejtés és intonáció.

-A tanárnak ösztönöznie kell a tanulót az egymás közötti kapcsolatfelvételre.

-Alakuljon ki a tanár és tanulók között megfelelő munkalégkör.

-A nyelvtani jártasságokat és készségeket a tanult lexikai és nyelvtani ismeretek 
  felhasználásával tovább kell fejleszteni.

 

 

Témakörök, tartalmak

Kommunikációs szándékok	Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Információ kérés, adás (lakóhely, életkörülmények) Dolgok megnevezése, leírása Bemutatkozás, bemutatás (játékok, házi kedvencek)	Térbeli viszonyok: helymeghatározás - elöljárószók 'on top of, between, behind, in, near, next to, at' Birtoklás kifejezése - 'whose?'
Véleménykérés Akarat, kívánság Információ kérés, adás	Időbeli viszonyok - időpont 'half past' Cselekvés, történés és létezés kifejezése - jelenidejűség, egyszerű jelen idő
Dolgok (helyek, helyzetek) megnevezése és leírása (iskola) Események leírása (folyamatban lévő, ill. rendszeres és általános igazságok)	Cselekvés, történés és létezés kifejezése - jelenidejűség, folyamatos jelen idő, egyszerű jelen idő Térbeli viszonyok - 'upside-down'
Információ kérés, adás (személyes szokások, hobbik) Tetszés nem tetszés	Időbeli viszonyok - gyakoriságot kifejező határozószók
Tiltás, felszólítás, kérés és arra reagálás Események leírása	Létezés kifejezése - múltidejűség: 'be' ige egyszerű múlt ideje, állító, kérdő, tagadó forma
Tiltás, felszólítás Dolgok (állatok, helyzetek, helyek, állapotok) megnevezése és leírása	Minőségi viszonyok - melléknevek Térbeli viszonyok - helymeghatározás 'on the right, on the left, opposite'
Események leírása Dolgok leírása Elégedetlenség	Cselekvés, történés, létezés kifejezése - múltidejűség: egyszerű múlt idő, szabályos múltidejű igék 'wanted, looked...', a 'be' és a 'have' múlt ideje Minőségi viszonyok - 'too…'
Események leírása Kötelezettség Képesség Szükségesség	Cselekvés, történés, létezés kifejezése - múltidejűség: egyszerű múlt idő, szabályos és rendhagyó múlt idejű igék Modalitás - 'can, must'
Események módjának leírása	Cselekvés, történés, létezés kifejezése - jelen- és múltidejűség Térbeli viszonyok - helymeghatározás: elöljárószó 'in front of…' Módhatározók - 'slowly, quickly'
Események leírása Információ kérés, adás Érdeklődés, tájékozódás (tágabb környezet, London)	Cselekvés, történés, létezés kifejezése - múltidejűség: egyszerű múlt idő, állító kérdő és tagadó forma Térbeli viszonyok - helymeghatározás
Véleménykérés és arra reagálás, indoklás	Logikai viszonyok - 'why, because' Térbeli viszonyok - iránymeghatározás 'up, down, around'
Események leírása Érdeklődés Információ kérés, adás	Időbeli viszonyok - időpont Cselekvés, történés kifejezése - jövőidejűség 'going to', jelenidejűség: egyszerű jelen idő, szokásos cselekvések
Kívánság, szükségesség, igény, szándék	Cselekvés, történés, létezés kifejezése – jelen- múlt- és jövőidejűség
Események, helyzetek leírása (időbeni elhelyezkedése)	Időbeli viszonyok - időpont 'quarter past…', 'first, then, next, later' Térbeli viszonyok - iránymeghatározás Cselekvés, történés, létezés kifejezése - múlt-, jelen- és jövőidejűség
Információ kérés, adás (utalás személyekre)	Szövegösszetartó eszközök - határozatlan névmás 'somebody, nobody, anybody, everybody' Cselekvés, történés, létezés kifejezése - múlt-, jelen- és jövőidejűség

 

 

Eszközök

-Tankönyv -Kazetták -Tanári kézikönyvek -Dalok -Mesék -Párbeszédek

-Versek, mondókák -Szólalj meg bátran angolul! -Szemléltető eszközök -Képek -Szókártyák

 

 

Ellenőrzés, értékelés

A tanuló szóbeli és írásbeli munkáját egyaránt értékeljük szóban és írásban.

 

Az írásbeli ellenőrzés formái:

-havi 2-3 szódolgozat

-másolás

-füzetkép

-megtanult és begyakorolt nyelvtani ismeretek ellenőrzése havi 1-2 alkalommal

-témazáró dolgozatok kb. 4-5 alkalommal a tanév során

 

A szóbeli ellenőrzés formái:

-olvasás, fordítás

-tartalom elmondás néhány mondatban kérdések segítségével

-képleírás kérdések segítségével

-párbeszédek

 

 

Minimum követelmények

 

Beszédkészség:

Tudjon a tanuló

-megközelítőleg helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és helyes ritmusban egyszerű mondatokat megismételni.

-beszédhelyzetben egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni.

-képekről kérdések alapján néhány egyszerű mondatot mondani.

 

A tanuló szókincse a tanév során bővüljön kb. 100 új szóval.

Aktív szókincse kb. 250 szó, passzív szókincse kb. 70 szó legyen.

 

Hallott szöveg értése:

A tanuló

-ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat.

-értse meg és kövesse a tanár óravezetéssel kapcsolatos egyszerű utasításait, kérdéseit.

-értse meg a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket, közléseket.

 

Írott szöveg értése:

A tanuló

-legyen képes a már ismert tankönyvi szövegeket angol anyanyelvűek számára is érthetően
 elolvasni.

-fokozatosan sajátítsa el a tanult olvasmányokon a ritmusos olvasást.

 

Íráskészség:

A tanuló

-ismert szavakat tudjon helyesen leírni.

-tudjon ismert szavakból álló mondatokat lemásolni.

-tudja írásbeli munkáit helyesírási szempontból ellenőrizni és javítani tanári segítséggel.

 

 

 

4. ÉVFOLYAM

 

Heti óraszám:      4 óra

Éves óraszám: 144 óra

 

Témakörök	Óraszám
Köszönések, elköszönés	8 óra
Számok, színek	8 óra
Család	10 óra
Betűzés	8 óra
Életkor	3 óra
Háziállatok	10 óra
Vadállatok	10 óra
Külső tulajdonságok	10 óra
Testrészek	8 óra
Ház részei, bútorok	12 óra
Napirend	10 óra
Étkezések	10 óra
Pontos idő	5 óra
Napok, napszakok	10 óra
Ünnepek	10 óra
Ismétlés, számonkérés	12 óra
Összesen	144 óra

 

 

Célok és feladatok

A tanuló

-sajátítsa el a gyakorlati nyelvi jártasságokat és készségeket.

-beszéljen érthetően.

-tudja megfogalmazni önállóan gondolatait.

-tudjon párbeszédeket folytatni.

-tudjon néhány mondatot önállóan megfogalmazni.

-tudjon helyesen és folyékonyan olvasni, helyesen írni.

-értse meg a hallott és írott szövegeket.

 

Fejlesztési követelmények

-Fontos feladat a helyes, érthető beszéd kialakítása, a gondolatok önálló megfogalmazására 
  való törekvés.

-A tanulók az alapvető témákhoz kapcsolódó beszélgetésben szerezzék meg az alapvető
  jártasságokat és készségeket.

-A nyelvi jártasságok és készségek által a tanulók tudjanak párbeszédeket folytatni a tanult
  témákkal kapcsolatban.

-Tudjanak néhány mondatot önállóan megfogalmazni és elmondani.

-El kell mélyíteni az alsóbb osztályokban gyakorolt nyelvtani szerkezeteket és nyelvi
  jelenségeket.

-Tovább kell fejleszteni a nyelvi jártasságokat és készségeket a tanult lexikai és nyelvtani
  ismeretek felhasználásával.

-Fontos a ritmusos olvasás elsajátítása, a betűk helyes kötése, a tanult szavak és egyszerű
 mondatok leírása és szerkesztése.

 

A mondatok szűkítésével és bővítésével meg kell alapozni a mondatok gondolati sorrendbe történő egybefűzését, egy ismert képről vagy cselekményről való beszédet.

 

 

Témakörök, tartalmak

Kommunikációs szándékok	Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései
Érdeklődés és arra reagálás Információ kérés, adás	Cselekvés, történés és létezés kifejezése - jelen- és múltidejűség, egyszerű jelen idő és egyszerű múlt idő Minőségi viszonyok - melléknevek (nemzetiségek)
Dolgok megnevezése és leírása (anyaga), különbözőség, eltérés Információ kérés, adás	Minőségi viszonyok - 'made of…' Logikai viszonyok - 'why? - because'
Tiltás, felszólítás Képesség	Modalitás - 'must, mustn't', 'can, can't)
Dolgok, személyek leírása	Minőségi viszonyok - melléknevek fokozása (középfok): 'small, smaller, beautiful, more beautiful''
Események leírása	Cselekvés, történés és létezés kifejezése - egyszerű jelen idő (rendszeres cselekvés)
Tiltás, felszólítás Személyek, dolgok leírása (magasság, méret, képesség összehasonlítása)	Minőségi viszonyok - melléknevek fokozása (felsőfok) 'the smallest, the most beautiful'
Események leírása Szándék, terv	Cselekvés, történés, létezés kifejezése - múlt- és jövőidejűség 'going to, last week/this week'
Kínálás és arra reagálás Szándék, kívánság és arra reagálás	Modalitás - 'Would you like…?, I'd like…'
Események leírása (előre meg nem tervezett jövőben bekövetkező események) Szándék Bizonyosság, bizonytalanság Információ kérés, adás Ígéret és arra reagálás	Cselekvés kifejezése - jövőidejűség: egyszerű jövő idő, állító, kérdő, tagadó forma
Dolgok leírása és összehasonlítása	Mennyiségi viszonyok - szabályos és rendhagyó többesszámú főnevek Minőségi viszonyok - 'looks like, sounds like'
Véleménykérés és arra reagálás, indoklás Szándék Információ kérés, adás Dolgok megnevezése és leírása (árak, pénznemek)	Mennyiségi viszonyok - megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek 'how much…?' Cselekvés kifejezése - jövőidejűség: egyszerű jövő idő
Események (ok-okozat), helyzetek (időjárás) leírása	Logikai viszonyok - kötőszó 'so' Szövegösszetartó eszközök - határozatlan névmások 'somebody, anybody, nobody, everybody'
Események leírása	Cselekvés, történés, létezés kifejezése - múltidejűség
Információ kérés, adás Javaslat és utasítás Félelem Események, helyzetek leírása	Térbeli viszonyok - iránymeghatározás 'right, left, north, south, east, west' Cselekvés, történés kifejezése - múltidejűség: egyszerű múlt idő

 

 

Eszközök

-Tankönyv -Munkafüzet -Kazetták -Tanári kézikönyvek -Dalok -Mesék

-Párbeszédek -Versek, mondókák -Szólalj meg bátran angolul! -Szemléltető eszközök -Képek -Szókártyák

 

Ellenőrzés, értékelés

A tanuló szóbeli és írásbeli munkáját egyaránt értékeljük szóban és írásban.

A második félévtől érdemjegyekkel is értékelünk.

 

 

Az írásbeli ellenőrzés formái:

-havi 2-3 szódolgozat

-másolás

-füzetkép

-megtanult és begyakorolt nyelvtani ismeretek ellenőrzése havi 1-2 alkalommal

-témazáró dolgozatok kb. 4-5 alkalommal a tanév során

 

 

A szóbeli ellenőrzés formái:

-olvasás, fordítás

-tartalom elmondás néhány mondatban kérdések segítségével

-képleírás kérdések segítségével

-párbeszédek

 

 

Minimum követelmények

 

Beszédkészség:

Tudjon a tanuló

-megközelítőleg helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és helyes ritmusban egyszerű mondatokat 
  megismételni.

-a tanult témakörökön belül a már ismert szókészlettel és szerkezetekkel kérdésekre,
  felszólításokra reagálni.

-a tanult témakörökön belül a már ismert szókészlettel rövid párbeszédet folytatni.

-a tanult témakörökön belül a már ismert szókészlettel képről néhány mondatot mondani.

 

A tanuló szókincse a tanév során bővüljön kb. 170 új szóval.

Aktív szókincse kb. 400 szó, passzív szókincse kb. 100 szó legyen.

 

Hallott szöveg értése:

A tanuló

-ismerje fel és értse meg a már tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat.

-tudjon megfelelően reagálni a tanár egyszerű utasításaira, kérdéseire.

-értse meg a már tanult tananyaghoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket, közléseket.

 

Írott szöveg értése:

A tanuló legyen képes a már ismert szövegeket érthető kiejtéssel, folyamatosan felolvasni.

 

Íráskészség:

A tanuló

-írja le helyesen a már ismert szavakat és kifejezéseket.

-tollbamondás után tudja leírni ismert szövegek egyszerű mondatait.

 

 

 

 

 

 

 

2.4 Matematika 1- 4.

 

	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.
Heti óraszám	4 óra	4 óra	4 óra	3 óra
Éves óraszám	148 óra	148 óra	148 óra	111 óra
Gondolkodási módszerek alapozása	10 óra	10 óra	10 óra	8 óra
Számtan, algebra	85 óra	92 óra	94 óra	73 óra
Sorozatok, függvények	24 óra	20 óra	18 óra	12 óra
Geometria, mérés	23 óra	20 óra	20 óra	15 óra
Valószínűség, statisztika	6 óra	6 óra	6 óra	3 óra

 

 

1. évfolyam

 

 

Gondolkodási módszerek alapozása

Követelmény:

• Válogatások, rossz válogatás javítása, tárgyak sorba rendezése, halmazok elemszám szerinti rendezése, összehasonlítások (könnyebb - nehezebb, stb.),
• igaz-hamis állítások alkotása, helyességük eldöntése, halmazok jellemzése állításokkal.

 

Tartalom:

Osztályozás, sorba rendezés, halmazok előállítása, igaz-hamis állítások, kiválasztások.

 

A továbbhaladás feltételei:

10-15 percig tudjon figyelni, egyező és eltérő tulajdonságokat felismerjen, egyszerű esetben meg is nevezzen.

 

 

Számtan-algebra       

Követelmény:

• Halmazok összehasonlítása számosságuk szerint,
• tárgyak megszámlálása,
• mérés alkalmi egységekkel,
• számok jelének, nevének ismerete, pontos olvasásuk írásuk,
• számok helyének megkeresése a számegyenesen,
• bontott alakok felismerése,
• sorba rendezés,
• a relációs jelek pontos használata
• közös és eltérő tulajdonságok felismerése,
• nagyságrend,
• számszomszéd
• kéttagú összeadások és kivonások kiszámolása készségszinten,
• háromtagú összeadások kiszámolása,
• a pótlások ismetere, alkalmazása,
• számítások ellenőrzése,
• egyszerű szöveges feladatok értelmezése, adatgyűjtés, lejegyzés,
• nyitott mondat felállítása, megoldás.
• Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazás szóban.

 

Tartalom:

• Természetes számok 0-20ig,
• darab-, mérő-, sorszám,
• tárgyak meg-és leszámlálása egyesével, kettesével,
• számok, mint mennyiségek mérőszáma,
• a számok jelének írása, olvasása,
• nagyság szerinti összehasonlítás, a relációs jelek használata,
• számok megjelenése sorszámként,
• a számok helye a számegyenesen, számszomszédok,
• helyi-és valódi érték szerinti bontás, összeg-és különbségalak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasás kirakásról, rajzról,
• páros és páratlan számok,
• római számok 20-ig.
• Műveletvégzés::
• Összeadás: két – és többtagú, a tényezők felcserélhetősége, két halmaz egyesítése, hozzátevés, halmaz elemszámának növelése, számok bontása két szám összegére.
• Kivonás: pótlásos összeadás, a művelet értelmezése tevékenységgel, kapcsolata az összeadással, többtagú különbségalakok.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Kéttagú összeg – és különbségalakok ismerete a 20-as számkörben.

Gyakorlottság a műveletek alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyzés számokkal.

Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és írásban, lejegyzés a relációs jelek alkalmazásával.

Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel.

Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel.

 

Sorozatok, függvények      

Követelmény:

• Sorozatok folytatása, egyszerű sorozatok rajzokkal, számokkal.
• Szabályszerűségek megfogalmazása.
• Gépjátékok szabályának lejegyzése.
• Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.
• A változások megfigyelése, szabályok követése mozgással, hanggal, szóval, számmal.
• Mennyiségi tulajdonságok periodikusságának felismerése, folytatása.

Tartalom:

Tárgysorozat képzése.

Sorozatok folytatása megadott, választott szabály alapján.

Számsorozatok képzése növekvő, csökkenő sorrendben.

Leolvasás számegyenesről.

Egyszerű függvénykapcsolatban levő elemek (tárgyak, hangok, személyek, számok) összekeresése, párosítása.

Számok táblázatba rendezése, grafikonok, szabályjátékok.

Egyszerű függvényre vezető szöveges feladatok.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.

Növekvő és csökkenő sorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.

Egyszerű függvénykapcsolathoz összetartozó elempárok keresése.

 

 

Geometria, mérés      

Követelmény:

• 2-5 elemből álló mintáról másolás térben és síkban, önállóan választott elemekkel,
• adott minta megépítése, kirakása,
• háromszög, négyszög, sokszög kiválasztása, megnevezése,
• hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő összehasonlítása, összemérése, becslése,
• mérés alkalmi egységekkel.

 

Tartalom:

Testek építése modell alapján, síkidomok előállítása tevékenységgel.

Alakzatok néhány megfigyelt tulajdonsága.

Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel.

Alakzatok felismerése.

Irányok, irányváltoztatások.

Egyszerű geometriai formák megnevezése, hasonló formák felismerése (négyzet, kör, háromszög).

Vonalak (nyitott, zárt, görbe, egyenes).

Becslések.

Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás.

Mérés alkalmilag választott mérőeszközökkel.

Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységekkel, azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel.

Mértékegységek: m, dm, kg, l, dl.

Az idő: hét, nap, óra, év, évszak, hónap, hét.          

 

A továbbhaladás feltételei:

Térbeli és síkbeli alakzatok megkülönböztetése és azonosítása néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján.

Helymeghatározás a tanult kifejezések (alatt, fölött, mellett stb.)alkalmazásával.

Kör, négyszög, háromszög megkülönböztetése.

Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel.

M, kg, l egységek használata egyszerű szöveges feladatokban.

A hét, nap, óra helyes alkalmazása.

 

Valószínűség, statisztika    

Követelmény:

Ismerkedés a valószínűség fogalmaival.

 

Tartalom:

Valószínűségi játékok.

Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.

Adatok gyűjtése és táblázatba lejegyzése.

Ábrázolás tárgyi tevékenységről.

 

2. évfolyam

 

Gondolkodási módszerek alapozása

Követelmény:

• Megadott tulajdonságú elemek kiválasztása.
• Közös tulajdonságok megnevezése.
• Sorba rendezés adott szempont szerint.

 

Tartalom:

Elemek osztályozása, válogatás, részhalmaz, kiegészítő halmaz.

Tárgyak, számok sorba rendezése.

Állítások igazságáról döntés.

Halmazok létrehozása, jellemzése.

 

A továbbhaladás feltételei:

Halmazok összehasonlítása.

Viszonyítások (nagyobb, több, stb.) megfogalmazása.

 

 

Számtan, algebra

Követelmény:

• Számok nevének és jelének pontos ismerete, írása.
• Nagyság szerinti sorba rendezés, összehasonlítás.
• Számszomszédok ismerete.
• Számok helye a számegyenesen.
• A számok sokféle neve.
• Összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás, részekre osztás eszközhasználat nélkül is.
• Számítások ellenőrzése.
• Egyszerű szöveges feladat értelmezése, felírása, megoldása művelettel.
• Tevékenységről, rajzról képről szöveges feladat leolvasása, leírása.
• Ellenőrzés, a kérdésnek megfelelő válasz megfogalmazása.

