Czabán Általános iskola
Czabán Általános iskola

Ön jelenleg itt van: » Dokumentumok » SZMSZ
SZMSZ

 
 Czabán Általános Iskola
(1152. Budapest, Széchenyi tér 13.)
 
Szervezeti és Működési Szabályzata
 
 
 
 
 

 
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
I. Az intézmény létesítése, jellege és jogállása     
II. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése
III.A Czabán Általános Iskola   szervezeti felépítése
IV. A Czabán Általános Iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás
1.az igazgató
2. az igazgató helyettesítése
3.az igazgatóhelyettes
V. A vezetők az iskolában való benntartózkodásának rendje
VI. Kiadmányozási /aláírási/ jogköre
VII. A vezetésben részt vevő testületi szervek
        7.1 A szakalkalmazotti értekezlet
        7.2 A szakmai tanács (Pedagógiai Testület)
        7.3 A szakmai munkacsoportok
        7.4 Az alkalmazotti értekezlet
        7.5 Az iskola munkavállalói
VIII. Az iskolán belüli információáramlás módja
IX. Az iskola szervezete és belső kapcsolatai
9.1 Nevelőtestület
9.2 Szakmai munkacsoport
9.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
9.4 A szülői munkaközösség
 9.5 Diákönkormányzat
X. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
10.1 A vezetőség és a nevelőtestület
10.2 A nevelők és a tanulók
10.3 A nevelők és a szülők
XI. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
XII. Az iskola munkarendje
12.1 Általános rendelkezések
12.2 Pedagógusügyelet
12.3 Tanulói ügyelet
12.4 Egyéb rendelkezések
12.5 Étkezés az iskolában
12.6 Órarend készítés
12.7 Ünnepek, ünnepélyek
12.8 A helyettesítés rendje
XIII. A foglalkozási vagy pedagógiai program
XIV. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti rendje
 14.1 Nem az iskola által szervezett foglalkozások
     figyelemmel kísérésének elvei
 14.2 Az iskola által szervezett foglalkozások elvei
14.3 A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok  
 14.4 A foglalkozások szervezésének elvei
 14.5 A foglalkozások rendje:
·         Napközi otthon
·         Iskolaotthon
·         Tanulószoba
·         Szakkörök
·         Tanfolyamok
·         Az iskolai könyvtár
·         Énekkar
·         Sportfoglalkozások és a mindennapos testedzés formái
·         A tanulmányi kirándulások rendje
·         A közművelődési intézmények látogatása
XV. A napköziotthonba, szakosított osztályba a felvételről való döntés elvei
XVI. Az osztályozó-, javító- és az egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok
16.1 jelentkezés osztályozó vizsgára
XVII. A gyermek, tanuló és a pedagógus mulasztásra vonatkozó rendelkezések
17.1 Tanulói mulasztás
17.2 Pedagógus mulasztása
XVIII. A pedagógus nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei
18.1 A megbízás elvei
18.2 Ellátandó területek
18.3 A pedagógus munkaköri kötelességei
18.4 A pedagógus jogai
 18.5 A munkaköri átadás elvei
 18.6 Tantárgyfelosztás
XIX. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a tanulók fizikai állapotának mérése
         19.1 Egészségügyi felügyelet és ellátás
         19.2 A tanulók fizikai állapotának mérése
XX. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő-óvó előírások)
20.1 Védő-óvó előírások
20.2 Az iskola dolgozóinak feladata a tanulói balesetek
megelőzésével kapcsolatban
20.3 Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell
a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal
a következő esetekben
20.4 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
20.5 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok
  magasabb jogszabályok alapján
20.6 Az intézmény védő-óvó rendszere
XXI. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás Megállapításának és felosztásának elvei
XXII. Térítési díj , tandíj befizetése, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
XXIII. A tankönyvellátás rendje
XXIV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
24.1 Az ellenőrzés általános követelményei                                                        
24.2 Alapvető formái
24.3 Kik ellenőriznek, milyen gyakorisággal
24.4 A számonkérés területei
24.5 A belső ellenőrök ellenőrzési joga
XXV. A tanuló kötelességei és jogai
XXVI. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
26.1 A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
26.2 A tanulók véleménynyilvánításának lehetőségei
XXVII. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése
27.1 A tanulók jutalmazásának elvei
27.2 A tanulók jutalmazásának fajtái
27.3 Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések
XXVIII.A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei
XXIX. A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei
XXX. A hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
30.1 Elvei
30.2 Területei
30.3 Kitüntetések
30.4 Iskolaújság, iskolarádió
30.5 Iskolatörténeti emlékek gyűjtése
XXXI. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
31.1 Általános rendelkezések
31.2 Nyári nyitvatartási rend
31.3 Ügyelet
XXXII.A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel
XXXIII. Aláírási és pecséthasználati jogkör
XXXIV. Záró rendelkezések
 
Függelékek
 



 
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
 
A közoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata ( továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.
Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.
 
Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű.
    
                                   
 I. Az intézmény létesítése, jellege és jogállása
 
Az alapító okirat kelte: 2011.május 25.
Az alapító okirat száma:
 
1. A költségvetési szerv
a) neve:
 Budapest Főváros XV. kerületi  Önkormányzat
                        Czabán Általános Iskola
                                  
 b) rövidített neve:
 Czabán Általános Iskola
 
 c)  OM azonosítója:
 
    d) székhelye:
  1152 Budapest, Széchenyi tér 13.;Hrsz:90240                     
   
   e) alapítás éve:
   2011.
 
   f) közvetlen jogelőd:
   Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota,Pestújhely,Újpalota Önkormányzat Czabán      Általános Iskola és Óvoda, 1152 Budapest,Széchenyi tér 13..
 
2. A költségvetési szerv alapítója
Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete,1153 Budapest, Bocskai u.1-3.
 
3. A költségvetési szerv fenntartója, felügyeleti és irányító szerve
Budapest Főváros XV.kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete, 1153 Budapest,Bocskai u.1-3. Jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja
 
 
 
 
4. A költségvetési szerv működési köre:
 
Budapest Főváros XV. kerület közigazgatási területe
 
5.A költségvetési szerv besorolása gazdálkodási jogkör (gazdálkodással összefüggő jogosítvány) alapján
Önállóan működő költségvetési szerv.
A gazdálkodással, működéssel összefüggő feladatait a Budapest Főváros XV.kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ (1153 Budapest, Bácska u.14.) és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás tartalmazza.
 
6.A költségvetési szerv jogállása
Az intézmény önálló jogi személy
 
7.A költségvetési szerv
a) típusa:
általános iskola
 
b)tagozat
 
c)nemzeti,etnikai,kisebbségi és más feladatai:
ca)
A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerrnekek integrált iskolai nevelése. Az integrált nevelésben ellátható az SNI gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
 
testi,érzékszervi,értelmi,beszédfogyatékos,autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
 
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
cb)
Hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése (képesség-kibontakoztató program).
cc)
iskolaotthonos nevelés-oktatás
cd)
közoktatási típusú sportiskolai osztály évfolyamonként egy tanulócsoportban
 
d)évfolyamok száma:
általános iskola: 8
 
e)maximális tanulólétszám:
általános iskola: 370
 
8.A költségvetési szerv
a) közfeladata:
A közoktatási intézmény a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 37. § (1) bekezdésében meghatározott közoktatási feladata: általános iskolai nevelés-oktatás.
 
b) tevékenysége:
ba)
szakágazat száma és tevékenysége:
852010 Alapfokú oktatás
bb)
alaptevékenységei:
852000-1 Alapfokú oktatás intézményeinek,programjainak komplex támogatása
852011-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,oktatása (1-4.évfolyam)
852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű
                 nevelése,oktatása (1-4.évfolyam)
852021-1 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése,oktatása (5-8.évfolyam)
855911-1 Általános iskolai napközi otthoni nevelés
855912-1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése
855914-1 Általános iskolai tanulószobai nevelés
855915-1 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
856000-1 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása
562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés
562917-2 Munkahelyi étkeztetés
682001- 2 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
682002- 2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
821900- 2 Fénymásolás,egyéb irodai szolgáltatás
841907- 2 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel
bc)
vállalkozási tevékenységei:
 
9.A feladat ellátását szolgáló vagyon
A feladat ellátására az Önkormányzat az intézmény használatába adja a tulajdonában lévő és jelen alapító okirat 1.pontjában meghatározott ingatlanokat, valamint a leltár szerinti tárgyi eszközöket.
 
10.A vagyon feletti rendelkezés joga
A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet 15.§ (2) bekezdése és a 16.§ (1) bekezdése,illetve a mindenkor hatályos Budapest Főváros XV.kerületi Önkormányzat vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően történik.
 
11.A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje
Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros XV.kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény alapján határozott időre bízza meg.
 
12.A költségvetési szerv képviselete
Az intézményt az intézményvezető képviseli. A képviselet jogát az intézményvezető az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára is.
 
13.A költségvetési szerv foglalkoztatási jogviszonyai
A foglalkoztatottakat az intézmény vezetője közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény), munkaviszony (a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. törvény ),illetve megbízási jogviszony (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény) keretében alkalmazza.
 
Jelen alapító okirat 2011.augusztus 1-jével lép hatályba.
 