 

Tartalom:

 

Számfogalom kialakítása 100-as körben.

Számképzés, számjegyírás, számszomszédok.

Számok összehasonlítása, viszonyítása, rendezése, helyük a számegyenesen, bontott alakok összehasonlítása.

Számképzés adott számokkal, adott feltételekkel.

Helyi-és valódi érték, becslés.

Összeadás, pótlás, kivonás.

Szorzótábla, egyenlő tagok összeadása, alaposztási esetek, részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölésük, maradékos osztás kirakással, maradék jelölése.

Számok tulajdonsága: páros, páratlan, 5-tel, 10-zel, 3-mal, 6-tal osztható.

Műveleti kapcsolatok, műveletek sorrendje, felcserélhetőség, csoportosítás, összefüggés a tagok és az eredmény változása között, műveletek értelmezése szöveg alapján.

Zárójel használata.

Szöveges feladatok megjelenítése tevékenységgel, rajzzal, lejegyzésük művelettel, megoldásuk, válaszadás szóban és írásban.

Szöveges feladatok alkotása helyzethez, művelethez, nyitott mondathoz.

Nyitott mondatok igazzá tétele kirakással, rajzzal, próbálgatással, felírásuk ábra és szöveg alapján.

Római számok 100-ig.

 

A továbbhaladás feltételei:

Biztos számfogalom 100-ig.

Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendjük.

A számok néhány tulajdonságának ismerete, jellemzés a megismert tulajdonságokkal.

Alapműveletek értelmezése kirakással, megoldásuk szóban.

A kisegyszeregy biztos ismerete.

Kapcsolatok művelettel való megjelenítése.

Állítások megfogalmazása, igazságtartalom megítélése.

Egyszerű szöveges feladatok megoldása (lejegyzés-ábrázolás-, műveletek kijelölése, számolás, ellenőrzés, válaszadás.

 

Sorozatok, függvények

Követelmény:

• Sorba rendezés megadott szempontok szerint.
• Szabályosságok felismerése egyszerű sorozatokban.
• Sorozatok folytatása, kiegészítése.
• Különbségsorozat, hányadossorozat folytatása.
• Szabályok keresése, egyszerűbb esetekben jelekkel való lejegyzés.

Tartalom:

Egy, két vagy több szempont szerint tárgyak, számok sorba rendezése.

Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján.

Egyenletesen növekvő vagy csökkenő sorozatok folytatása, alkotása.

Váltakozó különbségű sorozatok folytatása.

Szabály megfogalmazása szóban és egyszerűbb esetekben írásban.

Gépjátékok, szabályjátékok.

Függvénytáblázat kiegészítése, leolvasása, egyszerű táblázatok készítése.

 

A továbbhaladás feltételei:

Adott szabályú sorozat folytatása.

Sorozatok képzése.

Szabályosságok felismerése.

Egyenletesen változó sorozat szabályának lejegyzése.

 

 

Geometria, mérés

Követelmény:

• Másolás 4-10 elemről síkban.
• Adott tulajdonságú testek, síkidomok megalkotása.
• Néhány egyszerű test és síkidom nevének ismerete (sokszög, három-négyszög, négyzet, téglalap, kocka, téglatest).
• Mérés alkalmi és szabványos egységekkel.
• A mérőeszközök helyes használata.
• Mérés előtti becslés.

 

Tartalom:

Testek építése, másolása modellről.

Testek tulajdonságának megfigyelése.

A kocka és a téglatest tulajdonságainak megfigyelése és összehasonlításuk szóban.

Síkidomok előállítása, tükrös síkidomok készítése.

Vonalzó, sablon használata.

A síkidomok tulajdonságai (oldalak, csúcsok, tükrösség), szétválogatásuk.

Négyszögek vizsgálata: négyzet, téglalap.

Területmérés lefedéssel.

Kerületmérés tevékenységgel.

Mérőeszközök célszerű megválasztása.

Hosszúság, űrtartalom, tömeg mérése alkalmi és szabványos egységekkel.

A m, dm, cm, hl, kg, dkg, óra, perc, nap, hét, hónap, év értelemszerű használata.

Összehasonlító mérések.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Testek létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint.

Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és téglatest esetén.

Síkidomok létrehozása másolással megadott, egyszerű feltétel szerint.

Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.

Gyakorlati mérések a tanult egységekkel.

A tanult szabvány mértékegységek ismerete, használata.

 

Valószínűség, statisztika

Követelmény:

Valószínűségi kísérletekben az előfordulás gyakoriságának, előre tervezhetőségének megállapítása.

Tartalom:

Valószínűségi megfigyelések, játékos kísérletek a „biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen” fogalmak elkülönítésére.

Események megfigyelése.

Adatok gyűjtése, közös ábrázolása.

Adatok közös leolvasása grafikonról.

Példák a „véletlen” és a „lehetséges” előfordulására.

Játékok, próbálgatások.

 

 

 

3. évfolyam

 

 

Gondolkodási módszerek alapozása

 

Követelmény:

• A részhalmaz kiegészítő halmazának jellemzése a tulajdonság tagadásával.
• Halmazok és azok metszetének létrehozása, tulajdonságaik megnevezése.
• Rajzról kapcsolatok szóbeli felsorolása.
• Igazsághalmaz keresése.

 

Tartalom:

Konkrét elemek és fogalmak osztályozása.

A „minden, „van olyan”, „nincs olyan”, „legalább”, „legfeljebb” kifejezések értelmezése, használata.

Véges alaphalmaz elemeinek szétválogatása nyitott mondatok igazzá tétele szempontjából.

Többféle megoldás keresése.

Két halmaz egyesítése, egy halmaz felbontása.

Halmazok metszete, jellemzésük.

Rajzról kapcsolatok leolvasása.

Állítások igazságának eldöntése.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Halmazok összehasonlítása darabszám, mérőszám, sorszám alkalmazásával.

Halmazok és részhalmazok tulajdonságainak megnevezése.

 

 

Számtan, algebra

Követelmény:

• Számok jelének írása, olvasása, nagyság szerinti rendezésük, kerekítésük.
• Összeg és különbségalakok előállítása.
• A számok sokféle nevének azonosítása.
• A négy alapművelet ismerete, kerek százasokkal fejben is.
• A műveletekkel kapcsolatos elnevezések helyes értelmezése, használata.
• Műveletekhez szöveges feladat alkotása.
• Írásbeli összeadás, kivonás, egyjegyűvel szorzás, ezek ellenőrzése.
• Szöveges feladatok adatainak lejegyzése, egyszerű esetben önálló értelmezés és megoldás, összetett szövegesek irányított megoldása.
• Az egész felének, negyedének, harmadának előállítása, megnevezése, betűalakkal való lejegyzése.
• Számegyenesen vagy hőmérőn pozitív és negatív számok elhelyezése irányítás segítségével.

 

Tartalom:

Számfogalom kialakítása az 1000-es körben.

Tárgyak meg-és leszámolása egyesével, tízesével, ötvenesével, százasával.

Számok jelének írása, olvasása, nagyság szerinti összehasonlítás, sorba rendezés.

Kerekítés, becslés, közelítő hely megkeresése 10-es, 100-as beosztású számegyenesen.

Egyes-, tízes-, százas szomszéd.

Alapműveletek kerek százasokkal fejben.

Írásbeli műveletek: összeadás, kivonás, egyjegyűvel szorzás, zárójel használata, értelmezése, kapcsolatuk, 0 a szorzásban és az osztásban, maradékos osztás gyakorlása.

A számítások ellenőrzése.

Szöveges feladatok több művelettel való megoldása, adatok lejegyzése, számfeladat összeállítása, számítás, ellenőrzés, válaszadás.

Zárójel használata, értelmezése.

Nyitott mondat megoldása közelítéssel.

Törtszám és negatív szám fogalmának alapozása, (számok egyszerű törtrésze, egész törtrészei-tevékenységgel; negatív számok tapasztalati előkészítése-hőmérőn, számegyenesen, adóssággal).

Római számok 1000-ig.

 

A továbbhaladás feltételei:

A számok nagyságrendjének, alaki és helyi értékének biztos ismerete.

Számszomszédok meghatározása.

Kerekítés adott értékre, becslés.

Írásbeli összeadás, kivonás, egyjegyű szorzóval szorzás végzése, ellenőrzés.

Helyes műveleti sorrend ismerete, zárójel megfelelő használata.

Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása.

Szövegesekhez számfeladat, számfeladatokhoz szöveg alkotása.

Egész egyszerű törtrészének előállítása eszközzel vagy rajzzal.

 

 

Sorozatok, függvények

Követelmény:

• Sorozat folytatása, táblázat hiányzó számainak megkeresése, nyitott mondattal való lejegyzése.
• Szabályosságok felismerése egyszerű sorozatokban és táblázatokban.
• Összetett szabály lejegyzése segítséggel.

 

Tartalom:

Sorozatok összetett szabályokkal is.

Szabályok megfogalmazása, lejegyzése nyitott mondattal.

Adott kapcsolatok kifejezése elemek között.

Kapcsolatok, szabályok keresése táblázat számai között.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Sorozatok szabályának megállapítása.

Kapcsolatok keresése táblázat adatai között.

Egyszerű sorozatok szabályának lejegyzése nyitott mondatokban jelek segítségével önállóan.

 

 

Geometria, mérés

Követelmény:

• Több elemből álló építmény lemásolása térben.
• Síkban rajzolt idomok másolása.
• Leggyakoribb síkidomok felismerése, megnevezése.
• A derékszög felismerése, előállítása.
• Tengelyes tükrözés eltolás felismerése, megnevezése segítséggel.
• Tengelyes tükrösség felismerése.
• Hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő mérése szabvány mértékegységekkel az adott pontossággal.
• Mérőeszközök helyes használata.
• Mérés előtti becslés.
• Kerület és terület mérése adott egységekkel.

 

Tartalom:

Testek építése, ragasztása.

Térbeli minták létrehozása.

Tulajdonságok (csúcsok, lapok, élek száma, tükrösség) megfigyelése és megnevezése, kiemelten a téglatest és a kocka esetében.

Síkidomok, síkminták előállítása vonalzó és körző használatával is.

Síkidomok tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, kiemelten a téglalap, négyzet, háromszög esetében.

Tengelyesen tükrös síkidomok.

A szög jellemzői: konvex szög, derékszög (ez megnevezve is).

Tükrözés, nyújtás, zsugorítás tevékenységgel.

Hasonlóság, egybevágóság példák alapján.

Összemérések: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő, terület, szög.

A mm, km, t, g, hl át-és beváltásai lehetőség szerint konkrét mérésekkel.

Mérés adott pontossággal.

Kerület-, területmérés.

Egyszerű kerületszámítás.

 

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Testek építése modellről.

Síkidomok előállítása tevékenységgel.

Mérések gyakorlati tevékenységgel.

Mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása.

Át-és beváltások a tanult mértékegységek között gyakorlati mérésekhez kapcsolódva.

Szabványegységek alkalmazása.

 

 

Valószínűség, statisztika

 

Követelmény:

Egyszerű valószínűségi kísérletek várható kimenetelének megkeresése.

Közös munka során a tapasztalatok lejegyzése.

Közösen a várható eredmény megkeresése.

 

Tartalom:

Lehetséges esetek keresése kísérletekben, megfigyelésekben.

Egybevetés a tapasztalattal.

„Biztos” és „lehetetlen” szavak használata.

Statisztikai adatok, mérési eredmények gyűjtése.

Adatok közös lejegyzése, rendezése.

Táblázatok, grafikonok készítése, olvasása.

Átlag előkészítése tapasztalati úton.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Egyszerű feladatoknál az eredménysor lejegyzése.

 

 

4. évfolyam

 

 

Gondolkodási módszerek alapozása

 

Követelmény:

• Elemek elhelyezése egyidejűleg két tulajdonsággal meghatározott halmazba.
• Logikai „és”, „vagy”.
• Tervszerű próbálkozások.

 

Tartalom:

Rendezés a matematika és más tárgyak területén.

Összefüggő szöveg alkotása tapasztalatokról, a szövegek igazságtartalmának eldöntése.

Nyitott mondat igazsághalmaza.

Nyitott mondat tagadása, két nyitott mondat egyidejű teljesülése.

Részhalmaz és kiegészítő halmaz, metszet, egyesítés.

Halmazokra vonatkozó állítások megfogalmazása.

Az összes lehetőség keresése.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

„Biztos”, „lehetséges”, „lehetetlen” kifejezések megfelelő használata.

Adott tulajdonságok alapján elemek halmazba sorolása.

Halmazok elemeinek közös tulajdonságának megnevezése.

 

 

Számtan, algebra

Követelmény:

Számok bontása helyi érték szerint.

Számok jelének írása és olvasása.

Összehasonlítás, sorba rendezés.

Számok kerekítése, megfelelő becslés.

Kéttényezős szorzatalak előállítása kerek értékekkel.

A műveletekhez kapcsolódó elnevezések helyes használata.

A négy alapművelet végzése fejben kerek számokkal, osztás 10-zel, 100-zal.

Írásbeli műveletek végzése (+,-,x egy-és kétjegyűvel, : egyjegyűvel), műveleti tulajdonságok, zárójel használata.

Becslés, ellenőrzés.

Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével.

Az egész felének, negyedének, nyolcadának, hatodának előállítása, ezek többszörösei, nagyság szerinti sorba rendezés.

A törtszám és a negatív szám fogalmának elméleti alapozása.

Negatív számok helye a számegyenesen.

 

Tartalom:

Számfogalom kialakítása a 10000-es körben.

Halmazszámosság, mérőszám, meg-és leszámlálás, meg-és kimérés.

Számok helyi és valódi értéke, helyük a számegyenesen.

Számok kerekítése, szomszédai, becslés.

Kerek értékekkel fejben számolás.

Írásbeli műveletek: összeadás, kivonás, szorzás egy-és kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel.

Ellenőrzés.

Szöveges feladatok: adatgyűjtés, többféle megoldási mód keresése, rajzzal, modellek való értelmezés, feladatterv készítése, számítás és annak ellenőrzése, válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal.

Törtek előállítása tevékenységgel, törtrészek sorba rendezése, törtek egésszé pótlása, egésznél nagyobb törtek, egységtörtek többszörösei (pl.2 harmad).

Negatív számok a számegyenesen, egységnyi távolság a 0-tól, hőmérsékleti adatok, adósság-készpénz, műveletek számegyenesen.

 

A továbbhaladás feltételei:

A számok nagyságrendjének, helyi és alaki értékének biztos ismerete, bontások.

Tízes, százas, ezres szomszéd megnevezése.

Biztonságos műveletvégzés, kerekítés, becslés, ellenőrzés alkalmazása.

A műveleti sorrend és a zárójel szerepének ismerete, alkalmazása.

Egyszerű szöveges feladatok önálló megoldása( ábrázolás, számítási terv, számítás, ellenőrzés, válaszadás, összevetés a valósággal).

Egységtörtek előállítása, számjegyekkel leírása, nagyság szerint rendezésük.

Számok nagysága a negatív számok körében-biztos megítélés.

 

 

Sorozatok, függvények

Követelmény:

• Kapcsolatok meghatározása, egyszerűbb esetekben lejegyzésük.
• Szabályoknál jelek, műveletek használata.
• Negatív számok és törtek értékének ismerete.
• Szorzat és hányados-szabályok felismerése.

Tartalom:

Sorozatok egyszerű és összetett szabályokkal.

Szabályjátékok 2 és több sorral.

Szabályok lejegyzése egyszerű esetekben önállóan jelek segítségével, összetett szabályok közös felismerése.

Negatív számok és törtek a szabályjátékokban, sorozatokban.

Többféle megoldási mód keresése.

 

A továbbhaladás feltételei:

Szabályok megállapítása, a sorozat folytatása.

Táblázatok leolvasása egyszerű esetekben.

 

 

Geometria, mérés

 

Követelmény:

• Testek, síkidomok előállítása irányítás alapján, tulajdonságok felsorolása megfigyelés után.
• Egyszerű geometriai alakzatok felismerése.
• Téglalap, négyzet, téglatest és kocka ismerete, tulajdonságaik felsorolása.
• Téglalap és négyzet kerületének és területének kiszámítása.
• Mértékegységek megfelelő használata, elnevezése.
• „hasonló”, „egybevágó” kifejezések használata közös munka során.
• Tükrözés, eltolás értelmezése.

 

Tartalom:

Testek előállítása, tulajdonságaik megfigyelése.

Téglalap, négyzet, kocka, téglatest legfontosabb tulajdonságai.

Tükrözés síkban, térben, nagyítás, kicsinyítés.

Hasonlóság, egybevágóság.

A kerület, terület mérése, a téglalap és a négyzet kerületének és területének számítása, a kirakást felidéző módon.

Vonalak, pontok jelölése, párhuzamos és merőleges előállítása tevékenységgel.

Szögmérés derékszöggel és annak felével.

Eltolás, tükrözés.

 

A továbbhaladás feltételei:

Mérés szabvány mértékegységekkel, Át-és beváltások.

Geometriai tulajdonságok felismerése.

Alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonságok alapján.

Tudjon eltolni, tükrözni.

A négyzet és a téglalap kerületének és területének kiszámítása.

 

 

Valószínűség, statisztika

 

Követelmény:

• Egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges kimeneteleinek megkeresése.
• Grafikonról adatok leolvasása.
• Az átlag jelentésének ismerete, használata a mindennapi életben.

 

Tartalom:

Véletlen események gyakoriságának megállapítása.

Lehetőségek ábrázolása.

Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

Táblázatok, grafikonok olvasása.

Az átlag fogalma, számítása.

 

A továbbhaladás feltételei:

Néhány adat átlagának kiszámítása.

Egyszerű esetekről adatgyűjtés, átlagolás.

 

 

 

2.5 Környezetismeret 1- 4.

 

	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.
Heti óraszám	1 óra	1 óra	1 óra	2 óra
Éves óraszám	37 óra	37 óra	37 óra	74 óra
Tájékozódási ismeretek	5 óra	5 óra	9 óra	20 óra
Közlekedés	6 óra	6 óra	3 óra	6 óra
A lakóhely ismerete	5 óra	5 óra	3 óra	4 óra
Az élettelen természet alapismeretei	5 óra	5 óra	9 óra	16 óra
Az élő természet alapismeretei	6 óra	6 óra	9 óra	20 óra
Testünk, életműködésünk	10 óra	10 óra	4 óra	8 óra
Összesen	37 óra	37 óra	37 óra	74 óra

 

 

1. évfolyam

 

 

Tájékozódási alapismeretek

Követelmény:

• Az iskola neve.
• A legfontosabb helyiségek.
• Az itt dolgozó felnőttek munkája.
• Az iskola környékének jellemzői.
• Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, fölötte, alatta,  jobbra, balra).

 

Tartalom:

Tapasztalatszerzés a környezetről (osztályterem, iskola környéke).

Az iskola épületének, a különböző helyiségeknek megismerése.

Anyagok, tárgyak, képek csoportosítása.

Otthontól az iskoláig – utcák, nevezetesebb, jellegzetesebb épületek.

Játékos gyakorlatok az irányok helyes használatára.

 

Közlekedés

Követelmény:

• A gyalogos közlekedés legfontosabb veszélyhelyzetei, szabályai.
• Közlekedési lámpák jelei, azok betartása.

 

Tartalom:

Séta az iskola környékén.

Dramatikus játék a közlekedési szabályok gyakorlására.

Az iskola megközelítése során adódó veszélyhelyzetek, közlekedési szabályok megbeszélése.

 

 

A lakóhely ismerete

Követelmény:

• A város, városrész nevének ismerete.
• Pontos lakcím, az iskola címe.
• Jellegzetes épületek, nevezetességek felsorolása.

 

Tartalom:

Séta során az iskola környékén megfigyeltek felelevenítése.

Parkok, utcák, nevezetes épületek (templom, önkormányzat) megismerése.

Emléktáblák, szobrok megfigyelése.

A megfigyelt nevezetességekről, jellegzetességekről rajz készítése.

 

 

Az élettelen természet alapismeretei

Követelmény:

• Az időjárás megfigyelése, összetevői, napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék szavak használata segítséggel.
• Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások közös felsorolása.
• Napi-, heti- és éves életritmus.
• Az évszakok, a hónapok neve, sorrendje.
• Megfelelő öltözködés fontosságának ismerete, réteges öltözet.
• Használati tárgyaink anyaga.
• A levegő tisztaságának fontossága.
• A családi munkamegosztás értelme, előnyei.
• Néhány foglalkozás megismerése.
• Veszély esetén kiket, hogyan kell hívni.

 

Tartalom:

Évszakok, hónapok, napszakok sorba rendezése kérdések és képek segítségével.

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, jelképek, szokások megismerése.

A napi időjárás jellemzőinek felsorolása munkafüzet segítségével.

Évszakonként a víz különböző megjelenési formáinak érzékszervi vizsgálata (eső, hó, jég, köd, stb.).

A víz fontossága az élőlények számára.

Az időjárás okozta veszélyhelyzetek.

Időjárásnak megfelelő öltözködés.

Különféle anyagok felismerése tapasztalati úton.

Játékok a levegő jelenlétének és nélkülözhetetlenségének bizonyítására.

A szellőztetés fontossága.

A családtagok foglalkozása, otthoni feladataik.

Részvétel életkoruknak megfelelően a házimunkában.

Mentő, rendőrök, tűzoltók munkája, telefonszámuk.

 

 

Az élő természet alapismeretei

Követelmény:

• Növényi részek felsorolása tapasztalati ismerkedés közben.
• Elemi növénygondozási ismeretek.
• A fertőzések megelőzése – folyó vízzel mosása a fogyasztandó növényi részeknek.
• Különbség a vadon élő és a házi állatok életmódja között.
• A közvetlen környezetben előforduló állatok jellegzetességei.
• Állatmesék és valóság megkülönböztetése.

 

Tartalom:

Fák, bokrok, virágok, növénygondozási munkák közvetlen megfigyelése.

A tanterem növényeinek közös ápolása.

Növényi részek csoportosítása, rajzolása.

Idénygyümölcsök-, zöldségek a boltokban.

A fogyasztható növényi részek mosása, tisztítása.

Állatok a parkban, kertben, esetleg nagymamánál.

Állatkerti séta.

Néhány élőlény jellegzetességeinek megfigyelése.

 

 

Testünk, élet-működésünk

 

Követelmény:

• Testrészek, alapvető működésük megfigyelés utáni közös felsorolása.
• A betegség legfeltűnőbb jeleinek ismerete.
• Egészséges tápanyagok.
• Időjárásnak megfelelő, kényelmes öltözetek ismerete.
• A tisztálkodás egészségi és esztétikai fontossága.
• Balesetvédelem.

 

Tartalom:

Tájékozódás a saját testen, légzés, szívdobogás, testrészek megfigyelése.

Testünk működése, változásai.

A betegség legfeltűnőbb jelei.

Helyes táplálkozás, öltözködés.

Balesetveszély és a balesetek megelőzése.

Tisztálkodási szokások.

Érzékszerveink óvása.

 

Az első és a második évfolyam egységes fejlesztési szakasz, ezért itt még nincsenek feltételei a továbbhaladásnak.

 

 

2. évfolyam

 

Tájékozódási alapismeretek

 

Követelmény:

• A tavalyi ismeretek felidézése, kibővítése.
• A látottak ábrázolása rajzban.

 

Tartalom:

Séta az iskola környékén, nevezetességek felismerése.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Lakóhelyünk nevezetességeinek közös séta utáni megnevezése.

 

 

Közlekedés

Követelmény:

• A környéken közlekedő járművek ismerete, megnevezése.
• Helyes viselkedés a tömegközlekedési eszközökön.
• Balesetveszélyek gyalogos közlekedés közben, ezek megelőzése.

 

Tartalom:

Közlekedési eszközök csoportosítása.

Veszélyhelyzetek felismerése az iskola megközelítésekor.

Utazási illemtan.

 

A továbbhaladás feltételei:

Tudja megnevezni az otthon és az iskola között levő baleseti veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülési módját.

 

 

A lakóhely ismerete

Követelmény:

• Ismerje a környék jellemző felszínét, vizeit.
• Tudjon néhány adatot a régi és a mai élet összehasonlításához.
• Rákospalota hagyományai – mesék, mondák megismerése.

 

Tartalom:

Tanulmányi séta a környéken.

Felszín megfigyelése.

A környező utcák neve, jellegzetességi.

Helyi hagyományok gyűjtése (idősebb rokonok, múzeum).

 

A továbbhaladás feltételei:

Ismerje a környék fő jellegzetességeit, néhány helyi hagyományt.

Tudja az idegent útbaigazítani.

 

 

Az élettelen természet alapismeretei

Követelmény:

• Érzékszerveink szerepének ismerete a környezet felfedezésében.
• A tárgyak és hozzájuk tartozó legjellemzőbb tulajdonságainak összekapcsolása.
• Jellemző tulajdonsághoz megfelelő anyag nevének kapcsolása tapasztalati úton.
• Egészséges élelmiszerek megnevezése.
• Az állatok viselkedése az időjárás változásakor.
• Napszakok, évszakok, hónapok ismétlése.

 

Tartalom:

Érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok.

A közvetlen közelükben levő mindennapi tárgyak tulajdonságainak (anyag, szín, forma, felület, alaktartás, esetleg íz, illat) megfigyelése.

Anyagok összehasonlítása, csoportosítása egyező és különböző tulajdonságaik alapján.

Élelmiszerek összehasonlítása.

Az időjárási ismeretek felidézése, kibővítése – az időjárás hatása az élőlényekre -, napi megfigyelések és azok közös lejegyzése.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Használja helyesen a napszakok nevét.

Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben.

Nevezze meg az évszakokra jellemző időjárási jelenségeket.

 

 

Az élő természet alapismeretei

Követelmény:

• A ténylegesen megfigyelhető élőlények megnevezése, élőhelyük, táplálkozási szokásaik, utódgondozási szokásaik ismerete.
• A termesztett növények megfigyelése, vizsgálata.

 

Tartalom:

Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek élővilágáról.

A tavalyi ismeretek (park, kert lakói) felidézése.

Az állatok viselkedésének megfigyelése – táplálékszerzés, utódgondozás.

Idő és életmód kapcsolata (több évig élő növények, egy évig élők, lombhullató növények, költöző madarak, téli álom).

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Tudjon bemutatni egy általa megfigyelt élőlényt annak legjellemzőbb tulajdonságaival együtt, ismerje a pontos nevét, élőhelyét, táplálkozási-, utódgondozási szokásait.

 

 

Testünk, életműködésünk

Követelmény:

• Közösen kialakított napirend megbeszélése, értelmezése.
• Legfontosabb szerveink megnevezése, rajz, kép alapján szerepük.
• A helyes táplálkozás fontossága a fejlődésben és a betegségek elkerülésében.
• A tisztálkodáshoz a fogak tisztán, egészségesen tartása is hozzátartozik – orvos, fogorvos munkája.
• Káros hatások közös felsorolása, magyarázata.
• Hogyan kezeljük a sérült embertársainkat.

 

Tartalom:

Helyes napirend kialakítása az életkornak megfelelően.

Néhány belső szervünk neve, működése egyszerűen.

A helyes táplálkozás, a tisztálkodás fontossága.

A táplálék mennyisége, minősége, rendszeressége.

Helyes fog – és testápolás.

A káros környezeti hatások elkerülésének módjai.

Fogyatékos emberek és a velük való kapcsolat módja.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Tájékozódjon jól, ismerje saját testét.

Tudja a táplálékokat adott szempontok alapján segítséggel csoportosítani.

 

 

3. évfolyam

 

Tájékozódási alapismeretek

Követelmény:

• Alaprajz készítése körülrajzolással és kicsinyítéssel.
• Térképvázlatba megtett út berajzolása, ennek lemérése.
• Fő-és mellékvilágtájak megismerése.
• Felszínformák megnevezése, állóvizek folyóvizek.
• Az időjárás felszínformáló tevékenysége.
• Térképjelek gyakorlati használata.
• Zászló, címer jelentése, színei.
• Budapest néhány nevezetessége: Országház, Nemzeti Múzeum, Duna-hidak,
• Vár, Margitsziget, Állatkert, néhány színház neve, helye.

 

Tartalom:

A tárgyak alaprajza.

Útvonalak berajzolása az alaprajzba.

Térképvázlat készítése az iskola környékéről.

Tájékozódás a szabadban iránytű segítségével.

A felszíni formák megismerése séta és videofilmek segítségével.

Időjárási jelenségek megfigyelése, következtetések levonása.

ORSZÁGISMERET:

Földünk, hazánk, lakóhelyünk.

Elemi tájékozódás Magyarország térképén.

A lakóhely megkeresése a térképen.

Anyanyelvünk, jelképeink.

Budapest nevezetességeinek megismerése séta és filmek segítségével.

 

A továbbhaladás feltételei:

Tudjon tájékozódni az iskola környékéről készített térképvázlaton.

Iránytű segítségével ismerje fel a fő világtájakat.

Nevezze meg a környék felszíni formáit, vizeit.

Ismerjen néhány nevezetes helyet, épületet Budapesten.

 

 

Közlekedés

Követelmény:

• Jellemző és távolsági közlekedési eszközök megnevezése.
• Helyes és helytelen utazási szokások ismerete.
• A balesetek megelőzésének módjai

 

Tartalom:

Magatartásformák gyakorlása valós helyzetekben.

Jegykezelés, helyes közlekedési viselkedés a gyakorlatban.

Veszélyhelyzetek, a gyermekbalesetek leggyakoribb okai, ezek megelőzése.

Távolsági közlekedési eszközök.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Ismerje a legfontosabb gyalogos-közlekedési szabályokat.

Tudja, hogy hol tud jegyet váltani a járművekre és jegyét hogyan kell kezelnie.

 

 

A lakóhely ismerete

Követelmény:

Legyen tisztában a lakóhelyén régen éltek hagyományaival, szokásaival.

 

Tartalom:

Tapasztalatgyűjtés, megfigyelés, az előző években tanultak felidézése.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Ismertessen egyet a település hagyományai közül.

 

 

Az élettelen természet alapismeretei

Követelmény:

• A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai.
• Változások megfigyelése.
• Hőmérséklet – és halmazállapot-változások a mindennapi életben.
• A víz előfordulási formái a természetben.
• Időjárási hatások.
• A fagyás, az olvadás, az oldódás, a párolgás, a lecsapódás megfigyelése, ezek megjelenése, hasznosítása mindennapi életünkben.
• Az égés: éghető és éghetetlen anyagok.
• A tűz haszna, kára, tűzvédelem.
• Mágneses működésű eszközök környezetünkben (zár, sakktábla, hangszóró, tábla-mágnes).

 

 

Tartalom:

Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények elmondása szóban, rögzítése közösen írásban.

A különféle halmazállapotú anyagok főbb jellemzői.

Halmazállapot-változás a gyakorlatban, a természetben.

A levegő páratartalmának megfigyelése.

A gőz ereje.

Az égés, tűzoltási módszerek, a megelőzés módjai, fontossága.

Vizsgálódás mágnesekkel – következtetések megfogalmazása szóban.

 

A továbbhaladás feltételei:

Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét.

Környezetéből soroljon néhány halmazállapot-változást.

Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat.

Ismerje a tűz veszélyeit, tudja a tűzoltók telefonszámát.

 

 

Az élő természet alapismeretei

Követelmény:

• A növényi élet évszakos változásának felismerése.
• Az állatok évszakok szerinti viselkedése.
• Növények és állatok egymásrautaltsága, kapcsolata a természetben.
• Füves területek növényei.
• A természet patikája.
• Mérgező növények.

 

Tartalom:

A növények alkalmazkodása az életkörülményekhez.

A környezet változásainak hatása az állatok életére.

Tápláléklánc, táplálékhálózat kialakítása képekkel megfigyelés, olvasmányok alapján.

Az ember pozitív és negatív hatása a környezetre.

Viselkedéskultúra a természetben, helyes magatartásformák.

Növények, rovarok, madarak, emlősök a mezőn.

Néhány gyógynövény megismerése, ezek hatása.

Gyógyteafőzés.

Mérgező növények, gombák.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Nevezzen meg a mező élővilágából néhány jellemző élőlényt.

Ismerje az élőlények életfeltételeit.

 

 

Testünk, életműködésünk

Követelmény:

• Egészséges életmód, napirend, életrend.
• Egészség és sport.
• Testünk mérhető tulajdonságai,
• A környezet változásainak hatása életünkre.
• Helyes táplálkozás, a fontosabb élelmiszerek, táplálkozási ártalmak.
• A tiszta levegő fontossága.
• A betegség tünetei, a leggyakoribb fertőző betegségek, a betegség megelőzése, betegápolás, beteglátogatás.
• Kuruzslás – természetgyógyászat.

 

 

Tartalom:

Az életjelenségek változásának megfigyelése.

A változatos étrend fontossága.

Összefüggés az étkezés és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség között.

A megfelelő viselkedés és a balesetek betegségek közötti összefüggés.

Természetgyógyászati készítmények helyes használata.

Az orvos tanácsainak betartása.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek.

Soroljon fel az egészséges élelmiszereket.

Ismerje a beteglátogatási illemszabályokat.

 

 

4. évfolyam

 

 

Tájékozódási alapismeretek

Követelmény:

• A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen.
• Az életfontosságú víz, a vizek haszna.
• Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati és közigazgatási térképén.
• Lakóhelyünk a térképen.
• Tájaink felismerése képekről.
• Magyarország és környezete, a szomszédos országok nevének leolvasása a térképről.
• Népcsoportok, kisebbségek itthon és szomszédainknál.
• Város, falu, tanya.
• Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képeken.
• Híres magyarok, hírünk a világban.
• Lakóhelyünk neves szülöttei.

 

Tartalom:

Közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés a felszíni formákról és a vizekről.

A víz minősége, használata, takarékosság.

A víz, mint megújuló energiaforrás.

 

 

ORSZÁGISMERET:

Magyarország nagy tájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.

Olvasmányok a nemzeti parkokról.

Nevezetes épületek, szobrok, templomok, népviseletek, hagyományok – fotók, képek, könyvek segítségével.

Szomszédos országok, népek, népcsoportok, kisebbségek.

Magyarok a határon túl.

Településtípusok.

A világörökség részei (Budapest dunai panorámája a Várnegyeddel, az Aggteleki Nemzeti Park, Hollókő, a Pannonhalmi Apátság).

Természetvédelem.

 

A továbbhaladás feltételei:

Ismerje a domborzat jelölését a térképen.

Találja meg lakóhelyét, a nagy tájakat Magyarország térképén.

Ismerjen egy közeli kirándulóhelyet.

Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között.

Térkép segítségével nevezze meg a szomszédos országokat.

 

 

Közlekedés

Követelmény:

• A kerékpáros közlekedés szabályai.
• A kerékpározás veszélyei.
• A balestek elkerülése.
• Útiterv készítése.

 

Tartalom:

Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítására.

Veszélyhelyzetek okainak elemzése.

Menetrendek és azok használata.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés és kerékpározás közben.

 

 

A lakóhely ismerete

Követelmény:

Pontosan ismerje lakóhelyünk elhelyezkedését Budapest térképén.

Találja meg a térképen otthona és az iskola helyét.

 

Tartalom:

Fotók, képek, cikkek gyűjtése.

Idősebb rokonoktól történetek gyűjtése.

Kerületünk és Budapest nevezetességeinek megismerése.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Pontos lakcím ismerete.

Térképen helymeghatározás.

 

 

Az élettelen természet alapismeretei

 

Követelmény:

• Környezetszennyezés – környezetvédelem.
• Földünk éltetője: a Nap.
• A Föld mozgásai.

 

Tartalom:

Vizsgálatok, megfigyelések a levegő, víz, talaj tisztaságával kapcsolatban.

A szennyező anyagok felsorolása, a környezetszennyezés kára.

Gyakorlati tanácsok a környezet védelmére.

A nappalok és az éjszakák váltakozása.

Évek, évszakok váltakozásának okai.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Nevezzen meg környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait.

 

 

Az élő természet alapismeretei

Követelmény:

A közvetlen környezetben megfigyelhető élőlények élőhelye.

Növény- és állatfajok jellemzői (testfelépítés, szervek, táplálkozás, szaporodás, viselkedés, alkalmazkodás a környezethez).

 

Tartalom:

Összefüggések keresése az élőlény élethelye, életmódja és testfelépítése között.

A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatása.

Néhány lágy- és fás szárú növény, emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása.

Magyarország nagy tájainak egy-egy jellegzetes élőlénye.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Mutasson be egy ismert növényt, emlőst, madarat, gerinctelen állatot környezetéből vagy Magyarország valamely nagy tájegységéből.

Nevezze meg az életfeltételeiket is.

 

 

Testünk, életműködésünk

Követelmény:

• Az ember életkori szakaszai és azok jellemzői.
• Viselkedés, szükségletek változása az életkor változásával párhuzamosan.
• Táplálkozási betegségek és az egészséget károsító szokások.
• Légúti betegségek, allergia, az ezeket esetlegesen kiváltó növények, vegy- és egyéb szerek, anyagok.
• Kapcsolat a kisebbekkel, idősebbekkel, társaikkal.
• A reklámok hatása életmódunkra.
• Kiegyensúlyozott táplálkozás, napirend, megfelelő mennyiségű mozgás fontossága.

 

Tartalom:

Megfigyelések, mérések, az életkor változásával együtt járó testi változások tudatosításához.

A vitaminok szerepe a táplálkozásban – a fejlődésben.

Káros szenvedélyek és azok következményei.

Az emberi kapcsolatokat befolyásoló tulajdonságok.

Reklámok megbeszélése, elemzése.

Táplálkozás – sport – pihenés – fejlődés.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Tudja, hogyan őrizhet meg egészségét, és hogyan tud arra leginkább vigyázni.

Legalább elméletben ismerje a reklámok hatásait.

 

 

2.6 Informatika 4.

 

4. évfolyam

Heti óraszám:      3 óra

Éves óraszám: 111 óra

 

 

	Témák		Új tananyag feldolgozása		Gyakorlás, helyi felhasználás		Összefoglalás ellenőrzés, hiánypótlás	Összóraszám
	Év eleji ismétlés						1	1
	Informatikai eszközök használata		1		2		1	4
	Dokumentumkészítés		2		4		1	7
	Adatok világa		1		2		1	4
	Problémamegoldás		1		2		1	4
	Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása		1		2		1	4
	Infokommunikáció		1		2		1	4
	Médiainformatika		1		3		1	5
	Informatika és társadalom		1		1		1	3
Év végi ismétlés						1		1

 

 

Követelmény:

A tanulók ismerjék meg a számítógépes munka szabályait, a legfontosabb balesetvédelmi előírásokat.

Sajátítsák el a tanulók a számítógépnek és perifériáinak kezelési tudnivalóit, ismerkedjenek meg a számítástechnikai szakkifejezésekkel, azok jelentésével – életkoruknak megfelelően értsék meg azokat.

Ismerjék meg a számítógép bekapcsolásának és kikapcsolásának helyes sorrendjét. Ha a számítógépek hálózatba vannak kötve, ismertessük meg velük a hálózatba való bejelentkezés menetét (azonosító, jelszó), jelentőségét, a kilépés folyamatát, és beszélgessünk velük a hálózathasználat etikájáról, szabályairól.