 
II. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése
 
2.1 Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot, valamint annak módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után az alkalmazotti közösség fogadja el.
 
Az SZMSZ tervezetet, valamint módosítását tárgyaló alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha azon az alkalmazotti közösségnek legalább 50% + 1 fő jelen van.
 
Az SZMSZ elfogadásához és módosításához az alkalmazotti közösség tagjainak több mint 50%-ának igenlő szavazata szükséges.
 
2.2 Az SZMSZ elfogadásakor vagy módosításakor a szülői szervezet és a diákönkormányzat a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési, illetve egyetértési jogot gyakorol.
 
2.3 Az SZMSZ tervezete, valamint módosítása a közoktatási intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.
 
A fenntartó jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az SZMSZ tervezete vagy módosítása jogszabályt sért.
 
Az SZMSZ tervezetét illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó a tervezet vagy módosítás benyújtástól számított harmincadik napot követő első képviselő - testületi ülésen sem nyilatkozik. 
 
 
III. A Czabán Általános Iskola  szervezeti felépítése
 
Szervezeti Diagramm
 
 
 
 
 
 

IV. A Czabán Általános Iskola  vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás
 
         1. Az  igazgató
 
  • Az iskola élén az  igazgató áll, aki egyszemélyi felelősséggel tartozik az
                intézmény működéséért.
  • Az igazgató vezetői megbízásával kapcsolatos szabályokat külön
                 jogszabályok tartalmazzák.
  • Az igazgató az iskola ügyeiben a jogszabályok keretei között önállóan és
                 egyéni felelősséggel dönt.
  • Jogosult bármely - átruházott hatáskörbe vagy az operatív vezetés körébe eső- ügyet 
                bármikor magához vonni és abban személyesen dönteni.
 
 Feladat- és hatásköre:
 
o   irányítja és ellenőrzi az iskola szakmai és gazdasági tevékenységét;
o    gondoskodik a központi és helyi feladatok végrehajtásáról,
o    az iskola pedagógiai-nevelési programja alapján gondoskodik a megvalósítás optimális személyi, tárgyi, valamint módszertani feltételeiről, szervezéséről;
o   előkészíti vezeti és a szakalkalmazotti értekezletet,
o   irányítja az intézmény mentálhigiénés tevékenységét, valamint a környezetvédelmi munkát;
o   gyakorolja a munkáltatói jogkört;
o   felelős  a bérgazdálkodásért;
o   a gazdaságis kolléga személyén keresztül irányítja és ellenőrzi az iskola gazdasági működését, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát, gazdaságosságát
o   gondoskodik a polgári védelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátásáról
/a munka- és tűzvédelem terén részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza,
o    dönt az iskolán belül felmerülő hatásköri vagy egyéb vitákban, ha azokat jogszabály vagy a SZMSZ nem utalja más szerv hatáskörébe, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat
o   teljes körűen képviseli az intézményt külső szervek előtt. A képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat.
Hatáskörök átruházása
 
 Az igazgató - egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett- a 
   következő hatásköröket ruházza át:
 
a képviseleti jogosultság köréből
  • az iskola szakmai képviseletét a megbízott iskolai munkavállalóra;
·          szakmailag irányítja -az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül-
az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi munkát;
 
a munka- és tűzvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését
  a tűz-és munkavédelmi megbízottra.

2. Az  igazgató helyettesítése
 
   Az igazgató megszabhatja, hogy távollétében a jogszabályok és a SZMSZ szerint a számára fenntartott jogok közül ki melyeket és milyen mértékben gyakorolhat.
 
 3.Az igazgatóhelyettes
 
ü Felel az iskola napi operatív működéséért.
ü Szervezi, ellenőrzi és nyilvántartja a helyettesítéseket.
ü Különösen hangsúlyt fektet a nevelő-oktató munkával kapcsolatosan előírt adminisztráció jogszabályok szerinti elvégzéséért és elvégeztetéséért.
ü Naprakészen vezeti a KIR statisztikát.
ü Elkészíti a törvényekben és rendeletekben,valamint a fenntartó által előírt statisztikákat,kimutatásokat.
ü Teljes felelősséggel szervezi és koordinálja az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos iskolai teendőket.
ü Tervezi,szervezi,ellenőrzi az alábbi területek munkáját:
alsós munkacsoport,
segítő munkacsoport,
Szociális kompetenciák munkacsoport
ü A napi működés során előforduló tanulói konfliktusokban teljes jogkörrel gyakorolja a vezetői feladatokat.
(feladat és hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza)
 
V. A vezetők az  iskolában való benntartózkodásának rendje
 
Minden tanítási napon, amíg gyermek tartózkodik az intézményben, egy intézkedésre jogosult vezetőnek az épületben kell tartózkodnia.
Ez az időszak:
7 óra 30 perc és 16 óra 30 perc közötti idő.
Reggel 6 óra 30 perc és 7 óra 30 perc közötti időszakban a reggeli gyűjtőügyeletben lévő pedagógus látja el a vezetői teendőket.
16 óra 30 perc után – amennyiben van még napközis tanuló az épületben - a napközis ügyeletet ellátó pedagógus látja el a vezetői teendőket.
 
Az iskola az általa szervezett foglalkozások időtartamára a tanulók szakszerű felügyeletét biztosítja. Amennyiben a tanuló az épületben nem az iskola által szervezett foglalkozásokon vesz részt (egyesület, sportszervezet, zeneiskola, egyház stb.), a felügyelet biztosítása az adott foglalkozást vezető egyén vagy csoport feladata.
 
Az adott tanévre vonatkozóan az ügyeletet ellátó vezető nevét , illetve a helyettesítés rendjét az iskolai  munkatervnek kell tartalmaznia.
 
 
VI. Kiadmányozási /aláírási/ jogkör
 
-          A Czabán Általános Iskola nevében aláírásra az iskola igazgatója jogosult.  
-          Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó
és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az igazgatóhelyettes írja alá.
 
 VII. A vezetésben részt vevő testületi szervek
 
        7.1  A szakalkalmazotti értekezlet
 
A szakalkalmazotti értekezlet döntési jogkörébe tartozik:
  • a Czabán Általános Iskola  pedagógiai programjának elfogadása,
  • a Czabán Általános Iskola  munka- és feladattervének elfogadása,
  • a Czabán Általános Iskola  munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
  • a gazdálkodó szervezetekkel, az állami költségvetési szervekkel, a társadalmi
    szervezetekkel, az állampolgárokkal és közösségeivel való kapcsolattartás elveinek   meghatározása.
  • Javaslatot tehet,  véleményt nyilváníthat az iskolai élettel kapcsolatos minden
             kérdésben.
 
 A   szakalkalmazotti   értekezlet   tagjai   az intézmény alapfeladatának ellátásával 
 összefüggő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, valamint a nyugdíj mellett alkalmazott dolgozók.
 
Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök /szakalkalmazotti
munkakörök/:
  • a vezetői munkakörök,
  • - a tanár, tanító,       
             -gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkakör, valamint
  • az intézmény munkáját segítő más felsőfokú végzettséghez kötött munkakörök: 
    (iskolapszichológus, szabadidő-szervező, könyvtáros)
         A szakalkalmazotti értekezletet általában évente egyszer, a nevelési év indításakor
         kell összehívni.
         Összehívható  -a napirend megjelölésével-  akkor, ha azt a szakalkalmazottak  
 1o %-a a napirend megjelölésével írásban kéri az iskola igazgatójától.
  
         A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 5o %-a
         jelen van. Ez alól kivétel az intézményvezetői program tárgyalásával kapcsolatos rend-
         kívüli szakalkalmazotti értekezlet, amikor is a tagok legalább 2/3-ának jelenléte
         szükséges.
         A szakalkalmazotti értekezlet döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel 
         hozza, kivéve az intézményvezetői programmal   kapcsolatos   egyetértési   jog
         gyakorlását, amelyre külön jogszabály vonatkozik.
         Ha a szakalkalmazotti értekezlet az iskola működését érintő bármely ügyben
         véleményt nyilvánít, illetve javaslatot tesz, azt az  igazgató köteles
         megvizsgáltatni és arra 3o napon belül indokolt választ adni.
 
 7.2 A szakmai tanács (Pedagógiai Testület)
 
         Elnöke: az igazgató
         Tagjai: az igazgatóhelyettes,
a szakmai munkacsoportok vezetői.
 
Feladata:
  • az iskola egészét érintő szakmai ügyekben állásfoglalás kialakítása, 
    javaslat a továbbfejlesztés irányainak meghatározására.
Véleményezi :
  • az iskola több nevelési egységét érintő kutatások, kísérletek indítását és
     értékelését
  • az  igazgató határozata alapján a nevelőtestület döntése előtt az
     iskolában indítandó kutatásokat és kísérleteket,
  • az óvodai és az iskolai átmenet, együttműködés kérdéseit,
  • a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet és a mentálhigiénés munkát,
  • az iskola szakmai munkacsoportjainak éves tevékenységét,
  • az iskola szakmai pályázatainak kiírását.
 