Lássák meg a számítógép sokoldalú alkalmazhatóságát, és azt is, hogy hálózat esetén e lehetőségek kiszélesednek, új problémamegoldási lehetőséget nyújtanak a felhasználók számára.

A tanulók az eszközök és szoftverek megismerését követően törekedjenek önálló számítógépes alkotások elkészítésére (szövegek, rajzok, animációk, dallamok, stb.), tudjanak minta után egyszerűbb dokumentumokat létrehozni.

Legyen igényük az esztétikus külalak kialakítására. Motiváljuk őket arra, hogy mondanivalójukhoz, elképzeléseikhez önálló, kreatív alkotásokat tervezzenek, készítsenek.

Tudják, hogy az alkotások elmenthetők, később visszahívhatók, módosíthatók. Az alkotásokat – lehetőség szerint – nyomtassuk ki, és közösen értékeljük.

A tanulók legyenek képesek arra, hogy egy adott probléma megoldásához a megismert alkalmazások (eszközök, módszerek) közül kiválaszthassák a megfelelőt.

Szerezzenek jártasságot az általuk megismert szoftverek kezelésében, ismerjék meg annak kezelőfelületét, menürendszerét, legfontosabb funkcióit.

Értelmezzék a mindennapi algoritmusokat és tudják annak adatait, folyamatát megfelelő eszközkészlettel rögzíteni, leírni. Játsszanak algoritmikus játékokat: gondolati, cselekvéses, mozgásos játékokat is – a teremben, az udvaron.

Lássanak példát egyes algoritmusok számítógépes megvalósítására, és törekedjenek a számítógéppel önálló algoritmusok készítésére vagy ezek értelmezésére. Vegyék észre az algoritmusokban a sorrend fontosságát, értsék meg az ismétlések szerepét és a változások mértékét.

A tanulók gyűjtsenek adatokat a mindennapi életből, törekedjenek ezek megkülönböztetésére, lejegyzetelésére, adott szempont szerinti rendezésére.

A különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan tematikusan keressenek adatokat, illetve szerezzenek információkat a korcsoportnak megfelelő, iskolában vagy otthon rendelkezésre álló dokumentumokból.

A tanulók értsék meg, hogy az információknak változatos megjelenési formája van. Legyenek képesek a különféle módon megjelenő információt felismerni (szöveg, ikon, kép, hang…), értelmezni, és szerezzenek jártasságot az információk kezelésében.

Lássák, hogy nem öncélúan gyűjtötték az adatokat, keresték az információkat, hanem azok – valamely más tanórán vagy a mindennapokban – hasznosultak.

Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit.

Ismerkedjenek meg a világháló információszerzési lehetőségével is.

Az életkornak megfelelően minél több játékos elemet alkalmazzunk.

Erősítsük a csoportmunkát, projektmunkát, az együttgondolkodást, a munkamegosztás kialakulását. A gyermekek párosan is dolgozhatnak-alkothatnak a számítógépnél, elosztva a feladatokat.

 

Tartalom:

Megismertetni a tanulókat a számítástechnika eszközrendszerével, a számítástechnikában használt fogalmakkal, hardver és szoftver elemekkel.

Képessé tenni arra, hogy különböző elektronikus és egyéb információ feldolgozó, továbbító eszközöket önállóan használni tudjon, találja meg az új eszközök megismerési lehetőségeit. Tanulmányai és munkája során önállóan tudjon választani a rendelkezésre álló információforrások és feldolgozó eszközök között, a lehető legjobb hatásfokkal használja azokat.

 

 

Az informatikai eszközök használata

Követelmény:

A tanuló

Ismerje az informatikai környezetet, amelyben dolgozik

interaktív kapcsolatot tartson a számítógéppel a megismert programok segítségével

ismerjen meg egyszerű fejlesztő szoftvereket, didaktikai célú játékokat, multimédiás oktatóprogramokat tudja a programokat indítani, a menüpontokat használni gyakorolja az ismert szoftverekkel a felhasználói felület kezelését, a jelek értelmezését tudjon bejelentkezni a helyi hálózatba.

 

Tartalom:

A számítógép-terem üzemeltetésének rendje, a számítógép üzemeltetése, balesetvédelmi tudnivalók.

A számítógép fő részei.

A billentyűzet és az egér használata.

A jelek és a számítógép kapcsolata.

 

 

Dokumentumkészítés

Követelmény:

A választott szövegszerkesztő és rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása.

Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével.

Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése.

A dokumentumok mentése és nyomtatása segítséggel.

 

Tartalom:

Egyszerű szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása.

Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése, javítása.

Egyszerű rajzok, ábrák, animációk elkészítése. A rajzos dokumentum nyomtatása.

 

Az adatok világa

Követelmény:

Mindennapi adatok gyűjtése és lejegyzése (szöveggel, számmal, rajzzal).

Az adatok, csoportosítása, válogatása, rendezése. Az egész számok, szövegek és rajzos adatok megkülönböztetése.

Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból.

Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok megismerése.

 

Tartalom:

Adatok gyűjtése, értelmezése, csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés.

 

 

Problémamegoldás

Követelmény:

Információgyűjtés változatos módon és forrásokból. Az információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb.

A pedagógus által felvetett egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel.

 

Tartalom:

Az információ különféle megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok.

 

 

Algoritmusok

Követelmény:

A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”)

Az algoritmus adatainak értelmezése, leírása (számmal, betűvel, rajzzal…).

Egyszerű algoritmusok megfogalmazása a számítógép számára, megfelelő fejlesztőrendszer használatával.

Az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése.

 

Tartalom:

Egyszerű algoritmusok megfogalmazása, értelmezése.

Az algoritmus adatai.

Az informatikai környezet algoritmusai.

Algoritmusok a számítógépen.

 

 

Infokommunikáció

Követelmény:

Irányított keresés az Interneten.

A böngészőprogram indítása, adott web-oldal megkeresése és megtekintése.

Hosszabb oldal megtekintése gördítéssel.

Ugrópont felismerése és használata.

A felfedező keresés gyakorlása az életkornak megfelelő információforrásokban.

Az iskola honlapjának meglátogatása

 

Tartalom:

Információszerzés az Internetről. Ismert honlap meglátogatása.

 

 

Médiainformatika

Követelmény:

Ismerkedés az elektronikus média lehetőségeivel. Oktatási célú multimédia programok, játékos oktatóprogramok használata.

Elektronikus adattárak (könyv, lexikon, szótár…) megtekintése.

Hangzóanyagok, képek, animációk, filmek létrehozása és/vagy lejátszása informatikai eszközökkel.

Az eszközhasználat kipróbálása (pl. videó, digitális fényképezőgép, kamera, DVD,…).

Beszélgetés a hagyományos és virtuális világ jellemzőiről, eltéréseiről.

 

Tartalom:

A hagyományos és elektronikus média lehetőségei, eszközei.

 

 

Informatika és társadalom

Követelmény:

Gyűjtőmunka az életkornak megfelelő információforrásokból az informatikai eszközök szükségességéről, mindennapi alkalmazásairól.

Beszélgetés az informatikai eszközök túlzott használatának veszélyeiről.

 

Tartalom:

Az informatika alkalmazása a mindennapi életben.

Adatvédelem fontossága.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.7 Ének-zene 1- 4.

 

	1. évf.	2. évf.	3. évf.	4. évf.
Heti óraszám	1 óra	1 óra	1 óra	1 óra
Éves óraszám	37 óra	37 óra	37 óra	37 óra
Daléneklés	22 óra	22 óra	19 óra	23 óra
Zenei ismeretek - dallami elemek	4 óra	4 óra	6 óra	4 óra
Zenei ismeretek - ritmikai elemek	4 óra	4 óra	5 óra	4 óra
Zenehallgatás	5,5 óra	5,5 óra	5 óra	4 óra
Improvizáció	1,5 óra	1,5 óra	2 óra	2 óra
Összesen	37 óra	37 óra	37 óra	37 óra

 

                                              

1. évfolyam

 

Daléneklés

Követelmény:

Dalos játékok előadása

Éneklés szöveggel emlékezetből

Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése tanári irányítással

Dalok, mondókák ritmusának meghatározása

Megfelelő tempóválasztás, tempótartás

Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása

Megadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele

Tartalom:

Magyar népi mondókák

Népi gyermekjátékok

Kis hangterjedelmű magyar népdalok.

Ünnepkörök dalai (Mikulás, lucázás, karácsony, március 15., anyák napja)

Művészi értékű komponált gyermekdalok (pl.: gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban)

 

 

Zenehallgatás

Követelmény:

Dinamikai ellentétpárok (halk-hangos) megkülönböztetése

Alapvető tempókülönbségek (gyors-lassú) összehasonlítása

1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése

 

Hangszínhallás fejlesztése:

a) Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése (gyermek-női-férfi)

b) Hangszerek felismerése hangzás alapján (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedű)

Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése

 

Tartalom:

Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások. Tanult magyar népzenei anyag eredeti felvételen. Karakterdarabok.

 

 

Improvizáció

Követelmény:

Énekes és ritmikus variációs játék elemi ritmusértékek felhasználásával

Énekes párbeszéd-visszhangjáték (névéneklés)

Ritmus és dallammotívum variálása

Tartalom:

Dallammodellként:

Tanult mondókák, gyermekversek, énekes játékok

Tanult dallami elemek

 

 

Zenei ismeretek

 

Dalismeret

Ritmikai: Egyenletes lüktetés, motívumhangsúly-ütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek (negyed és szünetjelek, páros nyolcad), a ritmusvisszhang felelgetős, ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel.

Dallami: Magas-mély képzet, pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi)

Olvasás-írás: A vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (kézjel, betű kotta, hangjegy); elhelyezés vonalrendszerben

Tonalitás: Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alap- hanghoz viszonyított értelmezéssel)Előadási ismeret: Hangos-halk, piano-mezzoforte-forte (p-mf-f),tempó (gyors-lassú)

Hangszín: Ritmushangszerek; gyermek-, női-, férfihang; metallofon, zongora, hegedü,

furulya.

 

 

2. évfolyam

 

Daléneklés

Követelmény:

Népi gyermekjátékok, népszokások előadása                                             

Éneklés osztinatóval

Ritmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásban

Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban

Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjegyről

Dallamváltozatok felismerése hallás után

 

Tartalom:

Újabb népi mondókák Népi gyermekjáték dalok, népszokások

Magyar és rokon népek dalai

Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai

Ünnepkörök dalai (új esztendő, farsang, húsvét, iskolai ünnepek)

Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva)

 

 

Zenehallgatás

Követelmény:

Újabb zenei együttesek és felismerése hangzás alapján (gyermekkar; vonós-, fúvós zenekar; hegedű, fuvola, fagott)

Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése

Egyszerű zenei kérdés-felelet motívumpár hallás utáni felismerése

 

Tartalom:

Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális-hangszeres)

Magyar, tanult kisebbségi és rokon népek népzenei felvételei

Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban

Cselekményes zenék

 

 

Improvizáció

Követelmény:

Ritmusosztinato szerkesztése előadása

Ritmusfelelgetős Ritmuskíséret rögtönzése (kötött, pl. oszti- nato és szabad)

Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára

 

Tartalom:

Dallammodellként: Magyar gyermekdalok

Népzenei- műzenei énekes anyag Olvasógyakorlatok

 

 

Zenei ismeretek

 

Ritmikai: Félértékű ritmus és szünetjel; ritmusosztinato ritmuskánon; ritmushangszerek

Dallami: Pentaton dallamhangok (lá-szó-mi, ré- dó- lá)

Olvasás-írás: Újonnan belépő pentaton dallam-hangok (kézjel, betűkotta, hangjegy). Első alsó pótvonal. Pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban az öt vonalon. Olvasógyakorlatok

Tonalitás: Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel)Lá és dó pentaton, átmenő fá és ti hangkészletű dallamok

Forma: Zenei kérdés-felelet, motívumpár Hangszín: Gyermekkar; fúvós-vonószenekar, hegedű, fuvola, fagott

 

Továbbhaladás feltételei:

Daléneklés

20 magyar népi mondóka, népijáték, népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből

Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete

Tanult népszokások ismerete

Kifejező éneklés. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás

Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban

Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről

 

Zenehallgatás

Vokális és hangszeres hangszínek felismerése

Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól

 

Improvizáció

Saját név megjelenítése (ritmikai és dallami)

 

Zenei olvasás-írás, zenei ismeret

A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele)

felismerése és megszólaltatása kottaképről

Vonalrendszer ismerete

Tudjon dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanári irányítással

 

 

3. évfolyam

 

 

Daléneklés

Követelmény:

Daléneklés tisztán, pontos ritmusban a c'- d" hangok közötti magasságban

Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal

Alkalmazkodó ritmus, tempo giusto, parlando szerinti népdaléneklés

Tudjon az osztály 15-20 dalt emlékezetből énekelni

Legyen képes a gyermek önállóan is dalok éneklésére ritmuskísérettel, ritmushangszerek

alkalmazásával

Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei

 

Tartalom:

közvetítésére

Tudjon az osztály kánonokat és könnyű kétszólamú dalokat énekelni

Legato éneklés

 

Tartalom: (Dalanyag)

Gyermek- és népdalok.

Alkalmi dalok és jeles napok dalai.

Más népek dalai, nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai.

A tanult dalok közül a kánonéneklésre alkalmas dalok közös éneklése dallambújtatással is.

Félkészülés könnyű kétszólamú dalok előadására. Műdalok.

Zenei ismeretek, dallami elemek

 

Követelmény:

Tudja az osztály tanítói segítséggel az új dallamhangokat megfigyelni és elhelyezni a vonalrendszerben ( felső dó, alsó szó).

Ismerje a hangok nevét, betűjelét, kézjelét, egymáshoz viszonyított helyét a vonalrendszerben.

Legyen képes a gyermek a jellemző dallamfordulatok felismerésére, reprodukálására emlékezetből.

Ismerje a kánon fogalmát. Tudjon az osztály ismert dalhoz egyszerű dallamosztinátót hangoztatni.

Tanult magyar népdalok sorainak megfigyelése: azonos, különböző sorok.

 

Tartalom:

Pentaton dallamfordulatok éneklése, felismerése Az olvasógyakorlatokból pentaton fordulatok gyakorlása, éneklése tanítói segítséggel Pentachord és hexachord hangkészlet (dó-hexachord, lá-pentachord)

Kvart és kvintugrások, a szeptimugrás ismert dallamfordulatokban A formaérzék fejlesztése az azonos, a hasonló, az eltérő megkülönböztetésével a relatív szolmizáció alapján A felső dó és alsó szó megfigyelése, elhelyezése a hangsorban és az ötvonalas rendszerben

Ismert dalok motívumainak lejegyzése. A zenei kérdés-felelet jellegzetességei. Zenei kérdésre felelet egyszerű dallamfordulatokkal.

Improvizáció az új hangokkal és az ismert dalmotívumok variálásával.

Dalfelismerés a jellemző motívumról, lejegyzés önállóan a közös előkészület után.

 

 

Zenei ismeretek, ritmikai elemek

Követelmény:

Tudja az osztály a tanult ritmusképleteket reprodukálni

Legyen képes elvonatkoztatni a dal ritmusát a daltól

Ismerjék fel a dalokat a jellemző ritmusmotívumok alapján

A gyermek legyen képes önállóan a dalok ritmusának lejegyzésére legalább 6 ütemben

Olvassa vissza a leírt ritmust ritmusnevekkel, legyén képes az önálló reprodukcióra

 

Tartalom:

Ónálló nyolcadhang és szünetjele (dalokban és versekben). Egész értékű kotta és szünete. A négyes ütem és ritmusértékeinek megismerése. A szinkópa lüktetésének érzékeltetése. A lejegyzés és hangoztatás gyakorlása Ritmuskíséret az ismert dalokhoz, ritmushangszerekkel és mozgással. A ritmusértékek önálló elhelyezése a négyes ütemben. Az átkötött hang megfigyeltetése. Ritmikai azonosságok és különbségek megállapítása. Versek ritmizálása, előadása ritmushangszerekkel.

 

 

Zenehallgatás

 

Követelmény:

Végezzen az osztály egyszerű megfigyelése két a zenére vonatkozóan, állapítson meg. azonosságokat, különbségeket.

Elvárható közös megfigyeléssel : a nép- és műdalok, kórusművek hangulatának felismerése.

Zeneművekben az ismert és új hangszerek hangszínének megkülönböztetése, hangszerek hallás utáni azonosítása (kürt, üstdob).

A rondó forma felismerése, a rondótéma éneklése.

Hangfajok (női kar, férfikar); kórustípusok hallás utáni megnevezése.

 

Tartalom:

A természet hangjai: eső, patak, vihar, tűz (kicsi, közepes, nagy).

Indulók. A trombita hangjának megfigyelése: trombitajelek (ébresztő, riadó). A kürt hangjának megfigyelésére.

Népi gyermekjátékok

 

 

Improvizáció

 

Követelmény:

Figyeljék meg olvasógyakorlatokban, műzenei példákban rejlő variációkat

Szerkesszenek a tanulók önállóan egyszerű dallam- és ritmusvariációkat

Tudjanak azonos dallamhoz különböző befejezést szerkeszteni

Mutassanak be ismert mondóka, vers szöveget különböző tempóban, dinamikával

 

Tartalom:

Kodály Z.: Ötfokú I. és 333. Olv. gyakorlatai, A dalanyagban szereplő magyar gyermekjátékok, népdalok, műdalok

 

 

Zenei olvasás-írás

 

Követelmény:

Pentaton hangkészletű dalok utószolmizálása, felismerése kottaképről.

A tanuló tudja leírni az új ritmusmotívumokat, dallammotívumokat tanári irányítással.

A tanuló képes legyen önállóan az eddig tanult ritmusok leírására, olvasására és felismerésére.

Az osztály képességeihez mérten néhány - a Tartalomnál ajánlott- dal kézjelről ill. betűkottáról való elsajátítása

 

Tartalom:

Kodály Zoltán: Ötfokú I. és a 333. Olv. gyakorlat feladatai

Megismerni a kanászt

Kodály - Weöres: Pörcös pogácsa

Mondok egyet Elemér

De jó a dió Eresz alól fecske fia

(hangjegyről vagy betűkottáról tanítható dalok)

 

A továbbhaladás feltételei:

Éneklés: 10 új dal közös éneklése emlékezetből tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban

Zenehallgatás: Az újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján Kórustípusok hallás utáni felismerése

Improvizáció: Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése (motivikus szerkezetű)

Zenei olvasás-írás, zenei ismeret: Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint Megismert dallamrelációk felismerése kotta képről

 

 

4. évfolyam

 

 

Daléneklés

Követelmény:

25 népdal, műdal és gyermekdal közös éneklése és játéka (a helyi tantervben megjelölt törzsanyag számonkérésével). A Himnusz éneklése.

Hétfokú dallam éneklése szolmizálva, kézjelről. Bicíniumok csoportos előadása

 

Tartalom: (Dalanyag)

Gyermek- és népdaIok. A négy év során tanult gyermek és népdalok ismétlő gyakorlása.

Jeles napok dalai. Alkalmi dalok. Lakodalmas dalok. Más népek dalai.

Műdalok.