A szakmai tanács havonta, illetve szükség szerint ülésezik.
Tagjainak   2/3-os   jelenléte, érdemi állásfoglalásának kialakításához egyszerű
szótöbbség szükséges, helye van a különvélemény fenntartásának.
Az ülések érdemi előkészítéséért, az állásfoglalások megvalósításának szervezéséért, 
szükség esetén a döntésre illetékes szerv elé terjesztéséért az igazgató felelős.
 
 
    7.3 A szakmai munkacsoportok
 
         Az iskolában az egységek tevékenységi körét érintő átfogó feladatokra szakmai
         munkacsoportok működhetnek.
         A munkacsoport vezetésére az kap megbízást, akinek az egy vagy több nevelési
         évre szóló programtervezetét az adott szakmai közösség elfogadta.
         A megbízást az  igazgató adja.
         A munkacsoport vezetője köteles félévente beszámolni  az általa irányított közösség munkájáról.
         A munkacsoport állandó tagjai mellett bekapcsolódhatnak a közösség 
         munkájába az alkalmilag egy-egy feladatra szerveződő szakalkalmazottak is.
 
     7.4  Az alkalmazotti értekezlet
 
 A vezetésben való részvételre jogosult közösség az iskola alkalmazotti értekezlete, amelyen részt vesz az intézmény valamennyi főfoglalkozásban /részfoglalkozásban és nyugdíj mellett/ alkalmazott munkavállalója.
 
Az alkalmazotti értekezlet döntési jogkörébe tartozik:
-        a Czabán Általános Iskola  szervezeti és működési szabályzatának, valamint módosításának és kiegészítésének elfogadása,
-        a jóváhagyást megtagadó döntés ellen felülvizsgálati kérelem benyújtása.
 
 Véleményezési jog illeti meg:
 
-          az intézmény igazgatójának határozott idejű megbízásakor .Véleményét a
11/1994.(VI.8.)MKM rend. 12.&-14.&-a szerint gyakorolhatja.
 
 
 Az alkalmazotti értekezletet össze kell hívni:
- az iskola szmsz-ének módosításakor,
- a véleményezési hatáskörébe tartozó ügyben,
 Az alkalmazotti értekezlet összehívását a munkavállalók 1o %-a írásban, a napirend megjelölésével kezdeményezheti
Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók több mint 5o %-ának jelenléte szükséges. 
Ez alól kivétel az igazgató megbízásával kapcsolatos rendkívüli
 alkalmazotti értekezlet, amikor is a tagok legalább 2/3-ának jelenléte szükséges.
Állásfoglalásait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az
 igazgatói megbízással kapcsolatos egyetértési jog gyakorlását, amely esetben
 külön határoz a szavazás módjáról.
 
7.5 Az iskola munkavállalói
 
Az iskola munkavállalóit a  jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az intézményvezető alkalmazza.
 
Az iskola munkavállalói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások a(z) SZMSZ függelékében találhatók.
 
 
VIII. Az iskolán belüli információ áramlás módja
 
  • a szakmai tanácsi ülésen elhangzott közérdekű információk továbbadásáról az igazgatóhelyettes,valamint a szakmai munkacsoportok vezetői gondoskodnak.
/szóbeli tájékoztatás, kőrözőkönyv , tanári hirdetőtábla útján/
  • a küldemények, szakmai anyagok az iskolatitkár útján jutnak el az érintettekhez.
  • Az elektronikus úton érkező információkat az igazgató,illetve az igazgatóhelyettes küldi tovább az érintetteknek.
 
 
IX. Az iskola szervezete és belső kapcsolatai
 
9.1 Nevelőtestület
 
A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskolapszichológus, a szabadidőszervező, a gyermekvédelmi felelős, és a könyvtáros.
 
Az iskolát érintő legfontosabb nevelési - módszertani kérdésekkel a testületi értekezlet foglalkozik. Ezek témáját és előterjesztését az iskolai közösségek javaslatai alapján a munkatervben kell ütemezni.
 
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
- tanévnyitó értekezlet
 - félévi értekezlet
- tanévzáró értekezlet
- félévi és év végi osztályozó értekezlet
- tanévenként két alkalommal nevelési értekezlet.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni ha a nevelőtestület tagjainak 30%-a kéri, illetve ha azt az igazgató indokoltnak tartja.
A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van.
A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
 
Osztályozó értekezlet feladata:
 
Tantárgyi érdemjegyek megállapítása, magatartás és szorgalom elbírálása.
 
Év végén felsőbb osztályba lépés, javítóvizsgára, osztályozóvizsgára-, vagy évismétlésre utalás.
 
Az osztályfőnök beszámol osztálya helyzetéről, munkájáról.
A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban tanító pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt.
 
A résztvevők köre:
 
Az osztályban tanító tanárok, vezetője az osztályfőnök.
 
Az iskolai nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:
 
a/ a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása,
b/ az iskola éves munkatervének elkészítése,
c/ az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
d/ az iskola nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
e/ az iskolai házirendjének elfogadása,
f/ a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,
g/ a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,
h/ jogszabályban meghatározott más ügyek.
 
A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt, nevelőtestületi határozat esetén jegyzőkönyvet kell vezetni.
A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része /többnyire az azonos beosztásban dolgozók/ vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:
- egy osztályban tanító nevelők értekezlete
- alsó vagy felső tagozat nevelőinek értekezlete.
 
 9.2 Szakmai munkacsoport
 
Iskolánkban a következő szakmai munkacsoportok működnek:
 
Alsós:
            Területe: alsó tagozat szakmai munkája,valamint a napközis nevelő-oktató munka,
1-4. évf. osztályfőnöki teendők.
 
Iskolai minőségirányítási:
            Feladata: az iskola nevelő-oktató munkájának,az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése,értékelése,valamint a pedagógusok és a technikai dolgozók teljesítményértékelése a jogszabályok és a fenntartói előírások szerint.
 
Projekt-módszertani:
            Feladata: a Komplex Instrukciós Programmal kapcsolatos iskolai feladatok,kötelességek irányítása, összefogása,elemzése,értékelése alsó és felső tagozaton.
 
PR:
Feladata:az iskolai marketinggel kapcsolatos átfogó stratégia kidolgozása,megjelenítése,különös tekintettel a tanköteles korúvá váló óvodás gyermekek szüleinek körében.
 
Segítő:
            Területe: fejlesztő tevékenység alsó-és felső tagozaton, iskolapszichológusi tevékenység, gyermek-és ifjúságvédelmi munka.
 
Szociális kompetencia:
   Területe: osztályfőnöki munka szervezése, koordinálása az 5-8. évfolyamos osztályokban,valamint a tanulószobai csoportokban.
 
Testnevelési- sport:
            Területe: testnevelési órák sportfoglalkozások alsó- és felső tagozaton,valamint az iskolai háziversenyek szervezése,lebonyolítása. Részvétel a kerületi-és fővárosi diákolimpiákon.
 
Egy pedagógus egy időben több szakmai csoportnak is a tagja lehet.
 
A szakmai munkacsoport:
 
dönt: - szakterületén a továbbképzés programjáról,
         - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról,
         - továbbá minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyben a                          nevelőtestület a döntési jogot átruházza.
 
ellenőrzi: - az adott terület eredményességét és javaslatot tesz a továbbfejlesztésre
 
véleményez: - a szakterülettel kapcsolatosan minden olyan kérdést, amelyben a                                                   nevelőtestületnek véleményező jogköre van. 
 
javaslatot tesz: - kisegítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi                                                             segédletekre, módszerekre,
                       - központi alternatív programok választására,
                                      helyi alkalmazására,
                      - a fakultatív és a tanórán kívüli foglalkozások programjára.
 
A munkacsoport vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkacsoport tagjai választják.
A munkacsoport-vezetők munkájukat az SZMSZ függelékében található munkaköri leírás alapján végzik.
 
9.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
 
Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetőség döntése alapján.
 
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet.
 
Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az  igazgató bízza meg.
 
 9.4 A szülői munkaközösség
 
Az iskola vezetésében a szülők képviseletét az iskolai szülői munkaközösség választmánya látja el.
Közvetlen kapcsolatban áll az igazgatóval a választmányi értekezleteken keresztül. Összejöveteleit az éves iskolai munkaterv tartalmazza. Meghívást kap minden olyan nevelőtestületi vagy tanulóközösségi tanácskozásra, amelyen az iskolát és a családot érintő kérdéseket tárgyalnak meg.
 
Nagy jelentőséget tulajdonít az iskola a szülők támogatásának, véleményeiket az itt folyó munka visszajelzéseinek tekinti.
 
 A szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik:
 
a/ működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,
b/ a képviseletében eljáró személy, vagy személyek megválasztása,
c/ a rendelkezésére álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása,
 
A szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol:
 
a/ a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában,
b/ a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket és a tanulókat is érintő rendelkezéseiben /pl. tanórán kívüli foglalkozások, a szünidei foglalkozás formáinak, rendjének megállapításában./
c/ a házirend megállapításában,
d/ az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában.
e/ a fakultatív foglalkozások iskolai programjának kialakításában,
f/ a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,
g/ a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.
 
 
Az iskolai SZMK választmányát az igazgatónak tanévenként legalább három alkalommal össze kell hívnia és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.
 
9.5  Diákönkormányzat
 
a/ Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját SZMSZ szerint folytatja. Nevelőtestület hagyja jóvá a diákönkormányzat szervezeti és működési   szabályzatát, melyet jóváhagyás után az iskolai SZMSZ-hez kell csatolni.
b/ A nevelőtestület véleményezi a működésükhöz szükséges anyagi eszközök felhasználását.
c/ Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.
d/ A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleteken, és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein.
e/ Évente legalább egy alakalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a  felelős.
 
X. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
 
 10.1 A vezetőség és a nevelőtestület
 
A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők ( szakmai munkacsoport-vezetők) és a választott képviselők (szakszervezet, KT tagok) útján valósul meg.
 
A kapcsolattartás fórumai:
- a Szakmai Tanács ülései
- a különböző értekezletek
- a megbeszélések
 
Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.
A vezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon /körözőkönyv/ keresztül értesíti a nevelőket.
 
A Szakmai Tanács /a Pedagógiai Testület / tagjai kötelesek:
- a Szakmai Tanács /a Pedagógiai Testület/ ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól.
 
- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni, a Szakmai Tanács / a Pedagógiai Testület/ felé.
 
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével.
 
 10.2 A nevelők és a tanulók
 
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató:
  • az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen rendszeresen /évente legalább egy alkalommal/
  • hirdetőtáblán keresztül.
  • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon
  • valamint a DÖK tagok az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.
 
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.
 
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
 
10.3 A nevelők és a szülők
 
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
 
- az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes
 
            l. a szülői munkaközösség választmányi ülésén
            2. a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül
           
- az osztályfőnökök:
 
            1. az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket.
 
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:
 
- családlátogatások
- szülői értekezletek
- fogadó órák
- nyílt napok
- írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben
 
A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.
 
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, vagy a nevelőtestülettel.
 
A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola honlapján tájékozódhatnak. Ezen túlmenően az igazgatójától az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
 
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:
- az iskola fenntartójánál,
- az iskola irattárában,
- az iskola könyvtárában,
- az iskola tanári szobájában,
- az igazgatói irodában.
 
XI. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
 
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
 
·         a XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalán belül az OMIS-, valamint a Pénzügyi Irodával,                                                                                                         
  • a KKES Bizottsággal,  
  • XV. kerületi Pedagógiai Szakkönyvtárral
  • a kerületi oktatási intézmények vezetőségével
  • a XV. kerületi Nevelési Tanácsadóval
  • az egészségügyi intézményekkel
  • Roma családgondozóval
  • Kerületi Rendőrkapitánysággal
  • FIÓKA Gyermekjóléti Szolgálattal
 
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.
 
Az eredményes nevelő - oktató  munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
- az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával
Az alapítvány neve: - Korszerű Tudással Építsd A Jövőnket Alapítvány.
                                 
A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvosokkal, védőnőkkel és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.
 
A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Fióka Gyermekjóléti Szolgálattal. / Bp. XV., Kolozsvár u. 4/b./ A munkakapcsolat felügyeletéért a vezetőség a felelős.
 
 A közoktatási törvény 39. par. /4/ bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
 
 
XII. Az iskola munkarendje
 
 12.1 Általános rendelkezések
 
A tanítási évet az évente megjelenő Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendeletének  megfelelően szervezzük.
Az oktatási államtitkárság által engedélyezett tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról minden tanév megkezdése előtt a tantestület dönt, amit a munkaterv tartalmaz.
A tanítás délelőtt, a tanórán kívüli foglalkozások délután folynak.
Az iskola épületét az alábbiak szerint tartjuk nyitva:    
 Hétfőtől csütörtökig reggel 6,30 órától   20,30 óráig, pénteken reggel 6,30 órától 18,30-ig
Az iskola vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.
A kapu nyitásáért és zárásáért a kijelölt technikai dolgozó a felelős.
 
Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13,40 óra között kell megszervezni.
Az első 5 tanítási óra hossza 45 perc a 6. óráé 40 perc. Az óraközi szünetek hossza 15 perc ( csengetési rendet az SZMSZ függeléke tartalmazza).
Első osztályban a 45 perces órák időtartamától el lehet térni.
 
A tanórák a nevelő-oktató munka eredményesebbé tétele érdekében tömbösíthetők. A tömbösítés lehet órarendbe állított és alkalomszerű. Az alkalomszerű tömbösítés igényét legalább 1 héttel előbb be kell jelenteni az igazgatóhelyettesnek,  aki gondoskodik a koordinációról.
 
A napközi csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. 16 órától összevont napközis ügyelet működik.
 
12.2  Pedagógusügyelet
 
Az iskolában reggel 7,30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
Beosztása az alsó és a felső tagozaton az órarend szerint készül, figyelemmel a pedagógusok egyenletes terhelésére.
 
Az iskolában egyidejűleg 6 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre, épületrészekre terjed ki.:
 
 Felsős ügyeletesek:                                   Ügyeleti területek
 
I. Ebédlő az 1. és a 2. szünetben, fsz. első aula, E terem, tornatermi folyosó, udvari oldalbejárat, büfé környéke.
II. Emeleti hosszú folyosó, em. 1.2.3.4. terem
III. Emeleti hátsó aula, fiú és lány WC, emeleti oldalfolyosó, em. 5.6.7.8. terem
 
Alsós ügyeletesek:
 
IV. Földszinti aula, udvari kijárat, büfé környéke, ebédlő melletti WC, fsz. 1.2.3. terem
V.   Földszint 4. terem, hátsó aula, hátsó lépcsőház, fiú és leány WC, hátsó udvari kijárat
VI. Földszint 5.6. terem, oldalfolyosó ( technika, rajz termek ), illetve pinceszinten a számítástechnika terem, kis tanterem
 
Alsós – Felsős ügyeletesek:
 
VII. Udvari szünetekben az I.V. VI. terület felelősei az udvaron vannak.
 
A hiányzó ügyeletes pedagógust a beosztás szerinti 4. pedagógus helyettesíti.
 
12.3 Tanulói ügyelet
 
A tanulói ügyeletet heti váltással a felső tagozatosok saját osztályaikban látják el.
Az ügyeletesek feladatait a Házirend tartalmazza.
A tanulói ügyelet értékelését az osztályfőnök végzi el .
 
A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke / távolléte esetén az igazgató, az igazgatóhelyettes , illetve a részére órát tartó szaktanár / írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.
 
Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató, az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
 
12.4 Egyéb rendelkezések
 
A tanórán kívüli foglalkozásokat 13,40 órától 18,00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes beleegyezésével lehet.
 
Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik.
 
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet két hetente kell megszervezni.
 
Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.
 
Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
- az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
- a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.,
- az SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
 
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. Ez alól csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat felmentést.
 
Az utolsó óra, illetve foglalkozás után minden osztály köteles a termet tisztán, rendben hagyni, a székeket feltenni.
 
Az utolsó tanítási órát tartó pedagógus feladata az osztályterem rendjének biztosítása, illetve az osztály tanulóinak lekísérése a főbejárati ajtóhoz.
 
Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak.
 
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
 
Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.
 
12.5 Étkezés az iskolában
 
Szervezett étkeztetésben a napközis és a menzás tanulók részesülnek. A kulturált étkeztetésért a mindenkori csoportvezetők a felelősök.
 
Az ebédeltetést végző pedagógusok lehetőség szerint a munkaidejükön kívül ebédelnek és a tanulók étkeztetésekor segítik a helyes étkezési szokások kialakulását. Az uzsonnát ülve, kulturáltan fogyasztják el a gyerekek.
Előre láthatóan hosszabb betegség esetén az ebédmegrendelést a gazdasági ügyintézőnél lehet lemondani.
 
 12.6 Órarend készítés
 
Az órarend félévre készül.
Pedagógiai elvei:
 
- egyenletes terhelés biztosítása,
- a tanárok folyamatos munkavégzése,
- kisgyerekesek, többgyerekesek érdekeinek figyelembe vétele,
- műszakcserével a továbbképzés biztosítása,
- egy-egy osztály minél több órán át tanuljon szaktanteremben.
 
Az órarendet az igazgató felkérésére a tantestület egy vagy több pedagógusa készíti el.
 
 12.7 Ünnepek, ünnepélyek
 
Az ünnepek, ünnepélyek megrendezési jogára a tantestület tagjai pályázatot nyújthatnak be az intézményvezetőnek.
A pályázatot elnyerő pedagógus javaslatot tesz az ünnepély megrendezésének helyszínére.
Idejét, formai és tartalmi kérdéseit, a felelősöket az éves munkaterv tartalmazza.
Az iskolai szintű ünnepélyeken, a tantestület és a tanulók megfelelő alkalmi öltözékben vesznek részt.
Bizonyos tevékenységeket ünnepi rangra emelhetnek a pedagógusok /neves emberek születésnapja, 100. óra stb./.
A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök bejegyzi az osztálynaplóba.
 
12.8 A helyettesítés rendje
 
A folyamatos feladatellátás érdekében az órarendben 1. számú helyettesek szerepelnek. Az 1.sz. helyettes köteles megjelenni az adott órában, különös tekintettel az első órákra.
 
Betegséget, akadályoztatást azonnal jelenteni kell, de legkésőbb az érintett napon 7,45-ig. A helyettesekről az igazgatóhelyettes gondoskodik. A helyettesítésben a tantestület minden tagjának egyenlően kell részt venni.
 