 

 

Zenei ismeretek, dallami elemek

 

Követelmény:

Tudja az osztály tanítói segítséggel az új dallamhangokat megfigyelni és elhelyezni a vonalrendszerben (fá és ti hangok)

Ismerje a hangok nevét, betűjelét , kézjelét, egymáshoz viszonyított helyét

Legyen képes a gyermek a jellemző dallamfordulatok felismerésére, reprodukálására emlékezetből

Tudja, mit jelent a pentatónia fogalma Tudjon leírni pentaton és hétfokú dallammotívumokat

Ismerje fel az azonos és hasonló dallamsorokat. A fokozatos halkítás-erősítés megfigyelése műzenei példákon

 

Tartalom:

A pentatónia jelentése, fogalma, jellemző jegyei A fá és ti hang megfigyelése, tudatosítása, kézjele, helye a vonalrendszerben pentachord jelentése, jellemző jegyei

Hétfokú dallam éneklése szolmizálva, kézjelről. Szolmizált éneklés kottaképről Fokozatos halkítás-erősítés műzenei példákon, a zenei mondanivaló kifejezésére Hangterjedelem növelése g-é"-ig

Éneklési készség fejlesztése kvintváltással

A pentatónia dallamhangjainak és dallamfordulatainak éneklése a tanult népdalok és a 333. olvasógyakorlat segítségével

Új dallamhangok, hétfokú dallamfordulatok éneklése Tegzes GY.: Hétfokú olvasógyakorlatai segítségével

Dallamimprovizáció adott hangkészlettel

 

 

Zenei ismeretek, ritmikai elemek

 

Követelmény:

Ismerje az osztály a háromnegyedes ütemmutatót és ütemfajtát

Ismerjék fel a pontozott félkottát és szünetjelét. Ismerjék a váltakozó ütem fogalmát Ismerjék fel hallás után és kottaképről a megismert új ritmusképleteket: nagy éles nyújtott ritmus

Tudjanak ritmuskíséretet adni daléneklés közben és olvasógyakorlatokhoz

Legyen képes a gyermek a megismert ritmusjeleket alkalmazni, 8 ütemnyi ritmust megfelelő előkészítés után önállóan lejegyezni

 

Tartalom:

A 3-as ütem, hangsúlyrend összehasonlítása a hármas és a kettes ütemben

Nagy éles ritmus, nagy nyújtott ritmus.

A váltakozó ütem fogalma

Kétszólamú ritmusgyakorlatok

Ritmusosztinátó a dalok előadásakor

 

 

Zenehallgatás

 

Követelmény:

Zenei karakterek megfigyelése közös szempontok szerint A zeneművekben megszólaló ismert hangszerek megnevezése. A vegyeskar szólamainak felismerése és megnevezése

Hangszerismeret bővítése: a klarinét és a cselló.

Fokozatos halkítás-erősítés megfigyelése műzenei példákon

 

Tartalom:

Népi gyermekjátékok.

 

 

Improvizáció

 

Követelmény:

Tudjanak a megismert ritmikai és dallami elemekkel variációkat készíteni.

Tudjanak ritmuskíséretet rögtönözni ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal.

Rögtönözzenek dallamsorokat tanult népdalok mintájára (kezdősorának megtartásával)

Rögtönözzenek mozdulatokat a zenehallgatás közben.

 

Tartalom:

Dallammodellként a tanult ritmikai, dallami elemek, olvasógyakorlatok, magyar népdalok és más dallamok, zenehallgatási szemelvények.

 

 

Zenei olvasás-írás, zenei ismeret

 

Követelmény:

Ismerjék a fá és ti szolmizációs hangok kézjelét, betűjelét, tudják különböző relációkban elhelyezni a vonalrendszerben. Tanári irányítással tudjanak ismert hangkészletekben kottát olvasni. Tudjanak kottaképben elhelyezni hétfokú dallamfordulatokat. Kottaolvasásnál tudják értelmezni a prima volta-secunda volta utasításokat, dallamlejegyzésnél használják ők is ezt a lehetőséget.

 

Tartalom:

Tanult dalanyag, öt-és hétfokú olvasógyakorlatok.

A továbbhaladás feltételei:

Éneklés:  Emlékezetből további 10 magyar népdal, műdal közös éneklése.

A Himnusz éneklése pontos szöveggel. Iskolai ünnepélyek dalainak éneklése

 

Zenehallgatás: A meghallgatott zenés mesék felidézés. Zene karakterdarabok szóbeli jellemzése.

 

Improvizáció: Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (max. 8 ütem terjedelemben).

 

Zenei olvasás-írás, zenei ismeret: Tudjon ismert dalokat tanári segédlettel szolmizálni. A

tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas

ütemben is. Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segítséggel.

 

 

2.8 Rajz 1- 4.

 

	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Heti óraszám	1,5 óra	1 óra	1 óra	1 óra
Éves óraszám	55,5 óra	37 óra	37 óra	37 óra
Vizuális problémafelvetés	15 óra	8 óra	8 óra	8 óra
Természetszemlélet	12 óra	10 óra	12 óra	12 óra
Kreatív alkotótevékenység	14 óra	8 óra	6 óra	5 óra
E. Tárgytervezés	8 óra	5 óra	5 óra	4 óra
Képolvasás, tárgyelemzés, művészettörténet	6,5 óra	6 óra	6 óra	8 óra
Összesen	55,5 óra	37 óra	37 óra	37 óra
	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
Népismeret	18,5 óra	18,5 óra	X	X
Mozgókép és média	X	X	X	18,5 óra

 

 

1. évfolyam

 

Követelmény:

Mind a négy témakörnél a követelmény ugyanaz, természetesen a megfelelő tartalomra vetítve. (E. emelt szintű képzés.)

A közvetlen környezet anyagainak, formáinak, tereinek, térviszonyainak ismerete, egyszerű plasztikai, grafikai, festői és modellezéshez használt eszközök készségszintű használata.

Cél: minél többféle anyaggal, eszközzel ismerkedjenek meg, és tanítói segédlettel egyre önállóbban tudja alkalmazni, használni.

 

E. Tudjon a térben tájékozódni, mozgásélményeket ábrázolni.

Minél több élőlénnyel és tárggyal ismerkedjenek meg, ismerje meg a formákban lévő sajátosságokat. Tudjon egyszerű, dekoratív kompozíciókat létrehozni, egyszerű ajándéktárgyakat készíteni.

 

E. Tudja megkülönböztetni a lényeges és lényegtelen dolgokat, vizuális élményeik és rajzi, festői, plasztikai önkifejezésük alapján.

Szeressék és óvják a természetet és az épített környezet értékeit. (utcánk, iskolánk)

 

Tartalom:

 

 

Vizuális problémafelvetés

 

Csukott szemmel végzett tapintási gyakorlatok. Elemi téri viszonyok tisztázása, átélése, verbalizálása. A környezet tárgyainak csoportosítása, formájuk, anyaguk, színük, rendeltetésük szerint.

 

 

Természetszemlélet

 

Az egyszerű mesterséges és természeti formák, mint az élőlények megfigyelése, a formák sajátosságainak, arányainak, szerkezeti elemeinek felismerése. Vonallal, ponttal, színnel rajzi és festői tanulmányok végzése.

 

E. Állatábrázolás esetén a mozgáslehetőségek, törvényszerűségeinek egyéni felfedezése, e tapasztalatok plasztikai és modellező munkában való hasznosítása.

Saját és egymás alkotásainak elemzése, megadott szempontok alapján (hasonlóság, életszerűség, stabilitás).

 

 

Kreatív alkotótevékenység

 

Mesék, történetek plasztikai, grafikai, festői feldolgozása. Kitalált és valódi történetek illusztrálása.

 

E. Az ember és természet kapcsolatának kifejezése plasztikában, rajzban, festészetben és vegyes technikák alkalmazásában. Építészeti konstrukciók létrehozása. Egyszerű tárgyak tervezése, megvalósítása.

 

 

Képolvasás, tárgyelemzés

 

A környezet: az otthon, az iskola, a közeli utcák, terek és középületek (külső belső tér) megismerése.

 

E. Az építészet, a szobrászat, a festészet és a tárgyalakító művészetek fő sajátosságai. A TV. filmek (élmények) megbeszélése.

 

 

 

 

 

2. évfolyam

 

Alapkövetelmény:

A környezet elemi tér, forma és színviszonyainak ismerete. Egyszerű érzések kifejezési képessége, különböző anyagokkal, vonallal, folttal, színnel, plasztikai elemekkel, a modellezés eszközeivel.

Legyen képes az élő természet formáit különböző szempontok alapján rendezni, téri helyzetét meghatározni, több nézetből megrajzolni.

Ismerje fel az egyszerű formák különböző nézeteit. Ismerje a 6 tagú színkört és 2-3 árnyalatát.

Legyen képes valós téri viszonyokat kifejezni, a képmezőt kitölteni.

Ismerjen meg kézműves technikákat, eszköz nélküli eljárásokat, valamint egyszerű kézi szerszámokat. Az épített környezet ismerete (szép épületek a közelben).

 

E. Tudjon folyamatábrát olvasni, 2-3 képsorral folyamatok fázisait bemutatni.

Tudjon gesztusokat olvasni, azokat képi-, plasztikai úton megjeleníteni.

 

Tartalom:

 

Vizuális problémafelvetés

 

A környezet tárgyaiban az anyag- formarendeltetés törvényszerűségeinek felfedezése.

 

E. Egyensúlyteremtés különböző tárgyak, formák között. A látvány nézőpontfüggőségének felfedezése.

A természetes és mesterséges formák közötti különbség meghatározása.

 

 

Természetszemlélet

 

Plasztikai, rajzi, festői kifejezőeszközök tudatosítása. Foltképzés vonallal, összeépítő mintázás egyszerű geometriai elemekből, a hatos színkör, ezek 1-1 világosabb és 1-1 sötétebb fokozatának megismerése.

 

E. A vizsgált tárgy formaarányának, formakarakterének, súlyának, tömegének, anyagának, az anyag tulajdonságainak tisztázása. A tárgy mintázása, rajzolása, megfestése.

A 6-os színkör 2-2 derített és tört változatának kikeverése és alkalmazása.

 

 

Kreatív alkotótevékenység

 

Álmok, vágyak beteljesülésének elképzelése, lerajzolása, megfestése, megmintázása, modellezése, eljátszása. Maszkok tervezése, készítése.

Öröm, bánat, jószívűség, kegyetlenség és irigység érzékeltetése. Egymás mimikájának, grimaszainak tanulmányozása. Formakarakter.

 

E. Eddig még nem létezett állatok, növények, Űrlények tervezése, rajzolása, mintázása, modellezése.

 

 

Képolvasás, tárgyelemzés.

 

Egy bábszínházi, színházi v. mozifilmélmény feldolgozása, verbalizálása: érzelmek tudatosítása. A látott terek, helyszínek és a történet kapcsolatának felfedezése.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

 A 2. év végén: elmélyed az alkotómunkában. Képes élményeinek elképzeléseinek árnyalt vizuális megjelenítésére. Képelemek egyensúlyos elrendezésére képes, festményeiben többféle színárnyalatot is használ.

Képes élőlények, tárgyak szemléletre, emlékezetre támaszkodó ábrázolására. Képes tárgyat kitalálni, elkészíteni, díszíteni (sorritmus, terülődísz)

Biztonsággal használja a megismert, gyakorolt ábrázolási, konstruálási technikákat.

 

 

3. évfolyam

 

 

Alapkövetelmény:

 

A közvetlen környezet mikro és makro tárgyainak, az emberi test és a kedvenc állatok testfelépítésének, szerkezetének, arányainak ismerete és ábrázolási képessége (az életkornak megfelelő szinten).

Legyen sokoldalú tapasztalatuk a térről és az azt alakító formák térviszonyairól.

Ismerje a fő és mellékszíneket, a telt színek világát.

 

E. Tudjon teret ábrázolni elhelyezéssel, takarással. Tudjon tört színeket festeni 3-4 színárnyalatot előállítani. Ismerje a legfontosabb színkontrasztokat. Ismerje a pont, vonal, folt, tónus, hideg-meleg fogalmát - tudja alkalmazni.

Legyen nyitottak az esztétikum befogadására. Tudja jellemezni az ember és környezete közötti kapcsolatrendszert egy-egy képzőművészeti alkotáson keresztül.

Az épített környezet ismerete (Palotai templomok).

 

Tartalom:

 

 

Vizuális problémafelvetés

 

A sík és tér, a második és harmadik kiterjedés fogalma. A nézőpont.

 

E. Az emberi látás néhány sajátossága. A megvilágított felületek, az ön és vetett árnyék fogalma.

 

 

 

 

Természetszemlélet

 

Kedvenc állatom és növényem tanulmányozása. Kedvenc állatom és kölyke, környezetben festés (anyag, szerkezet, mozgás érzékeltetése), megmintázása (formakarakter).

Szerkezeti rajzok készítése különböző nézetből.

 

E. Szilárd, folyékony és légnemű anyagok érzékeltetése különféle technikákkal.

 

 

Kreatív alkotótevékenység

 

Élmény, mese egy-egy jelenetének megfestése. megrajzolása, mintázása változatos technikák alkalmazása.

 

E. A lényeg kiemelése, a felület változatos kitöltésével, egyensúly létrehozása, kontrasztok.

Épületek, épületegyüttesek tervezése. Egy lakóház belső terének, bútorainak megtervezése.

 

 

Képolvasás, tárgyelemzés

 

Iskola közelében lévő köztéri szobrok és templomok meglátogatása - vizsgálata.

Idegen tájak élővilágát bemutató film elemzése.

 

E. A templom belső terének elemzése. A magyar népművészet néhány alkotásának megismerése. Néprajzi Múzeum.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

A tanuló képes a vizuális nyelvi – a képi és plasztikai – kifejező eszközök, elemek, ritmusok, a síkbeli és térbeli kompozíció egyre tudatosabb alkalmazására élményfeldolgozó, alkotó munkájába. Meg tudja fogalmazni műélményét. A bemutatott alkotások közül felismer és megnevez 3-3 művet szerző és cím megnevezésével.

Képes látvány alapján a jellegzetes formákat, színeket ábrázolásban megragadni, változást, folyamatot értelesen rögzíteni.

 

 

4. évfolyam

 

 

Alapkövetelmény:

 

A közvetlen környezet élőlényeinek és élettelen tárgyainak, a természeti és mesterséges formák formakarakterének ismerete, elemzési és ábrázolási képessége az életkornak megfelelő szinten.

Tudjon teret ábrázolni elhelyezéssel, takarással. Tudjon téri helyzeteket rekonstruálni. Ismerje a formakarakter, formaarány, formaszerkezet fogalmát. Emberi alak és faj esetében is. Vizsgálják a forma-funkció összefüggéseit. Tudja csoportosítani a színeket

hideg-meleg, telt-tört, fő-mellékszín.

 

E. Tudja alkalmazni alkotásaikban.

12 tagú színkör előállítása a 3 fő színből, deríteni, tompítani feketével - fehérrel.

Tudjon formaegyszerűsítéssel jeleket alkotni. Tudjon egyszerű szerkezetek működési elvéről magyarázó rajzokat készíteni.

 

E. Legyen képes:

• a forma redukciójaival új tárgyak létrehozására.
• különböző anyagú tárgyakhoz fűződő színérzetek, hangulatok feltárására.
• a színek képi egyensúlyának, ritmusának, kiemelésének alkalmazására.
• a mozgás megjelenítésére.
• a vizuális nyelv alapelemeinek, kompozíciós eljárásainak megfelelő kiválasztására
• az eddig tanult kifejezési eljárások alkalmazására.
• az iskola közelében lévő szobor, templom elemzésére.

 

Tartalom:

 

 

Vizuális problémafelvetés

 

Mit jelentenek a következő fogalmak: tömegkommunikáció, mozgókép, gramofon, kinematográf, sztereó, videó.

Mi az azonosság és a különbség a szobor, a festmény, a rajz, valamint a fénykép, a dokumentumfilm, játékfilm, reklámfilm között?

Pont, vonal, folt, tónus, hideg-meleg, világos-sötét, szín, forma, szerkezet, belső-külső tér, egyensúly, lényegkiemelés, ellentét, fázisrajz.

 

 

Természetszemlélet

 

Az emberi test arányai, formái, szerkezete, mozgáslehetősége. Önarckép (rajz, festés, mintázás).

 

E. A koponya formája: hajsapka, homlokeresz, tarkó, halánték, külső-belső szájzug, orrnyereg, külső-belső szemzug, áll, fülkagyló. A formák kapcsolódása.

Szabadon választott tárgy tanulmányozása (játékautó, játékbaba, babaszoba, autópálya, öltözetek). Rajz, festés, mintázás, modellezés.

 

E. Kedvenc állatom anatómiai összehasonlítása saját anatómiámmal.

Emberalak mozgása. Rajz, festés, mintázás, modellezés, papír és drótplasztika készítés, majd ezek rajzolása.

Emberalak származtatása egyszerű geometrikus formákból.

 

 

 

 

 

 

 

Kreatív alkotó tevékenység

 

Madarak repülésének tanulmányozása után vízi és légi járművek tervezése. Lányoknak: saját használatra ruhák, cipők, övek, fejfedők, frizurák tervezése. Közös filmélmények feldolgozása.

 

E. Saját színdarabra színpad-, díszlet- és jelmeztervek készítése.

A díszletek, bábok, alakok különféle fényviszonyokban való vizsgálata.

Képolvasás, tárgyelemzés

Iskola közelében lévő köztéri szobrok és templomok meglátogatása - vizsgálata. A képző- és iparművészet fogalmának tisztázása.

 

E. Múzeumlátogatás. Az eddig tanultak rendezése, az eddigi munkák elemzése: anyaghasználat, formaalakítás, téralakítás, lényegkiemelés, egyéni látásmód.

 

A továbbhaladás feltételei:

Élményeinek kifejezéséhez a megoldást önállóan választja. Jártas a műalkotások elemzésében, önálló véleményét indokolja. Ismeri a képzőművészet több mű típusát. Adott modelleket közvetlen megfigyelés alapján értelmesen ábrázol, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával.

Rendelkezik alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal.

Életkorának megfelelően készségszinten alkalmazza tanult technikákat és ábrázolási módokat.

 

 

 

2.9 Technika és életvitel 1- 4.

 

1. évfolyam

Heti óraszám:             1 óra

Éves óraszám:         37 óra

 

 

Anyagok és alakításuk    - lágy papír és tulajdonságai    - a fa és a természet kincsei    - zsineg, fonál tulajdonságai, felhasználása	18 óra
Tisztálkodás, étkezés szabályai	9 óra
Gyalogos közlekedés	4 óra
Aktuális tárgy készítése ünnepnapokra	6 óra
Összesen	37 óra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. évfolyam

Heti óraszám:             1 óra

Éves óraszám:         37 óra

 

Anyagok és alakításuk -          képlékeny anyagok -          papír (csoportosítás milyenség szerint) -          fa – vékony lécek, természetes anyagok -          fonal, textil darabolása, alapöltések	20 óra
Háztartás – életvitel -          a lakás belső terei, bútorok -          munkamegosztás	5 óra
Közlekedési ismeretek -          gyalogos közlekedés -          közlekedés, tömegközlekedés járműveken	4 óra
Aktuális témák -          népi hagyományok -          ajándékok	8 óra
Összesen	37 óra

 

 

3. évfolyam

Heti óraszám:             1 óra

Éves óraszám:         37 óra

 

Anyagok és alakításuk	18 óra
Házak – lakások – otthonok Háztartás – életvitel	10 óra
Közlekedési ismerete	4 óra
Aktuális témák	5 óra
Összesen	37 óra

 

4. évfolyam

Heti óraszám:             1 óra

Éves óraszám:         37 óra

 

Technikatörténet	8 óra
Műszaki ábrázolás	8 óra
Gépek a környezetünkben	5 óra
Háztartástan – életvitel	7 óra
Közlekedési ismeretek	4 óra
Aktuális témák	5 óra
Összesen	37 óra

 

 

 

 

Általános célok:

A tanulók:

• a jelenlegi környezetüket ismerjék meg életkori sajátosságaik szerint (otthon, iskola, közlekedés stb.),
• ismerjék meg az ember alkotta környezetet, jellemzőit,
• ismerjék meg a különböző emberi tevékenységeket, szakmákat, ezek termékeit, feladatait,
• szintetizációs képesség megteremtése.