XIII. A foglalkozási vagy pedagógiai program
 
A nevelőtestület által elfogadott foglalkozási vagy pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő- oktató munka tartalmi, szakmai alapjait.
 
 
XIV. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti rendje
 
 14.1 Nem az iskola által szervezett foglalkozások figyelemmel kísérésének elvei
 
  • Az iskola elvárja, hogy a tanuló bejelentse, hol, milyen foglalkozáson vesz részt.
  • Az iskola a következő feltételeket szabja a részvételhez:
a) minden tanuló részt vehet a tanórán kívüli foglalkozásokon, abban az esetben, ha az elfoglaltság segít, vagy nem hátráltat a tanulmányi előmenetelben, személyisége fejlődésében.
  • Szorgalmazzuk a közművelődési intézményekkel történő szorosabb kapcsolatfelvételt.
 
 14.2 Az iskola által szervezett foglalkozások elvei
 
Törekszünk az esélyegyenlőség megteremtésére. A képességek differenciált fejlesztésére szolgáló foglalkozásokat szervezünk.
 
 Szervezeti formák:
 
a) A lassan fejlődő tanulók számára felzárkóztató foglalkozások: korrepetálás, felzárkóztató óra, szakkör, tanfolyam.
 
Az időpontokat az órarendben feltüntetjük.
 
b) Képességfejlesztő foglalkozások:
- emelt szintű angol-, és testnevelés oktatás,
- szakkörök,
- tanfolyamok,
- napköziotthonos foglalkozások,
- Diáksport Egyesület foglalkozásai
- énekkar,
- kirándulás, múzeum, színház, hangverseny, mozi látogatás ,
- versenyek, vetélkedők, pályázatokon való részvétel,
- alkalmi foglalkozások.
 
 14.3 A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
 
a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés- a felzárkóztató foglalkozások kivételével - önkéntes.
A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.
A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.
 
b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát , a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.
 
c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
 
d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.
 
Az iskola nevelői, szülői, az igazgató,vagy az igazgatóhelyettes előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, erdei iskolai programokat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.
 
 Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkacsoportok, illetve a pedagógusok a felelősek.
 
Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
 
14.4 A foglalkozások szervezésének elvei
 
Előzetes igényfelmérés alapján szervezzük.
 
Hanyatló vagy nem kielégítő tanulmányi előmenetel esetében csökkenteni kell a tanórán kívüli elfoglaltságok számát a szülőkkel történt megbeszélés alapján.
 
A tehetséggondozás, pályairányítás feladatait saját szervezésű szakkörök működtetésével és más intézmények eredményesen működő foglalkozásainak ajánlásával oldjuk meg.
 
Csak annyi foglalkozást szervezünk, melyeknek megfelelő feltételeket tudunk biztosítani a délutáni órákban.
 
Kisebb létszámú, jól dolgozó csoportok kialakítására törekszünk, évfolyam szerinti, ha lehet, osztályok szerinti csoportosítással.
 
14.5 A foglalkozások rendje:
 
 Napközi otthon
 
a) A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik az SZMSZ előírásai alapján.
 
b) A napközi otthon működésének rendjét az alsós munkacsoport dolgozza ki az SZMSZ előírásai alapján.
 
c) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
 
A fenntartó által meghatározott minimális létszám esetén indítunk napközis csoportokat.
Homogén csoportok kialakítását tartjuk eredményesebbnek. A nevelők az érvényben lévő munkatervi formák figyelembevételével készítik el terveiket.
 
A munkatervek naprakész állapotáért az alsós munkacsoport vezetője a  felelős. A nevelők a délelőtti tanítás után az utolsó órát tartó pedagógustól veszik át a gyermekeket.
A közösen kialakított napirend-, illetve heti rend alapján végzik munkájukat.
 
Napközis foglalkozás alatt a tanulók különböző foglalkozásokon vehetnek részt 15 óráig. A napköziben maradt gyermekek számára változatos szabadidős programot kell szervezni.
 
A napközi otthonos nevelők minden nap kezdeményeznek közös játékokat és rendszeresen tanítanak új játékokat.
 
Tanulóidő 15 órától 15,45 óráig tart. Ettől eltérően akkor tanulhat a gyermek, ha a szülő kéri. /mert különórára jár a gyermek/.
 
A tanulási időt zavarni nem lehet.
 
A szülő joga 16 óra előtt elvinni gyermekét. Ha rendszeresen elviszi a tanulási időről, aláírásával kell vállalni a felelősséget az eredményes felkészítéséért.
 
Amennyiben a gyermek tanulmányi előmenetele hanyatlik, meggyőzzük a szülőt a gyermek napközis foglalkozáson való részvételének fontosságáról. Indokolt esetben a gyámhatóság segítségét kérjük.
 
Szünidőben, tanítás nélküli munkanapokon előzetes létszámfelmérés alapján ( legalább 10 szülő kérésére ) összevont csoportokban működik a napköziotthon. Tanulót elengedni csak a szülő írásos kérelme alapján lehet.
Minden hiányzást igazolni kell.
 
Szándékos rongálás, károkozás esetén a Házirend rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.
16 óra után, összevontan, szervezett programmal működik a napköziotthon.
 
A napközis csoporthoz nem tartozó tanuló - szülője írásbeli, vagy szóbeli kérésére – részt vehet a csoport munkájában.
 
Iskolaotthon
 
Alsó tagozaton szervezzük, minden közoktatási típusú sportiskolai osztályunkban.
Az iskolaotthonos osztályainkba járó gyerekek házi feladatukat az iskolában kell elkészítsék.
 
 Tanulószoba
A fenntartó előírásának megfelelően legalább 20 tanuló szülőjének írásos kérelmére szervezzük meg.
Napi háromszor 45 perces foglalkozást tartunk. A foglalkozások közötti szünetekben mozgáslehetőséget biztosítunk. A nevelők beosztását, a tanulószoba működtetését az igazgatóhelyettes végzi.
Összehangolja és egységesíti a tanulószobai pedagógusok  munkáját.
 
Szakkörök
 
Előzetes igényfelmérés alapján, az önkéntesség elvén szervezzük.
Működésük szorgalmi időben szeptember 15-től a tanév végéig tart.
A szakköri foglalkozásokra történő jelentkezést az osztályfőnökök illetve szaktanárok az előző tanév végén bonyolítják le.
Feladata: tehetséggondozás.
 
A szakkörvezető a szakkör működését éves munkaterv alapján biztosítja. A munkatervet az igazgató október 15-ig jóváhagyja.
A kórusnál a részletes munkaterv csak folyamatosan a gyerekanyag, hanganyag ismeretének tükrében készül el.
A működéshez szükséges anyagok, eszközök biztosításáért a szakkörvezető a felelős. A rendelkezésre álló termet és időpontot az órarendben rögzítjük.
A jelentkezést elkötelezettséget jelent egy tanévre. Felmentést a szakkörvezető és az osztályfőnök adhat.
 
A pedagógus óraszámába beszámított szakkörök ingyenesek. Szülői igény esetén térítéses szakköröket is szervezünk.
 
Tanfolyamok:
 
Idegen nyelvek tanítását támogatva helyet biztosítunk különböző nyelvtanfolyamoknak, egyéb tanfolyamoknak, ha alkalmas vezető jelentkezik.
Működési idejük: szeptember 15 - május 31 között lehetséges. Elsősorban önköltséges formában szervezhető.
 
Az iskolai könyvtár
 
1. Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.
 
2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.
 
3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.
 
4. Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtáros tanár, vagy - tanító) rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:
 
Szabó Ervin könyvtár / 1153. Bp. Eötvös u. 2./
 
5. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.
 
6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ függelékében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkacsoportok javaslatának figyelembe vételével történik.
 
7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.
 
8. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:
  • tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,
  • a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása,
  • a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,
  • könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
  • számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,
  • tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.
 
9. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia.
 
10. Az iskolai könyvtár tanítási napokon az éves munkatervben meghatározott időpontokban tart nyitva.
Az iskolai könyvtár nyitvatartási ideje tanévenként változó.
A könyvtár nyitva tartását az osztályokban is ki kell függeszteni.
11. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell legalább 3 nappal a könyvtári foglalkozás előtt.
 
12. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő folyamatosan meghosszabbítható.
 
13. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:
- kézikönyvek,
- számítógépes szoftverek,
- muzeális értékű dokumentumok.
 
14. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás estén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.
 
Működésével kapcsolatban az alábbi szabályzatok találhatók a függelékben:
  • Könyvtárhasználati szabályzat,
  • Működési rend,
  • Gyűjtőköri szabályzat.
 
 Énekkar
 
Előzetes szaktanári igényfelmérés alapján, az önkéntesség elvén szervezzük. A jelentkezés elkötelezettséget jelent egy tanévre.
Felmentést a karvezető és az osztályfőnök adhat.
 
Az énekkar működését, létét elengedhetetlennek tartjuk tanulóink érzelmi és esztétikai nevelésnek érdekében.
 
Elve: tagjának lenni megtiszteltetés.
 