 

Követelmények:

• a mindennapi környezet elemeinek, funkciójának ismerete, az ehhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek gyakorlása alapján,
• a tapasztalati úton megszerzett technikai ismeretek alapján következtetések levonása, érdeklődési kör bővítése.

 

Tartalom:

A különböző anyagok megismerése, tulajdonságaik, megmunkálásuk, eszközök használata, munkafolyamatok, baleset megelőzés.

A háztartási ismereteken belül, környezetkultúra, épített és természetes környezet ismerete, háztartási folyamatok, technológiák, szabadidő, művelődés és szórakozás.

A közlekedési szabályok, eszközök ismerete, gyakorlása.

 

 

1. évfolyam

 

Anyagok és alakításuk

Követelmény:

A tanulók:

• tudják megkülönböztetni a természetes és mesterséges anyagokat környezetükben,
• ismerjék a képlékeny anyagok tulajdonságait, alakításuk módját, tudják azokat formázni,
• tapasztalják meg a papír érzékelhető tulajdonságait,
• ismerjék meg a papírból készült használati tárgyakat,
• fejlődjenek a darabolásban és az olló balesetmentes használatában,
• tudják, hogy a fa a természet kincse,
• ismerjék a hurkapálca megmunkálásának tulajdonságait, tudják tördelni, csiszolni, késsel darabolni, szerelni,
• ismerjék környezetük szabályos anyagait,
• tudjanak csomót, csokrot kötni, fonatot készíteni.

Tartalom:

A képlékeny anyagok tulajdonságai.

A papír tulajdonságai, darabolása, hajtogatása, alakítása, ragasztása.

A hurkapálca tulajdonságai, felhasználása, darabolása, alakítása, szerelése.

A zsineg, fonal tulajdonságainak érzékelése tapasztalással.

 

Tisztálkodás, étkezés szabályai

Követelmény:

A tanulók:

• alkalmazzák a higiénia szokásokat
• becsüljék meg személyes holmijaikat
• ismerjék a növények szerepét a lakásban, kapcsolódjanak be az ápolásukba,
• ismerjék meg a tisztaság hiányából eredő problémákat,

 

Tartalom:

A tisztálkodás kötelező alkalmai.

Táplálékrend, étkezés, terítés.

Otthonunk, szobánk berendezése.

Szobanövények, háziállatok ápolása.

Egyszerű technikai eszközök.

 

 

Gyalogos közlekedés

 

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék meg és alkalmazzák a gyalogos közlekedést irányító forgalmi jelzéseket az úttesten való biztonságos átkelésnél,
• ismerjék a városi és a falusi közlekedés közötti különbségeket.

 

Tartalom:

Jelzőtáblák, járda, járdaszegély, gyalogátkelőhely.

Gyalogos közlekedés szabályai, tilalmai.

Veszélyhelyzetek (parkoló járművek!).

 

 

Aktuális tárgy készítése ünnepnapokra

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék az ünnepekhez kapcsolódó jelképeket, tárgyakat,
• alkalmazzák a tanult ismereteket egy adott funkcióra.

 

Tartalom:

Mikulás: agyag, sógyurma, papír használata.

Karácsony: természetes anyagok, papír (ablakdíszek stb.).

Farsang: papír, fonal, textil (álarc).

Nemzeti ünnep: papír, fonal (zászló, kokárda).

Húsvét: természetes anyagok (tojás).

Anyák napja: fonal, textil, papír (kép).

 

 

A továbbhaladás feltételei:

• A 2. évfolyamon van rögzítve, de folyamatos:
• az ismeretek alkalmazása,
• tiszta, pontos munkára való törekvés.

 

 

2. évfolyam

 

 

Anyagok és alakításuk

 

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék a műveletek helyes sorrendjét, a használt eszközöket, a kapcsolódó mesterségeket,
• képesek legyenek előrajzolt alaklemez alapján egyszerű formák, tárgyak előállítására, hajtogatására (felező, átló),
• tudjanak cérnát tűbe fűzni, egyszerű öltéseket,
• tudjanak lécet darabolni, csiszolni, szerelni,
• ismerjék a tömegközlekedési eszközök használatának szabályait,
• ismerjék az otthoni munkákat,
• legyenek képesek egyszerű játék, báb, tervezésére, kivitelezésére.

 

Tartalom:

Anyagok vizsgálata, sodrás, hengerítés, gyúrás, gömbölyítés, lapítás.

A papír készítése, alapanyaga, csoportosítása.

Alaklemez használata.

Daraboló műveletek (tépés, hajtás, vágás) és szerszámai.

Szerelő műveletek (ragasztás, kötés, öltés).

 

 

Háztartás – életvitel

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék meg a lakberendezési tárgyakat, anyagukat,
• ismerjék a háztartási munkaformákat,
• ismerjék a takarítás műveleteit, eszközeit, gépeit,
• ismerjék a növények gondozását
• tudjanak ajándékot készíteni, csomagolni a megtanult műveletsorok felhasználásával.

 

Tartalom:

Bababútor készítése.

Házimunkák fajtái.

Szolgáltató helyek a lakókörnyezetben.

Ünnepi terítés, csomagolás.

 

Közlekedési ismeretek

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék a közlekedési jelzőtáblákat (színe, formája),
• tudjanak teljes biztonságban közlekedni gyalogosként,
• meg tudják fogalmazni a tömegközlekedés szabályait (jegy, bérlet, illemszabályok stb.).

 

Tartalom:

Közlekedési táblák készítése ( terepasztalon is).

Gyalogos közlekedés gyakorlása.

Tömegközlekedés gyakorlása.

 

 

Aktuális témák

 

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék meg az ünnepekhez kapcsolódó népi hagyományokat,
• tudják felhasználni az ismert anyagokat egy-egy jelkép elkészítéséhez.

 

Tartalom:

Mikulás: papír, textil közös alkalmazása.

Karácsony: papír, textil, természetes anyagok (asztaldísz, fenyődísz).

Farsang: papír, textil (álarc, jelmez).

Nemzeti ünnep: fonal, zsinór (háromszínű fonás, zászló).

Húsvét: fonal, textil, fa (húsvéti fa).

Anyák napja: a tanult anyagokból térkombináció ajándékba.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Az ember természetátalakító munkájának megismerése (lakóhely és lakótér).

Az anyagok tanult tulajdonságainak ismerete.

Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata.

Látszati rajz, vázlatrajz készítése.

A rajzelemek helyes alkalmazása.

Egyszerű tervezés és építés.

A háztartás és a hozzá kapcsolódó szokások megismerése és elmesélése.

 

 

 

 

 

 

3. évfolyam

 

Anyagok és alakításuk

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék a munkamenet fő fázisait, tervezésének feltételeit,
• ismerjék meg a műszaki rajz szabványosított alapjeleit,
• ismerjék a fonal és a szövet közötti különbségeket,
• ismerjék a kézi varrás eszközeit, menetét, öltésformákat,
• ismerjék a fa felhasználhatóságának fajtáit,
• tudjanak fát, (lécet) darabolni, szerelni, ismerjék a feldolgozáshoz szükséges eszközöket, ehhez kapcsolódó foglalkozásokat.

 

Tartalom:

Karton megismerése, megmunkálása (bútor, doboz).

Fonalból, textilből egyszerűbb használati tárgy készítése (tűpárna).

Fából készült szerkezet tervezése, mérése, darabolása, összeszerelése (viráglétra, virágkaró).

Házak – lakások – otthonok

 

 

Háztartás – életvitel

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék meg a tömbház és családi ház közötti különbséget, funkcióját, alapvető jellemzőit,
• ismerjék az otthoni technikai folyamatokat (fűtés, világítás, főzés, mosás, takarítás stb.),
• ismerjék a háztartási balesetek megelőzését,
• tudják az otthoni teendők sorrendjét, munkamegosztást,
• legyen képes egyszerű szolgáltatások igénybevételére (telefonálás, vásárlás).

 

Tartalom:

Házépítés okai, anyagai, kapcsolódó mesterségek.

Lakások beosztása, a helyiségek funkciói.

Tárgyak funkciója, kezelése otthonunkban.

Önkiszolgálás a lakásban (étkezés, takarítás).

Étkezési szokásaink (étrend, napirend).

Ünnepek a családban.

 

 

Közlekedési ismeretek

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék a biztonságos közlekedést elősegítő alapvető szabályokat, létesítményeket, használják is ezeket,
• tudják a közlekedési eszközöket csoportosítani funkciójuk, közlekedési terük figyelembe vételével,
• tudjanak biztonsággal közlekedni az iskola és otthonuk között.

 

Tartalom:

Közlekedési eszközeink megfigyelése.

Tömegközlekedés, távolsági közlekedés, a vasút.

A vasúti közlekedés szabályai.

 

 

Aktuális témák

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék az ünnepek jelképeit,
• készítsenek a tanult technikák alapján az ünnephez kapcsolódó tárgyakat.

 

Tartalom:

Mikulás: papír, textil, karton közös alkalmazása.

Karácsony: természetes anyagokból fenyődísz, csomagolás.

Farsang: papír, textil bonyolultabb álarc készítése.

Tavaszváró ünnepek: természetes anyagok felhasználása.

 

 

A továbbhaladás feltételei:

Az élő és tárgyi környezetünk kapcsolatának megismerése.

Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek megtapasztalása a tárgykészítés folyamán.

Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése.

Egyszerű sematikus ábra olvasása és értelmezése (alaprajz-méretezés).

Mérés centiméter pontossággal.

 

 

4. évfolyam

 

 

Technikatörténet

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék a technika fejlődésének főbb állomásait,
• lássák a technika szükségességét az ember életében.

Tartalom:

A természet szerepe az ember életében.

Az ember felhasználja a természetet, vizet, a természet energiáját, építi, alakítja környezetét.

Lakások, anyagok, eszközök, ruházat, közlekedés és foglalkozások.

 

 

Műszaki ábrázolás

Követelmény:

• tervezési készség és képesség kialakítása,
• lényegkiemelés, vázlatrajz, becslés, arányok, rajzeszközök használatának megismerése,
• pontos mérés elsajátítása.

 

Tartalom:

A műszaki ábrázolás elemei.

Mérésmegadás elemei.

Tárgyak nézeti képei.

Tervezés, rajzolvasás, rajzkészítési gyakorlatok.

 

 

Gépek a környezetünkben

 

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék fel a gépek szerepét a mindennapi életben, tudják jellegzetes anyagát, fő részeit, funkcióját,
• ismerjék a környezetben előforduló gépek rendeltetését.

Tartalom:

Környezetünk gépei.

A gépek fő részei.

A kerékpár, mint gép, közlekedési eszköz.

 

Háztartástan – életvitel

Követelmény:

• összetett háztartási tevékenységek bontása részfeladatokra,
• konyhatechnológiai műveletek sorrendiségének ismerete,
• ismerjék a leggyakrabban használt háztartási eszközök funkcióját, szerkezetét, takarékos használatának elvét,
• védjék környezetüket, tartsák rendben.

Tartalom:

Ahol élünk (lakás, otthon).

Családi eseményre készülünk – az elvégzendő feladatok sorrendje (pl. születésnapi buli).

Konyhatechnológiai ismeretek.

 

 

Közlekedési ismeretek

Követelmény:

A tanulók:

• ismerjék a baleset megelőzés módjait,
• ismerjék a kerékpáros közlekedés szabályait, gyakorolja is (leszállás, felszállás, kanyarodás stb.),
• ismerjék meg a kerékpárra vonatkozó technikai tudnivalókat, tudjanak biztonságos útvonaltervet készíteni.

Tartalom:

A kerékpár, mint közlekedési eszköz.

Helyi és távolsági közlekedés.

Szárazföldi, légi, vízi közlekedés.

Kresz – játékok.

 

 

Aktuális témák

 

Az ünnepekhez kapcsolódó dísztárgyak, jelképek készítése, felkészülés az ünnepre, a környezet díszítésére.

 

A továbbhaladás feltételei:

A nagyvárosi környezet építményeinek megismerése,

Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása.

A hulladék és a melléktermék fogalmak pontos használata.

Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása.

Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban.

A tervek és az elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján.

A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása.

Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások.

 

 

2.10 Testnevelés és sport 1- 4.

 

 

Tananyag(tartalom)	1.	2.	3.	4.
Rendgyakorlatok, gimnasztika	7	5	7	7
Járások, futások	13	11	13	13
Atlétika
Szökdelések,ugrások	13	11	13	13
Dobások	13	11	13	13
Támasz függés és egyensúly gyakorlatok	13	12	13	13
Torna
Labdagyakorlatok	13	12	13	13
Sportjátékok (kézilabda, kosárlabda)
Küzdőfeladatok, küzdőjátékok	5	3	5	5
Szabadidős sporttevékenységek	7,5	5,5	7,5	7,5
Úszás		14
Tanév eleji és tanév végi felmérések8	8	8	8	8
Összesen:	92,5	92,5	92,5	92,5

 

 

Tananyag(tartalom)	1.	2.	3.	4.
Rendgyakorlatok, gimnasztika	3	2	2	2
Járások, futások	7	4	4	4
Atlétika
Szökdelések,ugrások	7	4	4	4
Dobások	7	4	4	4
Támasz függés és egyensúly gyakorlatok	7	4	4	4
Torna
Labdagyakorlatok	7	4	4	4
Sportjátékok (kézilabda, kosárlabda)
Küzdőfeladatok, küzdőjátékok	4	3	3	3
Szabadidős sporttevékenységek	13,5	12	12	12
Összesen:	55,5	37	37	37

 

 

1.   évfolyam

Követelmény:

A tanuló:

• ismerje meg az alakzathoz kötött alapvető mozgásokat,
• egyszerű szabad- és kéziszergyakorlatok végzése.

 

A növendékek tudja:

• a járást ütemtartással tapsra, zenére, dalra végrehajtani,
• legyen képes kötetlen, tartós futásra (pihenők beiktatásával),
• tudjon gyors indulásokat végezni.

Tudjon:

• felugrani egy és páros lábról, egyensúlyvesztés nélkül talajra érkezni,
• szökdelni egy és páros lábon, ugrókötél felett.

Ismerje az egy- és kétkezes alsó és felső dobásokat.

Tudjon dobni vízszintes és függőleges célba 4 - 5 m-es távolságra 30 %-os találatbiztonsággal. Tudjon bemutatni néhány egyszerű mozgásformát támasz-, függés, és bizonytalan egyensúlyi helyzetben.

• Ismerje a labda fogását, elfogását, továbbítását kézzel-lábbal.
• Ismerjen témánként 2 - 3 játékot.

 

 

Rendgyakorlatok, gimnasztika

Követelmény:

A tanuló sajátítsa el:

• az alaki formaságokat, sorakozó, oszlop-, vonalalakzat, Vigyázz! - Pihenj! állást. Tér és térköz betartása.

Ismerje meg az egyszerű szabad- és kéziszer gyakorlatokat.

Tanulják meg az alapvető testhelyzeteket, ujjtartásokat, fogásmódokat, kartartásokat.

Ismerjen néhány kar, nyak, törzsgyakorlatot, lábgyakorlatot.

 

Tartalom:

Sorakozás: vonalban, oszlopban, táv és térköz.

Alapállás, vigyázz- és pihenj állás.

Testfordulatok helyben

Vonulások ütemtartással helyben és továbbhaladással

Járás lépéstartással.

Fejlődések.

Gimnasztikai alapgyakorlatok: nyak, kar, törzs, lábgyakorlatok, tartásjavító és gerincdeformitásokat megelőző gyakorlatok.

Kéziszer, pad, bordásfal és társas gyakorlatok.

 

 

Járások, futások.

Követelmény:

A tanuló:

• tudjon járásgyakorlatokat végezni:
• hullámvonalban, kézfogással, guggolásban, térdemeléssel,
• külső talpélen, lábujjon, sarkon,
• csukott szemmel, továbbá ütemre, iram- és irányváltoztatással.

Tudjon egyenletes iramban (gyengébbeknek kisebb séták beiktatásával) 4 - 6 percig futni, vagy 6 - 8 percig tartó fogó- és futójátékban részt venni.

 

Fejlődjön futógyorsaságuk:

• gyors indulások különböző testhelyzetekből,
• gyorsfutás 20-30 m-en ( versengés ).

 

Fejlődjön reakció- és cselekvésgyorsaságuk.

Tudjon átfutni alacsony akadályok felett a futómozgás folyamatosságának megtar-tásával.

 

A fizikai teljesítőképesség várható eredményei:

 

60 m-es síkfutás                     fiú: 13,2 mp                Cooper-teszt   fiú: 1680 m

                                               lány: 13,8 mp                                     lány: 1520 m

 

Tartalom:

Járásgyakorlatok:

• Utánzó járások: "hegymászó", "gólya", "óriás", "törpe", "majom" stb.
• Járás dalra, zenére: "Kis kacsa fürdik...", "Tekeredik a kígyó...", "A gazda rétre megy...", "Megy a Gőzös..." stb.

 

Futások:

• kötetlen, tartós futás,
• futás különböző akadályok leküzdésével,
• egyéni versenyek rövid távon,
• gyorsfutás párokban,
• futás szerek fölött,
• reagálás különböző jelekre,
• gyorsfutás cikcakkban.

 

Játékok: "Nappal és éjszaka", "Kecskézés", "Utolsó pár előre fuss"

Sportversenyek: "Tűz, víz, repülő", "Házatlan mókus", "Őrbácsi", "Kézfogás a ház" stb.

 

 

Szökdelések, ugrások

Követelmény:

• A gyakorláshoz használt szerek, eszközök nevének ismerete.
• A játékok, gyakorlatok nevének, szabályainak ismerete.

·         Oly mértékben fejlődjön a gyerekek dinamikus koordinációs képessége, hogy a feladatot a legcélszerűbben tudja teljesíteni.

 

Tudja:

• a testnevelési órán tanított, kidolgozott mozgásformákat és gyakorlatokat önállóan bemutatni, fel-, leugrani, egy és páros lábról egyensúlyvesztés nélkül, rugalmasan

            talajra érkezni.

Tanulja meg az ugrókötél áthajtást.

 

A fizikai teljesítőképesség várható eredménye:

A helyből távolugrás fiú: 110 - 115 cm

                                   leány: 100 - 107 cm

 

Tartalom:

Szökdelések:

• páros és egy lábon helyben, haladással, előre, hátra, oldal irányba,
• páros és egy lábon vonalak, ugrókötelek fölött, különböző feladatokkal.

Ugrókötél áthajtási kísérletek.

 

Ugrások:

• helyből, páros lábról,
• fel- és elugrások egy és páros lábról, futásból,
• akadályok fölött,
• felfutás tornaszerekre, leugrás,
• dalra, zenére: "Mackó, mackó" stb.

Játékok: "Pám-pám paripám", "Koszorú, koszorú", (békaugrás, Nyúlugrás, galopp).

 

 

Dobások.

Követelmény:

A gyakorláshoz használt szerek, eszközök nevének ismerete.

Szakkifejezések megértése: hajítás, lendítés, lökés stb.

Egy- és kétkezes dobások ismerete.

A tanuló tudjon célba dobni 4-5 m-es távolságra, 30 %-os biztonsággal.

Kislabdahajítás távolba, várható eredmény:

                                   fiú: 12-15 m                lány: 10-13 m.

Ismerje meg az alapvető biztonsági rendszabályokat és tartsák be.

 

Tartalom:

Dobások különböző méretű és súlyú szerekkel távolba és célba (különböző testhelyzetből).

Babzsák feldobása, elkapása helyben, járás közben.

Célba dobás 4-5 m-re levő vízszintes és függőleges célba.

Játékok: "Célbadobó verseny babzsákkal", "Dobáló őrbácsi".

 

 

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Követelmény:

A gyakorlatokhoz használt szerek, eszközök nevének ismerete: bordásfal, mászórúd, mászóka stb.

Szakkifejezések megértése: kúszás, mászás, átbújás, átcsúszás, mászókulcsolás stb.

Oly mértékben fejlődjön a tanulók dinamikus koordinációs képessége, hogy a feladatokat biztonságosan, pontosan tudja teljesíteni: továbbhaladás a szereken támaszban, függésben.

Legyen képes a kézzel, lábbal történő hely- és helyzetváltoztatások, egyszerű mozgásformák, továbbá azok elemi korrekcióinak önálló végrehajtására: kúszás, mászás, függés, támasz, egyensúlyozás stb.

 

Teljesítménypróba:

ugrókötél áthajtás 30 mp-ig, egy-két hibalehetőség,

akadályverseny változatos feladatokkal,

egyensúlyozó járás a pad merevítő gerendáján.

 

Tartalom:

a)         - helyváltoztatás állatmozgást utánozva ( pókjárás, sánta róka stb.)

            - helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon: csúszás, átbújás, kúszás, átmászás,

            - guruló átfordulások, guggolótámaszból előre zsugor- és terpeszülésbe, hátra enyhén lejtős felületen

            - tarkóállás,

            - "kiscsikó",

-          felugrások különböző szerekre kéztámasszal (pad, zsámoly, egyrészes szekrény) és leugrások

Játékok: sor- és váltóversenyek, "Sánta róka", "Pókjárás", "Kúszó őrbácsi" stb.

 

b)         - játékos függésgyakorlatok természetes akadályokon, torna-

szereken,

            - feladatok bordásfalon, mászókötélen, mászókán.

Játékok: "Kötélhúzás", "Függőfogó", "Lajhármászás" stb.

 

c)         - állás egy lábon (sarkon, lábujjon),

            - járás vonalon, és padon, pad merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra

            - utánzó járások.

Játékok.

 

 

Labdagyakorlatok

Követelmény:

A gyakorláshoz használt szerek, eszközök nevének ismerete: terpeszállás, harántterpesz, térdelőtámasz stb.

Szakkifejezések megértése, a játékok neveinek, szabályainak ismerete.

Ismerje:

·         a labdafogást egy és két kézzel,

·         labdagurítást, labdaterelgetést,

·         labdaadogatást, labdapofozást,

·         a labda leejtését és feldobását,

·         átadásokat, labdapattintást.

Labdás játékok ismerete.

Teljesítménypróba: (15 m-es pályán 5 m-enként egy-egy akadály)

SZLALOM LABDAVEZETÉS időre, kézzel.

 

Tartalom:

• labda fogása, gurítása, terelgetése kézzel, lábbal,
• labdaadogatás,

·         labdavezetés kézzel helyben és továbbhaladással

• labdadobás távolba, célba (gumilabdával).
• Játékok: "Labdacica", "Dobáló őrbácsi", "Vigyázz a labdára",
• "Váltóverseny labdával "stb.

 

 

Küzdő feladatok és játékok

Követelmény:

• Alakuljon ki egyéni teljesítményével kapcsolatos egészséges becsvágy.
• Önellenőrzés a feladat végrehajtása közben.
• Biztonságos mozgás a páros gyakorlatok végzésében.

 

Tartalom:

• Állásban húzások-tolások párokban,
• a társ áttolása (háttal ülve egymásnak),
• lábralépés,
• kakasviadal.

Játékok: "Lovascsata", "Körszakítás" stb.

 

 

 Szabadidős sporttevékenységek

Követelmény:

• a tanulók végezzenek rendszeres mozgásos tevékenységeket a szabadban,
• viseljék el az időjárás kellemetlen hatásait,
• készüljenek fel a szabadtéri foglalkozásokra (ruházat, felszerelés).

Váljék szokásukká:

• az évszaknak megfelelő mozgás (játék) űzése a szabadban.

Ismerje meg a speciális szabadtéri játékokat: ugróiskola, labdaiskola, labdajátékok, mezei futás, szánkózás stb.

 

Tartalom:

• Görkorcsolyázás, gördeszkázás,
• kerékpározás
• csúszkálás, korcsolyázás, szánkózás,
• hógolyózás.

 

Játékok:

• a jégen,
• hóember építése,
• távdobás, célba dobás hógolyóval, hógolyócsata,
• szánkó húzó-toló verseny,
• lesiklóverseny szánkóval.

 

 

2. évfolyam

Követelmény:

A tanuló:

• ismerje az egy- és kétsoros oszlopban, ebből testfordulattal vonalba történő sorakozást, köszöntést, jelentésadást,
• ismerjen egyre több határozott alapformájú szabad- és kéziszergyakorlatot, tudja ezeket összekötni,
• kitartó, gyors, játékos futásgyakorlatok, indulások, iram-, irányváltások ismerete.

 

Tudjon a gyermek:

• kötélhajtást végezni helyben, futás közben, ugrásfeladatot végezni egy és két lábon, helyből távolt ugrani (páros lábról páros lábra),
• célba dobni 50%-os biztonsággal, javuljon teljesítményük a távolba dobásoknál.

 

Tudja:

• támaszban, függésben és bizonytalan egyensúlyi helyzetben a megtanult gyakorlatokat alkalmazni (nehezített feltételekkel is).

Legyen képes a térbeli tájékozódásra fordított testhelyzetben.

Biztonsággal tudjon labdát elfogni, továbbítani (kézzel-lábbal), labdát vezetni (kézzel-lábbal), legalább egy társhoz (páros gyakorlat), a repülő labda irányához, sebességéhez alkalmazkodni.

Ismerjen témánként 3-4 új játékot.

Gyakorlottság egy úszásnemben.

 

 

Rendgyakorlatok, gimnasztika.

Követelmény:

Sajátítsa el a tanuló:

• a helyben végzett rendgyakorlatokat,
• a segédvonalon történő sorakozást.

Ismerje meg:

• a gimnasztika formájú szabad- és kéziszergyakorlatokat,
• a természetes mozgásokat.

Végezzenek egyszerű mozgásokat dalra, zenére.

Tudja önállóan bemutatni a tanult mozgásformákat.

 

Tartalom:

• sorakozás egy- és kétsoros oszlopban, ebből testfordulattal vonalalakítás
• sorakozás kétsoros vonalban,
• köszöntés, jelentés, megállás, helybenjárás,
• kör alakítás kézfogással egysoros vonalból.
• Testhelyzetek.
• Kartartások.
• Kargyakorlatok.
• Has-, hátgyakorlatok.
• Törzsgyakorlatok.
• Lábgyakorlatok.
• Tartásjavító és gerincdeformitásokat megelőző gyakorlatok

 

 

Járások, futások.

Követelmény:

Járásuk legyen szép, harmonikus.

Tudjon: 6-8 percig futni megállás nélkül.

Sajátítsák el a futómozgás változatait:

• iram- és irányváltoztatással,
• tárgykerüléssel,
• akadályok fölött, között,
• cikcakkban.

Tanulják meg a gyors indulást különböző testhelyzetekből, továbbá a gyors reagálást.

Tudjon 30 m-t maximális sebességgel lefutni.

 

Teljesítménypróba:

1. Szlalomfutás 15m-es pályán oda-vissza (5m-enként akadály).

2. Ingafutás 15 m-en a rajt-cél vonal között oda-vissza.

3. Várható eredmény:

            60 m-es síkfutás:        fiú 12,4 mp                             lány 13 mp

            Cooper:                        fiú 1800 m                             lány 1650 m

 

Tartalom:

Kötetlen, tartós futás.

Futás végtelenített akadálypályán.

Gyorsfutás.

 

 

Futás:

• irányváltoztatással,
• tárgykerüléssel,
• cikcakkban.
• akadályok között, fölött.

Reakció- és cselekvésgyorsaság fejlesztése:

• reagálás változó erősségű jelekre,
• indulás különböző testhelyzetekből.

Játékok "Érintőfogó", "Sapkás fogó", "Függés a ház", "Balatoni halászok", "Fogó párokban", "Utolsó pár előre fuss", "Féltek-e a medvétől?", Sor- és váltóverseny oszlopok kerülésével.

 

 

Szökdelések, ugrások

Követelmény:

A tanítás, tanulás során használt szerek nevének ismerete: magasugró léc, távolugró gödör stb.

Szakkifejezések megértése: váltott lábú szökdelés, ugrás távolba, fel- és elugrás stb.

A tanuló tudja a futásból ugrásba történő átmenetet hangsúlyozott elugrással végre-hajtani.

Tudjon sorozatugrást-, fel- és leugrást, ugrást távolba, átugrást végezni.

Alakuljon ki saját teljesítményükkel kapcsolatos egészséges becsvágy.

 

Teljesítménypróba:

1. Ugrókötél gyakorlat: 30 mp-ig folyamatosan (1-2 hiba)

2. Helyből távolugrás :           fiú 119-128 cm,                      lány 114-118 cm.

 

Tartalom:

Szökdelések:

• páros és egy lábon,
• egyenes- és hullámvonalban,
• oldalt- és hátrahaladással,
• szerek fölött,
• énekre-zenére "Koszorú, koszorú", "Kele, kele", "Ez a lábam",
• ugrókötélhajtás.

Ugrásgyakorlatok:

• sorozatugrások,
• fel- és leugrások,
• célbaugrások,
• ugrás távolba,
• ugrás talajszőnyegre,
• átugrások.

 

 

Dobások

Követelmény:

A tanuló legyen képes egyéni eredményeit rendszeresen, pontosan vezetni. (Szülői, nevelői segítséggel).

Ismerje a használt szerek nevét.

Értse meg a használt szakkifejezéseket.

Teljesítménypróba:

1. Célbadobás zsámolyra, karikába 6 m-ről (50%-os biztonsággal).

2. Távolba dobás kislabdával: fiú 14-20 m,   lány 13-14 m.

 

Tartalom:

Dobás távolba és célba:

• különböző testhelyzetből,
• különböző szerekkel.

Célba dobás vízszintes és függőleges célba.

Dobás mozgó célra.

Dobás járásból, futásból célba és távolba.

Játékok: "Labdacica" különböző dobásmódokkal, "Labdavadászat", "Célba dobás vödörbe", távolság 10 m, 3 db kislabda/tanuló (csapatverseny).

 

 

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Követelmény:

Szakkifejezések megértése: lebegőállás, mérlegállás stb.

A növendék szerezzen gyakorlatot a tornaszerek elhelyezésében:

szertárban, tornateremben.

Legyen képes:

• a testnevelési órákon tanított támasz-, egyensúlygyakorlatok önálló bemutatására,
• a kézzel, lábbal történő hely- és helyzetváltoztatások lényegi hibáinak (életkori sajátosságoknak megfelelő) önálló korrekciójára, (l.: tartások, járások, függések, támaszok végrehajtásában).

Fejlődjön:

• statikus és dinamikus koordinációs képessége, hogy a feladatokat a legcélszerűb-ben tudja teljesíteni.

Tudjon kötelet mászni (legalább 3-4 fogással) mászókulcsolással.

 

Tartalom:

Mászás

a)         - játékos és kúszásgyakorlatok,

            - szerkombinációkon való átjutás,

            - gurulóátfordulás különböző testhelyzetekkel (kiinduló és befejező helyzetek-    kel),

            - tarkóállás feladatokkal,

            - fejhíd, híd, harántspárga kísérletek,

b)         - játékos függésgyakorlatok,

            - bordásfalgyakorlatok,

            - mászási kísérletek, mászás,

c)         - járás feladatokkal,

            - lebegőállás,

            - mérlegállási kísérletek,

            - utánzójárások.

Játékok: "Sor- és váltóversenyek", utánzó játékokkal, "Gépkocsik", "Függés a ház", "Féllábas", "Mocsárjárás", "Mozdulatlanság".

 

 

Labdagyakorlatok

Követelmény:

A gyakorláshoz használt különböző méretű és súlyú labdák tulajdonságainak ismerete.

Szakkifejezések megértése: pl. labdapörgetés, labdaterelgetés, "Labdakirály", "Labdavadászat " stb.

Az órán használt szerek (labdák) öntevékeny mozgatása (elrakás).

 

Tudjon a diák:

• alkalmazkodni a labda méretéhez, súlyához, a repülő labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez,
• labdát gurítani, vezetni, feldobni, elkapni és a tanult átadási módokkal a társnak átadni.

Teljesítménypróba:

1. Szlalom labdavezetés 15m-es pályán, 5 m-ként egy-egy akadály:

            - kézzel időre,

            - lábbal időre.

2. Labdaadogatás párokban: 1 perc alatt 3 m-es távolságról 30-40 átadás.

 

Tartalom:

• labda egyensúlyozása, pörgetése (talajon), gurítása,
• guruló labda megállítása, felvétele kézzel,
• utánzójárásokban labdaterelgetés kézzel, fejjel, lábbal,
• labda feldobása, elkapása,
• különböző irányból érkező labda elkapása,
• labdavezetés különböző testhelyzetekben,
• labda rúgása falhoz, társnak,
• dobások távolba, célba.

Játékok: "Szabadulás a labdától", "Labdagurító sorverseny", "Labdacica", "Labdagurító sor- és váltóversenyek", "Labdaiskola" stb.

 

 

Küzdő feladatok és játékok

Követelmény:

Alakuljon ki a tanulókban a saját teljesítményével kapcsolatos egészséges becsvágy.

Önellenőrzés a feladat végrehajtása közben.

Biztonságos mozgás a páros gyakorlatok végzésében.

 

Tartalom:

• állásban húzások-tolások,
• a társ áttolása (háttal ülve egymásnak),
• lábralépés,
• kakasviadal.

Játékok: "Lovascsata", "Körszakítás"  „Kézvívás fekvőtámaszban „ stb.

 

 

Szabadidős sporttevékenységek

Követelmény:

A tanuló:

• végezzen rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban,
• viselje el az időjárás kellemetlen hatásait,
• készüljön fel a szabadtéri foglalkozásokra (ruházat, felszerelés).

Váljék szokásává:

• az évszaknak megfelelő mozgás (játék) űzése a szabadban.

Ismerje meg a speciális szabadtéri játékokat: ugróiskola, labdaiskola, labdajátékok, mezei futás, szánkózás stb.

 

Tartalom:

• görkorcsolyázás, gördeszkázás,
• kerékpározás,
• csúszkálás, korcsolyázás, szánkózás,
• hógolyózás.

Játékok:

• a jégen,
• hóember építése,
• távdobás, célba dobás hógolyóval, hógolyócsata,
• szánkó húzó-toló verseny,
• lesiklóverseny szánkóval.

 

 

Úszás

Követelmény:

A tanuló ne féljenek a derékig, mellig érő vízben.

Abban önállóan tudjon járni, futni, haladni, labdázni.

Ne okozzon félelmet az arcra, szembe kerülő víz.

Tudjon:

• szárazon szabályosan ki- és belégzést végezni,
• víz alá bukni és kb. 3-5 számolásig ottmaradni,
• levegőt víz alatt kifújni,
• 3-6 foglalkozás után háton-hason lebegést, siklást végezni,
• a víz hátán az egyensúlyt megtartani,
• kéz- és lábtempót végezni.

A jobbak tudjanak levegővétellel 6-8 m-t leúszni.

 

Tartalom:

• vízhez szoktatás,
• víz alatti tartózkodás-merülés,
• légzés-lebegés,
• "felhajtóerő", haladás, siklás,
• vízfekvés- és siklási gyakorlatok,
• segédeszközök használata a siklásnál,
• lábmunka bevezetése levegővétel nélkül, majd levegővétellel,
• kéz- és lábmunka összekapcsolása levegővétel nélkül, majd levegővétellel.

 

A továbbhaladás feltételei:

Alakzatok felvétele és változtatása az utasításoknak megfelelően

A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással

Az alapvető mozgáskészségek ( járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás stb.) elfogadható végrehajtása.

Félelem nélküli részvétel a vízben végzett feladatok során.

 

 

3. évfolyam

Követelmény:

• a rendgyakorlatok változatos felhasználásával a tanuló tudatos, rendezett mozgatása,
• határozott alapformájú szabad- és kéziszergyakorlatok ismerete, a kar-, törzs-, lábgyakorlatok pontos végrehajtása.

Legyen képes a diák:

• járásokat, futásokat végezni, különböző feladatokkal futni 8 – 10  percig (12 percig), gyorsfutást végezni 30-40 méteren,
• a dobás erejének szabályozása,
• a hajítómozdulat helyes végrehajtására,
• célba dobni 8-10 méteres távolságra, 50 %-os találatbiztonsággal.
• Ismerjen talajtorna elemeket, szekrényen ugrásokat, függésben gyakorlatokat, egyensúlygyakorlatokat.

Tudjon párban és csoportban együtt játszani.

Tudjon esni, változatos terepen ügyesen mozogni.

Legyen tapasztalata saját testi állapotának érzékelésében.

 

 

Rendgyakorlatok, gimnasztika.

Követelmény:

A tanuló ismerje a szervezési szakkifejezéseket: igazodás, takarás, oszolj, nyitódás, ütemtartás, szakadozás stb.

Vállaljon szervezési feladatokat.

Segítsék egymást önzetlenül.

Legyen képes:

• a tanult szabad- és kéziszergyakorlatok alkalmazására, önálló kombinálására tanórán (tanórán kívül is).
• az egyszerű láb-, nyak-, kar- és váll-, has-, hát-, törzs-, egyensúlyozó és ügyes-ségi-, nehéz lábgyakorlatok pontos végrehajtására.
• (Mozgásukat jellemezze a tornászos testtartás.)

 

Tartalom:

Statikus- és dinamikus alapformájú szabadgyakorlatok.

Szabadgyakorlatok. (önállóan, társutánzással, valamint szaknyelvi utasításra)

Tartásjavító gyakorlatok.

Szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer-és szergyakorlatok (Pad, bordásfal, ugrókötél, labdagyakorlatok).

 

 

Járások, futások.

Követelmény:

• az akadálypályák útmutatással történő felépítése, változtatása, megszüntetése.
• a növendékek törekedjenek egyéni teljesítményük növelésére.
• tudjon egyenletes iramban 8 - 10 percig (12 perc) futni, vagy minimum 10-12 percig tartó futómozgást tartalmazó tevékenységet végezni (fogó-, futójáték),
• törekedjenek a maximális sebesség elérésére 30-40 méteren.

 

Teljesítménypróba:

1. Szlalomfutás 15 m-es pályán oda-vissza, 5 méterenként akadály.

2. Ingafutás 15 m-es a rajt-cél vonal között oda-vissza.

3. 60 méteres síkfutás várható eredményei:

                        fiú 11,9 mp                             lány 12,4 mp

4. Cooper teszt várható eredményei:

                        fiú 1960 m                              lány 1740 m

 

Tartalom:

Járások előre és hátrafelé, ütem- és lépéshossz szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel, magas térdemeléssel.

Futóállóképesség fejlesztése:

• tartós futással,
• játékos formában,
• iram- és irányváltoztatással,
• végtelenített akadálypályán.

A futógyorsaság fejlesztése:

• változatos feladatok végzése futás közben,
• gyorsfutás,
• szlalomfutás,
• fokozó futás.

Álló és guggoló rajt

Reakció- és a cselekvésgyorsaság fejlesztése:

• rajtversenyek, indulások különböző testhelyzetekből.

Játékok: "Szalagos fogó", "Szalagszerző", "Négykézlábfogó", "Félperces fogó", "Párosfogó".

 

 

Szökdelések, ugrások

Követelmény:

A tanult játékok és gyakorlatok neveinek, szabályainak ismerete.

A tanuló tudjon szökdelni:

• páros lábon karkörzésekkel,
• negyed-, félfordulattal, térdkulcsolással,
• ugrókötéllel előre, hátra, helyben, mozgás közben,
• társak által hajtott lengőkötéllel páros és egy lábon.

Tudja az egyszerű gyakorlatok lényegi hibáit korrigálni.