 Sportfoglalkozások és a mindennapos testedzés formái
 
A tömegsport foglalkozásokon minden tanuló részt vehet, a részvétel önkéntes.
Iskolánkban Diáksport Egyesület működik.
 
A szervezett iskolai sportfoglalkozások - mind a tornateremben, mind a sportudvaron - felnőttek felügyelete mellett folynak.
 
Napközis tanulók / lehetőleg/ 15 óráigig sportolhatnak.
 
A mindennapi testedzés formái:
 
Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.
 
A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksport egyesület és a tömegsportóra kertében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.
 
Az iskolai sportfoglalkozásokat tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.
 
A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy
 
- őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, kis tornaterem, konditerem,
 
- a téli időszakban: a tornaterem, kis tornaterem, konditerem
 
felnőtt felügyelete mellett a hét minden napján 14 óra és 16,00 óra között a tanulók számára nyitva legyen.
A kondicionáló termet tanulóink külön beosztás szerint látogathatják felnőtt felügyelettel.
A tömegsport - foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.
 
 A tanulmányi kirándulások rendje:
 
Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal május vagy június hónapban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek .A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük.
 
Cél: 1-4. osztályos tanulók általában egynapos, az 5-8. osztályos tanulók lehetőség szerint kétnapos kiránduláson vegyenek részt.
 
A tanulmányi kirándulás kötelező. Indokolt esetben a szülő írásbeli kérésére az osztályfőnök adhat felmentést.
A kirándulást megelőzően írásban kell jelenteni az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek az osztály tervezett programját.
 
A tanulmányi kirándulásról visszaérkezve az adott osztályfőnök köteles rövid írásos jelentésben beszámolni a programokról, illetve az esetleges rendkívüli eseményekről.
 
Csoportonként minimum 2 fő pedagógust kell biztosítani.
A nem azonos osztályból résztvevő tanulók esetén tanulói névsort kell leadni az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek.
 
A közművelődési intézmények látogatása:
 
Az osztályfőnökök terv alapján szervezik. Minden esetben előzetes felkészülés előzi meg. A család és az iskola kapcsolatának erősítése, a családok kulturális szintjének növelése érdekében az osztályfőnökök meghívhatják a tanulók szüleit is.
A programok lebonyolítása után a pedagógus elemzi, értékeli a látottakat és a tanulók magatartását.
 
XV. A napközi otthonba, szakosított osztályba a felvételről való döntés elvei:
 
 Napközi otthon / iskolaotthon, tanulószoba/
 
Cél: az egész napos gondoskodás fejlesztése
 
Jelentkezés:
A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.
 
Amennyiben a szülő nem kéri, de pedagógiai vagy egyéb szempont miatt szükséges a tanuló bevonása az egész napos nevelésbe, az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős kötelessége meggyőzni a családot a napköziotthon / vagy tanulószoba/ igénybevételének fontosságáról.
 
A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.
 
A napközi otthonba, illetve a tanulószobára lehetőség szerint minden jelentkező tanulót fel kell venni.
 
A felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,
 
  • akinek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak,
  • akinek mindkét szülője dolgozik,
  • akik állami gondozottak,
  • akik rosszabb szociális körülmények között élnek.
 
 Emelt szintű angol - , illetve a sportosztályba történő jelentkezés
 
A  jelentkezés lehetőségéről a szülőket előre, az óvodákon keresztül tájékoztatjuk.
A jelentkezés önkéntes jellegű, 1. osztálytól indul.
 
Tehetséges gyermek év közben is felvehető.
 
 
XVI. Az osztályozó-, a javító- és az egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok:
 
Időpontok:
 
Javító vizsgák:                        aug. 24- szept. 1 között
Osztályozó vizsgák:               aug. 24- szept. 1. között
                                               jún. 1-    jún. 20 között
 
Egyéb vizsga: aktualitásától függően az igazgató határozza meg.
 
A vizsga napját az igazgató jelöli ki, és erről legalább 15 nappal előbb értesíti a vizsgázót. Egyúttal közli azt, ha a tanuló nem jelenik meg, indokolatlanul marad távol a javító vizsgáról: az osztályt megismételheti.
 
Az osztályozó vizsgáról hiányzó tanuló esetében az igazgató értesíti a szülőket és újabb vizsganapot jelöl meg. Indokolt esetben a kijelölt időpontot az igazgatóhelyettes, az osztályfőnök, illetve szaktanár véleménye alapján módosíthatja.
 
16.1 Jelentkezés osztályozó vizsgára:
 legalább egy hónappal előbb a bizonyítvány- és írásbeli kérelem benyújtásával történik. Egy tanévben összevont osztályozó vizsgát csak egyszer tehet a tanuló.
 
A javító vizsgára bukott tanulók számára 2-3 napos korrepetáló foglalkozásokat szervezünk a tanév kezdete előtti héten.
A javító-, osztályozó és egyéb vizsgákat 3 tagú bizottság előtt kell tartani. Ennek elnöke az igazgató vagy megbízottja ,/ igazgatóhelyettes , vagy munkacsoport-vezető/.
Tagjai: a kérdező szaktanár, azonos, vagy rokon szakos tanár illetve tanító.
 
1. A vizsgák feladatait az illetékes munkaközösség állítja össze a tantervi minimum követelményeinek alapján, és meghatározza a szóbeli és az írásbeli feladatok megfelelő arányát.
 
2. A javító vizsgára-, osztályozó vizsgára utalt tanuló szüleit a pedagógus tájékoztatja a tantárgyi törzsanyag követelményeiről, illetve megjelöli a gyakorlás témaköreit.
 
3. A matematika, fizika, kémia tantárgyakból történő vizsgák előtt a tanuló köteles bemutatni egy olyan füzetet, amely a rendszeres felkészülést illetve pótlást mutatja.
 
4. A vizsgákon a felkészüléshez megfelelő időt kell biztosítani.
Az írásbeli feladatok megoldása után a bizottság értékeli a munkát, gyenge teljesítmény esetén alapos szóbeli feleltetéssel kell meggyőződni a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek meglétéről.
 
A feleletek sikertelensége esetén egy pótfeladatot kaphat a tanuló. A vizsgákon jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét azonnal be kell írni a bizonyítványba és az anyakönyvbe. A záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá.
 
Az eredményhirdetés a bizonyítványok kiosztásával történik.
 
A vizsgák díjtalanok, nem nyilvánosak, és nem ismételhetők meg.
 
 
XVII. A  tanuló és a pedagógus mulasztására vonatkozó rendelkezések
 
17.1  Tanulói mulasztás
 
Arra törekszünk, hogy iskolánkban ne legyen indokolatlanul mulasztó tanuló.
 
A késést, vagy mulasztást okától függetlenül az óra megkezdésekor rögzíteni kell az osztálynaplóban, illetve foglalkozási naplóban.
A tanórákról való távolmaradást az osztályfőnök hetente összesíti, hó végén átvezeti az osztályozási napló megfelelő rovatába.
 
A hétfői és pénteki hiányzásokat megkülönböztetett figyelemmel kísérjük.
 
A mulasztás igazolása:
 
- a mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 3 napon belül köteles igazolni távolmaradását, félévenként 3 tanítási napot igazolhat a szülő, azon túl orvosi igazolással igazolhatja mulasztását.
 
Jelentési kötelezettség
 
- Betegség esetén a szülő 2 napon belül szóban /lehet telefonon is/, vagy írásban köteles tudatni a mulasztás okát.
- Az osztályfőnök minden kétséges mulasztást haladéktalanul jelez a gyermekvédelmi felelősnek, illetve a szülőnek.
- A gyermekvédelmi felelős folyamatos tájékoztatást ad a problémás esetekről az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek.
 
Igazolatlan mulasztás
 
Igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök vagy a gyermekvédelmi felelős ellenőrizze, hogy tud-e a szülő a mulasztásról.
 
Eljárás:
 
2 óra igazolatlan mulasztás esetén a szülő és a FIÓKA Gyermekjóléti Szolgálat írásbeli értesítése, 10 óra esetén a szabálysértési eljárás megindítása.
Jelzőrendszer Osztályfőnök – szülő, gyermekvédelmi felelős
Gyermekvédelmi felelős – Gyermekjóléti Szolgálat – szülő – Szabálysértési hatóság
 
Engedélyezés
 
- Az osztályfőnök a szülő ellenőrzőkönyvbe írt kérésére félévenként 3 napra engedélyezheti a tanuló iskolából való távolmaradását.
Évi egy alkalommal indokolt esetben 5 napra is adhat engedélyt /edzőtábor, üdülés, utazás/.
- Ennél hosszabb időtartamra, vagy többszöri alkalomra az osztályfőnök véleménye alapján az igazgató engedélyezhet távolmaradást.
 
Az engedély megadása függ:
 
  • A tanuló tanulmányi előmenetelétől , magatartásától,
  • a közösségi munkában való részvételtől,
  • a családi körülményektől.
 
A foganatosított eljárásokat a naplóban rögzítik az osztályfőnökök.
 
Eljárás késés esetén:
 
- 7,50 után történő érkezést az ellenőrzőkönyv utolsó oldalán vezetjük
 
A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.
 
17.2 Pedagógus mulasztása
 
  • Időben, legkésőbb az érintett napon 7,45 óráig értesíti az iskolát a hiányzás okáról, várható időtartamáról.
  • Előzetes szóbeli kérés alapján az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat műszakcserére, személycserére.
  • A pedagógus késés esetén szóbeli figyelmeztetést kap, ismétlődő késés után jegyzőkönyvben rögzítjük a mulasztást.
  • Ismétlődő késés esetén vagy igazolatlan mulasztásnál fegyelmi eljárás kezdeményezése. Súlyos esetben elbocsátás.
  • Az iskola dolgozóira az MT. illetve Kjt. idevonatkozó jogszabályai érvényesek.
 
 
XVIII. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei:
 
A megbízást az igazgató adja, együttműködve a munkacsoportok vezetőivel.
 
 18.1 A megbízás elvei
 
  • Szakmai alkalmasság, érdeklődés, egyéni törekvés,
  • Speciális képzettség,
  • Egyenletes munkamegosztás,
  • Határozott vagy határozatlan időre szól,
  • Önkéntesség.
 
A megbízásokat a tantárgyfelosztás és a munkaterv évenként tartalmazza.
 
 18.2 Ellátandó területek
 
  • Osztályfőnöki teendők
  • Napközis csoportok vezetése
  • Emelt szintű oktatás
  • Szakkörök
  • Diákönkormányzatot segítő pedagógusi teendők
  • Tömegsport
  • Vöröskeresztes feladatok                             
  • - Munka és balesetvédelmi felelős                            } Összevontan
  • - Tűzvédelmi megbízott                                            } Összevontan
  • Könyvtáros (Tankönyvfelelős)             
  • Ünnepélyek szervezése (előzetes jelentkezés vagy pályáztatás révén)
  • Reggeli ügyelet
  • Tábori feladatok ellátása
 
A nem említett feladatok ellátásáért belső pályázat révén jelentkezhetnek a pedagógusok, vagy felkérésre teljesítik azt.
 
 18.3 A pedagógus munkaköri kötelességei
 
a) ismeri az érvényben lévő dokumentumokat
b) munkája megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni, előkészülni
c) óráira az optimális módszerek és eszközök megválasztásával a tanítandó anyag, és az osztály képességei ismeretében rendszeresen készül
d) jóváhagyott tanmenete alapján halad. Ha jelentősebb / kb. 2 hét / lemaradása van, köteles jelenteni az igazgatónak,vagy az igazgatóhelyettesnek.
e) rendszeresen ellenőrzi, értékeli a tanulók szóbeli felkészülését, írásbeli munkáit
f) félévenként legalább 4 érdemjegy szerzésére teremt lehetőséget tanulónként, azt beíratja az ellenörzőkönyvbe , ellenőrizi, vagy ellenőrizteti a szülő aláírását.
g) az írásbeli dolgozatokat, felmérőket legkésőbb 10 napon belül kijavítja és kijavíttatja. Egy nap lehetőleg 1 felmérő. Célja nem a nem tudás tettenérése. Ismétlés vagy összefoglalás előzze meg.
h) a helyesírási hibák javítása valamennyi pedagógus feladata
i) megismeri a családi környezetet, gyermek- és ifjúságvédelmi munkát végez.
j) együttműködik a szülői munkaközösséggel
k) szülői értekezleteket, fogadóórákat tart az általános munkaidőn kívül
l) elvégzi a nevelő-oktató munkával összefüggő adminisztrációs tevékenységeket, írásos feladatokat
m) részt vesz a nevelő-oktató munkával összefüggő értekezleteken, aktivitásával hozzájárul a helyes döntések kialakításához
n) magatartásával, megfontolt vélemény-nyilvánításával hozzájárul a testületi egység megőrzéséhez, fokozásához
o) szem előtt tartja a pedagógus-etika előírásait
p) rendszeresen továbbképzi magát
q) szükség szerint részt vesz a tanulók egész napos foglalkoztatásában, felzárkóztatást segítő feladatokban
r) ellátja a ráeső ügyeleti szolgálatot, a helyettesítést
s) betegsége esetén elősegíti a szakszerű helyettesítést, eleget tesz bejelentési kötelezettségének, átadja tapasztalatait, tanmeneteit
t) a személyi adatokban, lakcímében bekövetkezett változást írásban köteles jelenteni az igazgatónak
u) részt vesz a munkacsoportok munkájában, nevelőtársainál hospitál
 
A pedagógusok munkaköri kötelezettségeik közé nem tartozó feladatokat önként vállalnak, de nem kötelezhetők rá, ( pedagógiai szakképesítést nem igénylő feladatok, tankönyvárusítás, különböző nem pedagógiai célzatú adatgyűjtések stb.)
 
18.4 A pedagógus jogai
 
A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy:
a/ a foglalkozási, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,
b/ az intézményi Pedagógiai Program alapján  megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket,
c/ irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját,
d/ minősítse a tanulók munkáját,
e/ hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,
f/ a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében,
g/gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
h/ szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
i/ szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,
j/ személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék,
k/ választhat, illetve választható a nevelőtestület hatáskörébe tartozó funkciókra.
 
 
18.5 A munkaköri átadás elvei
 
A pedagógus állásváltoztatása esetén köteles elszámolni az intézményi tulajdonnal.
 
18.6 Tantárgyfelosztás
 
  • az igazgató  készíti
  • készítése előtt a tantestület elmondja szakmai és pedagógiai igényét
  • a szaktárgyak tanításában törekszünk a felmenő rendszerre, a folyamatosságra
  • figyelembe vesszük az egyenletes terhelést, a túlórák egyenletes elosztását
  • az osztályfőnök megbízatása az egyes osztályok szociális összetételének, tanulmányi, magatartási helyzetének figyelembevételével történik
  • a tervezetet a testületi értekezleten ismertetjük, a tantestület tagjai megtehetik észrevételeiket
  • a kérés nem teljesítését indokolni kell
  • az indokolt, de nem teljesíthető igényt a következő tantárgyfelosztásnál előtérbe helyezzük.
 
XIX. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, a tanulók fizikai állapotának mérése
 
19.1 Egészségügyi felügyelet és ellátás
 
 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója vagy fenntartója megállapodást köt a XV.kerületi Egészségügyi Szolgálat vezetőjével.
 
 A megállapodásnak biztosítania kell:
 
- az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában
                           /tanévenként meghatározott időpontban, a rendelési idő pontos 
                           betartásával./
 
                        - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi
                           területeken:
                                  
                                   = fogászat, évente egy alkalommal,
                                   = tüdőszűrés 7. évfolyamosoknak egy alkalommal,
                                   = belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal,
                                   = szemészet, évente egy alkalommal,
                                  
 
                        - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi
                           vizsgálatát,
 
                        - a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági
                         szűrővizsgálatát évente két alkalommal                 
 
A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
 
19.2 A tanulók fizikai állapotának mérése
 
A tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként két alkalommal ( ősz, tavasz ) a testnevelést oktató pedagógusok végzik. A felméréssel járó adminisztrációt a jogszabályok előírása alapján kötelesek elvégezni.
 
XX. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ( védő-óvó előírások)
 
 20.1 Védő-óvó előírások
 
 Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
 
20.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan:
 
a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
 
            b.) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében
                 oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával
                 kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
 
            c.) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint
                  az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk
                 bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni,
                 a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat
                 a tanulókkal betartatni.
 
            d.) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni
                 kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat,
                 az egyes foglakozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az
             elvárható magatartásformákat.
            e.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati,
technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges    rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.                       
           
            f.) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az
                 ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek
                 visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátí-
                 tották-e a szükséges ismereteket.
 
g.) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika,
      kémia, technika) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részle-
                tesen a munkaköri leírásuk illetve a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.
 
h.) Az iskola igazgatója, valamint az igazgatóhelyettes az          
     egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit
                 munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen
                 ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a
                 szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a
     munkavédelmi szabályzat tartalmazza.
 
            i.) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb)
esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadóterv               előírásai szerint kell elvégezni.
A tűzriadó tervben meg kell határozni:
 
  • a rendkívüli esemény jelzésének módjait,
  • a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét,
  • a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit
      • ( kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek -rendőrség,
      • tűzoltóság- értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági
      • berendezések kezelése),
  • az iskola helyszínrajzát,
  • az építmények szintenkénti alaprajzát (menekülési útvonalakkal,
      • a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi   
      • övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közműveze-
      • tékek központi elzáróival.)
 
20.3 Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek  megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
                       
                        - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek
                         során ismertetni kell:
 
                                   = az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
 
                                   = a házirend balesetvédelmi előírásait,
 
= a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó,
                                       természeti katasztrófa, stb) bekövetkezésekor szükséges
                                       teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,
 
                                   = a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével
                                       kapcsolatban,
 
                        - Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,
 
                        - Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,
 
                        - Rendkívüli események után,
 
                        - A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia
                         a tanulók figyelmét
 
 
20.4 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
 
            a.) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset,
                 sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a
                 következő intézkedéseket:
 
- a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges
                    orvost kell hívnia,
 
- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg
                  kell szüntetnie,
 
- minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie
kell az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek
                     
 E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi
 nevelőnek is részt kell vennie.
 
 b.) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó
 a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.
 
c.) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatónak
ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
 
20.5 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:
 
·        A tanulóbalesetet az előírt nyomtatvány alapján nyilván kell
tartani,
·        A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket
haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt
nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy
példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át
kell adni a tanulónak ( kiskorú tanuló estén a szülőnek). A jegyző-
könyv egy példányát az iskola őrzi meg.
·        A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának.
A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavé-
delmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
·        Az iskola igény esetén biztosítja szülői szervezet és az iskolai
diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek
kivizsgálásában.
 