Mutasson be jártasság szinten különféle szökdelési variációkat, fel-, le- és átug-rásokat.

Biztonsággal végezze a sorozatugrásokat, szereken való mozgást, futással, ugrással.

Jártasság szinten tudjon néhány lépés nekifutással távolba ugrani.

 

Teljesítménypróba:

1. Ugrókötél gyakorlat: szökdelés egy percig (2-3 hiba).

2. Helyből távolugrás:            fiú 130-136 cm                       lány 125-128 cm.

 

Tartalom:

Szökdelések

• páros és egy lábon, különböző kartartásokkal,
• ugrókötéllel előre, hátrahajtással, helyben, guggolásban (egyidejű koordináció képességfejlesztés),
• szökdelés cikcakkban,
• futás, szökdelés összekapcsolása,
• szökdelések zenére.
• kötéláthajtási kísérletek 3 fős csapatokban ( ketten hajtják a kötelet)

Ugrások:

• futó-, ugrásgyakorlatok akadályok fölött,
• átugrás szereken (zsugorkanyarlati ugrás),
• ugródeszkáról történő felugrás (felbukfenc szekrényre),
• ugrás távolba (nekifutással egy lábról, páros lábra),
• ugrási kísérletek (magasba),
• sorozatugrások,

Játékok: "Jöjj velem", "Kenguru fogó", "Kecskézés", "Akadályváltó''.

 

 

Dobások.

Követelmény:

A gyerekek ismerje a gyakorláshoz használt különböző méretű, súlyú és anyagú labdák tulajdonságait, nevét.

Értse a használt szakkifejezéseket (pl. célkeret stb.).

Ismerje az egy- és kétkezes dobások biztonsági rendszabályait.

Tudjon

• állásból, járásból, fekvő- és függő karikába, vagy zsámolyra célba dobni,
• kislabdával távolba dobni.

Teljesítménypróba:

1. Célba dobás zsámolyra, karikába 8 m-ről (50%-os találatbiztonsággal).

2. Távolba dobás kislabdával: fiú 18-25 m,   lány 17-20 m.

 

Tartalom:

Dobások:

• különböző méretű szerekkel egy és két kézzel,
• távolba és célba (helyből), társra,
• mozgásból,
• kislabdahajítás néhány lépés nekifutással távolba.

Játékok: "Labdacica dobással", "Célba dobó versenyek", „Bombázó”

 

 

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Követelmény:

A diák vállaljon szervezési feladatokat, önzetlenül segítsék egymást.

A tanult játékok, gyakorlatok neveinek, szabályainak ismerete.

A tanuló váljon képessé növekvő erőkifejtésekre a függésgyakorlatokban, függeszkedésben és a kéz-lábtámasszal (pók-, rákjárás) végzett haladásban.

Legyen képes a tanított mozgásformák és gyakorlatok lényegi hibáinak önálló korrekciójára (függések, támaszok).

 

Tartalom:

·         utánzó járások,

·         csúszás-kúszásgyakorlatok,

·         gurulóátfordulások, előre és hátra guggolótámaszból és terpeszállásból 

·         sorozat gurulóátfordulások előre.

·         zsugorfejállás, és kézállási kísérletek

·         zsugorkanyarlati- és bátorugrás.

·         mászások fekvőfüggésben,

·         lajhármászás rézsutosan elhelyezett szereken,

·         húzódzkodás gyűrűn, függésben térd-, lábemelés, lengés, lengetés.

·         mászási kísérletek kötélen

·         egyensúlygyakorlatok különböző testhelyzetek változtatásával, akadályok

·         leküzdésével (tornapad, létra, mászóka stb.).

Játékok: "Mozdulatlanság", "Pókfoci", "Csőszjáték", "Talicskaverseny",

"Sor- és váltóversenyek utánzójárásokkal."

 

 

Labdagyakorlatok

Követelmény:

A tanított mozgásformák, labdagyakorlatok önálló gyakorlása.

A labda továbbításában, elfogásában adódó lényegi hibák önálló korrekciója.

A tanulók helyezkedjenek a labda várható irányába, figyelembe véve a labda sebességét is.

Legyen összhang a labdával együttmozgó társukkal.

Ismerje a labda birtokbavételének, továbbításának módját, vezetését kézzel, lábbal, mozgás közben is.

Tudjon elhajolni, elugrani a labda elől játék közben.

 

Teljesítménypróba:

1. Szlalom labdavezetés a 2. osztály előírása szerint időre.

2. Labdaadogatás párokban: 1 perc alatt 4 m-es távolságról 35-45 átadás.

 

Tartalom:

• labda vezetése, váltott kézzel, különböző testhelyzetekben,
• labda gurítása, vezetése helyben, mozgás közben, feladatokkal,
• átadások: egy-, kétkezes, felső, pattintott stb.,
• dobások, hajítások távolba, célba,
• egykezes átadás és átvétel párokban.
• rúgási kísérletek belsővel falra és felfordított padra

Játékok: "Pontszerző", "Labdahajsza", "Fogyasztó körben", "Fogyasztó szétszórtan", "Vándorlabda", Labdás váltóversenyek.

 

 

Küzdőfeladatok és játékok

Követelmény:

Tartsa be a gyermek a játék- és magatartási szabályokat és másokkal is tartassa be.

Javuljon helyzetfelismerése a védekező és támadó helyzetben.

Váljon képessé a mozgásban előforduló hibák felismerésére, ezek kijavítására.

Kerülje a szándékos durvaságot.

Teljesítmény: szabályok ismeretében (azok betartásával) - mögékerülés - grundbirkózás.

 

Tartalom:

Grundbirkózás.

Botbírkózás

Mögékerülés, kiemelés.

Kézráütés mellső fekvőtámaszban.

Szabadidős sporttevékenységek

Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, korcsolyázás, szánkózás

 

A továbbhaladás felételei:

Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása,

Az alapvető gimnasztikai alapformák követése,

Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során.

Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére

Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban.

A test-test elleni küzdelem elfogadása.

 

4. évfolyam

Követelmény:

Különböző alakzatok kialakítása.

A tanuló tudjon zenére kettes (hármas-négyes) oszlopban igazodással, takarással, szép testtartással haladni.

Tudjon általános hatású, valamint a törzs- és karizomzatot erősítő, nyújtó, váll- és csípőizületeket lazító gimnasztikai jellegű kéziszergyakorlatot végezni (ezekből önállóan gyakorlatot összeállítani).

Tudjon:

• kötetlen futással 10 -12 percig futni,
• gyorsfutást végezni 30-40 méteren (versengés),
• feladatokkal ugrókötél-áthajtást végezni, (1 percig folyamatosan kötél-hajtást végezni),
• távolugrást végezni néhány lépés nekifutással - ugrósávból,
• magasugrást 4-5 lépés nekifutással lépő technikával,
• helyből, járásból, lassú futásból kislabdadobást végezni,
• fejlődjön labdásügyességük, koordinációs képességük,
• rendszeresen végezzenek mozgást (sportszerűen is játékot) a szabadban.

 

 

Rendgyakorlatok, gimnasztika.

Követelmény:

• igényelje a tanuló a külső rendet, tudatosuljon annak hasznossága és a rend szépsége.

Sajátítsa el:

• sorakozást kétsoros vonalban (segédvonal nélkül),
• testfordulatokat ütemtartással,
• járást tapssal, dalra, zenére,
• fejlődéseket, szakadozásokat,  (egyes, kettős, hármas, négyes oszlopba és oszlopból)
• igazodást, takarást.

A legalapvetőbb mozgásformákból összeállított szabadgyakorlatokat folyamatosan és pontosan tudja végrehajtani.

Szakkifejezések ismerete: feltérdelés, gátülés, "S" tartás, alkarkörzés, nyolcaskörzés, térdkulcsolás stb.

 

Tartalom:

Testhelyzetek: támadóállás, lépőállás, hajlított terpeszállás, combonfekvés, oldalfekvés stb.

Az előző osztályokban tanultak, alkalmazásával általános hatású, valamint erőt fejlesztő, nyújtó és ízületet lazító (váll, csípő) gimnasztikai jellegű szabad- és kéziszergyakorlatok.

Mozgások bottal, ugrókötéllel, kislabdával.

Kartartások.

Összetett törzsgyakorlatok.

Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence  középállásának automatizálását biztosító, a lábfej deformitását ellensúlyozó gyakorlatok.

 

 

Járások, futások.

Követelmény:

• járás közben pontosan, fegyelmezetten hajtsák végre a tanulók a különféle feladatokat,
• futásban jellemezze tevékenységüket az optimális megoldásra törekvés.

Tudjon egyenletes iramban 10 - 12 percig futni, 12-15 percig tartó futómozgást tartalmazó játékban részt venni.

Törekedjenek a maximális futósebesség elérésére 30-60 méteren.

Ismerjék az állórajttal történő indulást.

 

Teljesítménypróba:

1. Szlalomfutás 15 m-es pályán oda-vissza, 5 méterenként akadály.

2. Ingafutás 15 m-es a rajt-cél vonal között oda-vissza.

3. 60 méteres síkfutás            közepes                                  jó

                                               fiú 12,2-10,8 mp                    10,7-9,5 mp   

                                               lány 2,4-11,1 mp                    11,0-10,0 mp

4. 12 perces futás

                                   fiú                   2000 m                                   2350 m

                                   lány                 1850 m                                   2200 m.

 

Tartalom:

Járások:

• jelre a tanult testhelyzetek gyors felvétele,
• meghatározott lépésszámmal,
• oldalpárban, kéz-, vállfogással, érintőjárás,
• járás tapssal, dobbantással, énekszóra, járás lépcsőn.

Futások:

• kötetlen, tartós futás (10-12 perc),
• futás összetett feladatokkal,
• futás végtelenített akadálypályán,
• futás iram- és irányváltoztatással.

Gyorsfutás:

• 30-60 m-en,
• speciális feladatokkal,
• cikcakkban,
• akadályok felett,
• gyors indulások,
• rajtok, rajtversenyek,
• fogójátékok.

 

 

Szökdelések, ugrások

Követelmény:

A tanuló legyen képes szökdelést végezni:

• páros és egy lábon, továbbá negyed- és félfordulattal,
• ugrókötéllel előre, hátrahajtással,
• lengőkötéllel (társak által hajtott),
• különféle alakzatban.

Legyen képes ugrásgyakorlatot végrehajtani:

• futás közben felugrással jelre,
• futó- ugrógyakorlatot akadálypályán,
• lépcsőzetesen elhelyezett szereken,
• el- és felugorva néhány lépés nekifutással.

Tudjon távolba ugrani nekifutással 60 cm-es elugrósávból.

Tudjon  ugrási kísérletet végezni magasba.

 

Teljesítménypróba:

1. Ugrókötél gyakorlat: 1 percig, páros lábú szökdeléssel.

                                               közepes: 40-50,          jó: 60-80 áthajtás.

2. Helyből távolugrás:            közepes:                                 jó:       

                                   fiú       115-139 cm                141-185 cm

                                   lány       95-122 cm                 123-175 cm.

3. Ugrás távolba:        fiú       220-300 cm                301-390 cm

                                   lány     190-285 cm                286-380 cm.

 

Tartalom:

Szökdelések

• páros és egy lábon, továbbá feladatokkal,
• fordulatokkal, ugrókötéllel,
• lengőkötéllel,
• különböző alakzatban.
• Ugrások:
• futás közben felugrások,
• futó-, és ugrógyakorlatok akadályok fölött,
• sorozatugrások,
• felfutás lépcsőzetesen elhelyezett szerekre (elugrással),
• távolugrás, magasugrás nekifutással
• helyből magasugrás

Játékok: Versengések, Kötélugró iskola stb.

 

 

Dobások.

Követelmény:

• egy- és kétkezes dobások, lökések, hajítások biztonsági rendszabálya,
• a mozgásfolyamat lényegi hibáinak felismerése, megnevezése (pl.: a kar helytelen helyzete dobásnál, lökésnél).

Dobások célba, állásból, járásból, futásból vízszintesen és függőlegesen elhelyezett tárgyra.

Távolbadobás helyes technikával.

Lökés emelt könökkel tömött labdával, egy és két kézzel.

 

Teljesítménypróba:

1. Célba dobás zsámolyra, karikába 8 m-ről (50%-os találatbiztonsággal).

2. Kislabdahajítás:                  közepes                       jó

                        fiú                   22-32 m                      32-50 m

                        lány                 18-22 m                      23-28 m.

 

Tartalom:

Dobások:

• különböző szerekkel: jobb-, bal-, két kézzel,
• különböző dobásmódokkal,
• távolba, célba, helyből, mozgással.

Kislabdahajítás helyből, nekifutással.

Tömött labda lökése távolba (egy és két kézzel).

 Játékok: "Bombázó", "Céllabda ", "Vadászlabda", "Szabadulás a labdától", "Léggömb-vadászat".

 

 

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok

Követelmény:

A játék és magatartási szabályok alkalmazása és betartása a testnevelési órákon.

Törekedjenek a tanulók a feladatok pontos végrehajtására, teljesítményük javítására.

Követelmény továbbá:

• a tanított mozgásformák, gyakorlatok eredményes, szép kivitelezésére,
• alakuljon ki a növendékek térbeli tájékozódó képessége a fordított testhelyzetben (fejállás, kézállás, lefüggés),
• tudatosan vegyen részt az általános erő- és állóképesség fejlesztésében (láb-, kar-, has-, hátizom).

 

Teljesítménypróba:

1. Súlypontemelkedés                        közepes                       jó

                                   fiú                   20-27                          28-38

                                   lány                 18-25                          26-32

2. Karhajlítás fekvőtámaszban (db)

                                   fiú                   10-27                          28-40

                                   lány                 10-18                          19-29

3. Felülés (30s/db)

                                   fiú                   12-17                          18-24

                                   lány                 9-16                           17-22

 

Tartalom:

a)         - bakugrás társon át

            - fekvőtámaszban végzett gyakorlatok,

            - gurulóátfordulások különböző kiinduló- és befejező helyzettel,

            - fejállási kísérletek (fejállás), híd,

            - oldalt, harántspárga kísérletek,

            - kézállási kísérletek (kézállás), bordásfalnál hátsó guggolótámaszból járás a  lábakkal kézállás felé és vissza.

            - zsugorkanyarlati átugrás,

            - függőleges repülés zsámolyon, 2-3 részes szekrényen

            - "kismacska"-ugrás,

b)         - bordásfalon végzett feladatok (térd- és lábemelés stb),

            - majomugrás

            - mászás kötélen (lefelé függeszkedés),

            - gyűrűn: húzódzkodás, zsugorfüggés, lebegőfüggés, lefüggés,

c)         - járás, futás különböző szereken,

            - egyensúlyozás állásban, leülés - felállásban, libikókán, változatos szereken, kézben, fejen tartott tárgyakkal,

            - gurulások tárgyakkal, szerekkel,

            - gyakorlatok labdával (szereken állva),

            - játékok: sor- és váltóversenyek, "Átkelés a mocsáron" stb.

 

 

Labdagyakorlatok

Követelmény:

Alakuljon ki a tanuló számára legmegfelelőbb labdafogás, elkapás, birtoklás, feladathelyzetben, játék közben.

A gyerek  tudjon alkalmazkodni a labda méretéhez, súlyához, a repülő labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez.

Tudjon önállóan játszani a tanult játékok felhasználásával.

Teljesítménypróba:

1. Szlalom labdavezetés a 4 m-re levő társtól kapott labdával indulva oda jobb, vissza bal kézzel (ugyanez lábbal) 20 m-es pályán, 5 akadály kerülésével.

2. Labdaadogatás párokban (zsámoly mögül) 1 perc alatt 4 m-es távolságról; közepes 40-50, jó 51-60 adogatás.

3. Labdaiskola (10 féle labdás feladat összeállítása).

 

Tartalom:

Labdás ügyességi feladatok helyben, mozgás közben:

• terelgetés iram- irányváltással,
• gurítás kézzel, lábbal,
• feldobás, elkapás, ütögetés, pörgetés,
• érkező labdák elfogása, elkapása,
• labdavezetés feladatokkal,
• átadások, hajítások, dobások, rúgások helyből, nekifutással távolba, társnak, célba,
• labda fejelése, visszafejelése,
• labda levegőben tartása kézzel, lábbal, fejjel.
• kétkezes mellső átadás és átvétel párokban (helyben és továbbhaladással)
• kapura dobási, rúgási kísérletek (kis kapura kapus nélkül, nagyobb kapura kapussal)

Kosárra dobási kísérletek álló helyből

Játékok: "Bombázó", "Tűzharc", "Pókfoci", "Fejelő verseny", "Zsinórlabda", "Vadászlabda", "Pontszerző", "Zsámolylabda" stb.

 

 

Küzdőfeladatok és játékok

Követelmény:

Tartsa be a tanuló a játék- és magatartási szabályokat és másokkal is tartassa be.

Javuljon helyzetfelismerése a védekező és támadó helyzetben.

Váljon képessé a mozgásban előforduló hibák felismerésére, azok kijavítására.

Kerülje a szándékos durvaságot.

Teljesítmény: szabályok ismeretében, betartásával - mögékerülés, grundbirkózás.

 

Tartalom:

Grundbirkózás.

Mögékerülés, kiemelés.

Kötélhúzás

Kézráütés mellső fekvőtámaszban.

 

 

Szabadidős sporttevékenységek

Követelmény:

A tanuló:

• végezzen rendszeres mozgásos tevékenységet a szabadban,
• viselje el az időjárás kellemetlen hatásait,
• készüljön fel a szabadtéri foglalkozásokra (ruházat, felszerelés),

Váljék szokásává:

az évszaknak megfelelő mozgás (játék) űzése a szabadban.

Ismerje meg a speciális szabadtéri játékokat: ugróiskola, labdaiskola, labdajátékok, mezei futás, stb.

 

Tartalom:

• görkorcsolyázás, gördeszkázás,
• kerékpározás
• csúszkálás, korcsolyázás, szánkózás,
• tollaslabdázás

Játékok:

• a jégen,
• hóember építése,
• távdobás, célbadobás hógolyóval, hógolyócsata,
• szánkó húzó-toló verseny,
• lesiklóverseny szánkóval.

A továbbhaladás feltételei:

A rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása

Részvétel a közös gimnasztikában

Mászás kötélen 2-3 fogással

Részvétel a testnevelési és sportjátékokban

A futás – ugrás – és dobásfeladatok elfogadható végrehajtása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.11 Közoktatási típusú sportiskolai osztály

1. évfolyam

A labdarúgás tanulásának céljai az 1. évfolyamban

• A tantárgy formai és tartalmi tulajdonságainak elemi szintű megismerése,
• A sportpályával, sportcsarnokkal, öltözővel, szertárral, sportszerekkel  való találkozás és azok használatának, rendjének megismerése, A sportághoz való kötődés megszilárdítása.
• A higiéniai szokások kialakítása,
• Keringési – légzési bázis rendszerének fejlesztése,
• Az életkori sajátosságoknak megfelelő  testi fejlődés megfelelő képzéssel,
• Az életkornak megfelelően az egyéni, kiscsoportos és a csapatjátékok szervezéséhez, megértéséhez szükséges ismeretek, szabályok, verseny és sportági játékszabályok elsajátítása,
• A játék megszerettetése, szoktatás a játékhoz, játéköröm.
• A verbális és az interaktív kommunikáció elsajátítása.
• Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY.
• Utánzó és játékos természetes és sportág specifikus mozgásformák ismerete.
• A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. Alapvető mozgáskultúra kialakítása.
• A testhelyzetek  proprioceptív érzékelése, felidézési és felismerési folyamatok képességének megszerzése a mozgásban.
• Az életkornak megfelelő alaptechnikai elemek, mozgáskészségek elsajátítása,
• Az életkornak megfelelő csapatjáték ismeretek elsajátítása, alkalmazása. A játékkészség alapjainak lerakása.