Az iskolai nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkavédelmi szabályzat szabályozza.
 
20.6 Az intézmény védő-óvó rendszere
 
Az intézmény dolgozóinak védelmét a Munkavédelmi Szabályzat , a Tűzvédelmi Szabályzat , a Tűzriadó Terv , valamint a Bombariadó Terv részletesen szabályozza.
 
 
 
XXI. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
 
 A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, a gyermekvédelmi felelős  és az osztályfőnök véleményének kikérése után az intézmény igazgatója, illetve a nevelőtestület dönt.
 
A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez minden gyermekvédelmis tanuló.
 
A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elvet kell figyelembe venni.
 
 
XXII. Térítési díj , tandíj befizetése, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
 
Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskola munkatervében kell meghatározni.
 
Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az igazgató dönt. A döntés előtt ki kell kérni:
 
  • a nevelőtestület,
  • a szülői munkaközösség,
  • a gyermekvédelmi felelős
 véleményét.
 
A térítési- és tandíjakat minden hó 10. napjáig előre kell személyesen az iskola gazdasági ügyintézőjénél befizetni.
Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.
 
Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola igazgatója gondoskodik, ha
 
  • a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik,
  • tartósan egy hónapot hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud
részt venni.
 
 Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 20. napjáig személyesen az iskola gazdasági ügyintézőjénél kell befizetni.
A befizetés napját követően pótbefizetésre is lehetőség van 1 héttel később
 
Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat:
 
  • túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges
  • - a szülő részére, a házipénztáron keresztül visszafizeti, ha az étkezést a szülő a   lemondást megelőző napon reggel 8-ig  bejelenti.
 
XXIII. A tankönyvellátás rendje
 
 Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős.
 
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben
 
  • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést
  • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
 
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatárssal az iskola igazgatója megállapodást köt.
A megállapodásnak tartalmaznia kell
 
  • a könyvtáros tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatait,
  • a szükséges határidőket,
  • a tankönyvterjesztés /árusítás/ módját, helyét, idejét
 
  • a tankönyvrendelés- és terjesztés díjazását módját és mértékét.
 
Az igazgató iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására.
 
A megállapodásnak tartalmaznia kell:
 
  • az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,
  • a tankönyv rendelésben résztvevő iskolai dolgozó díjazásának módját és                mértékét,
  • a szükséges határidőket,
  • a tankönyvterjesztés /árusítás/ módját, helyét, idejét.
 
A tankönyvjegyzékből az iskola pedagógiai programja alapján a szülői képviselet véleményének figyelembevételével a szakmai munkacsoportok /ahol ilyen nincs a szaktanárok/ választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
 
XXIV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
 
24.1 Az  ellenőrzés általános követelményei                                                               
 
Az iskola belső ellenőrzésével szemben az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:
a.) Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél teljesebb kielégítését.
b.) Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól.
c.) Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a társadalmi tulajdon védelmét.
d.) Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze.
e.) Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is.
f.) Segítse a vezetői utasítások végrehajtását.
g.) Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.
 
Az ellenőrzés tervét az éves munkaterv tartalmazza.
 
 24.2 Alapvető formái:
 
  • Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, munkacsoportok megbeszélések, foglalkozások látogatása.
  • A tanulók magatartásának figyelemmel kísérése.
  • Írásos dokumentumok ellenőrzése.
  • Beszámoltatások rendszere.
  • Felmérések elemzése, értékelése.
  • Mérési eredményvizsgálatok.
 
24.3 Kik ellenőriznek, milyen gyakorisággal
 
A belső ellenőrzést az iskola vezetési szerkezetében meghatározott feladatok szerint felelőséggel és folyamatosan végzi az igazgató, az igazgatóhelyettes,a munkacsoport-vezetők és az osztályfőnökök saját szaktárgyaikon, illetve osztályukon belül.
A tűz- és munkavédelem előírásainak betartását a munka-és tűzvédelmi felelős ellenőrzi.
 
Az igazgató és az igazgatóhelyettes a jelzett feladatokon túl évente lehetőleg egyszer minden nevelőnél látogat órát, ellenőrzi a munkacsoport - vezetők munkáját.
 
24.4 A számonkérés területei
 
  • pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése
  • a tantervi követelményeknek megfelelő eredmények
  • közoktatás-politikai szemléletnek megfelelő óravezetés, differenciált foglalkoztatás
  • a hozott tantestületi határozatok végrehajtása
  • nevelési feladatok előtérbe állítása
  • környezetvédelemre nevelés
 
24.5 A belső ellenőrök ellenőrzési joga:
 
Az igazgató és helyettese segítik, ellenőrzik, számon kérik és elismerik a tantestület által elfogadott munkatervi feladatok teljesítését, a pontos iratkezelést, az ügyviteli munkát, adatszolgáltatást.
 
A testnevelő tanárok havonta megnézik a gyógytestnevelésben részesülők ellenőrző könyvét .
 
A rögzített ellenőrzési területek állandóak, de szükség szerint egyes kérdések kiemelten is szerepelhetnek, ezt az éves munkaterv hangsúlyozza.
 
Az ellenőrzés megvalósítására délelőtt órakedvezmény, az órarendben adódó 1. helyettesség áll a belső ellenőrök rendelkezésére.
 
Ebben a munkában lelkiismeretesen helytálló belső ellenőrök jelentősen hozzájárulnak az iskola színvonalas munkájához, kiemelt jutalommal, erkölcsi elismeréssel értékelheti tevékenységüket az intézmény vezetője.
 
A munkacsoportok javaslatára, valamint személyes tapasztalatai alapján az igazgató az egyes tantárgyak tanításával kapcsolatban felmerült szakmai- módszertani, nevelési problémák megoldásához külső segítséget vehet igénybe:
szaktanácsadók, nevelési tanácsadó.
 
Nem tervezett ellenőrzést az igazgató rendelhet el.
 
XXV. A tanuló kötelességei és jogai
 
A függelékben található házirend tartalmazza!
 
XXVI. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái: 
 
26.1 A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái:
Heti rendszerességgel:
·         Osztályfőnökökön keresztül:
 házirend, valamint módosításainak ismertetése,
a nevelőtestületi döntések tanulókat érintő témáiról tájékoztatják tanulóikat.
·         Szaktanárokon keresztül:
minden tanév első óráján tájékoztatni kötelesek az adott évfolyam minimumkövetelményeiről, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekről.
a tanórai teljesítményükről folyamatosan tájékoztatják szóban és írásban tanítványaikat. 
Havi rendszerességgel :
·         Diákönkormányzat:
A diákönkormányzatot segítő pedagógus koordinációja mellett az osztályok diákönkormányzati képviselői tájékoztatják osztályaikat a diákönkormányzatban zajló tevékenységről, illetve az osztályukat foglalkoztató problémákról tudósítják a diákönkormányzatot.
Tanévi rendszerességgel:
·         Diákgyűlés:
tanévenként egy alkalommal hívjuk össze, ahol tanulóink az őket érintő kérdésekről kapnak tájékoztatást, illetve fejthetik ki véleményüket.
Szükség szerinti gyakorisággal:
·         Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős:
elsősorban a veszélyeztetett tanulóinkat tájékoztatja jogaikról, illetve konkrét esetben segíti a gyermeket ügye intézésében.
·         Iskolapszichológus :
a krízisközeli helyzetben lévő gyerek problémáit kezeli, egyben a megfelelő fórumhoz irányítja.
·         Igazgató, igazgatóhelyettes :
személyesen, vagy az iskolarádiós hálózaton keresztül tájékoztat a tanulóközösséget érintő információkról.
fogadóóráikon, illetve sürgős esetben azonnal lehetőségük van tájékoztatásra úgy egyéni, mint osztály- illetve iskolai szintű kérdésekben.
 
26.2 A tanulók véleménynyilvánításának lehetőségei:
 
·         Osztályfőnökük számára az osztályfőnöki órákon, illetve a tanórák közötti szünetekben,
·         Szaktanáraik számára a szakórákon, illetve a tanórák közötti szünetekben,
·         A diákönkormányzatot segítő pedagógusnak a tanórák közötti szünetekben, valamint a tanítási időn kívül,
·         Gyermek-és ifjúságvédelmi felelősnek a tanórák közötti szünetekben, valamint a tanítási időn kívül,
·         Iskolapszichológusnak szükség szerint,
·         Vezetőségnek a tanórák szünetében, illetve a tanításon kívüli időben,
·         Diákgyűlésen a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.
 
XXVII. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése
 
27.1  A tanulók jutalmazásának elvei:
 
  • Egyenletes, kiemelkedő szorgalom, magatartás
  • Szorgalommal elért eredményjavítás
  • Kiemelkedő szaktárgyi munka
  • Társadalmi és környezetvédő munka
  • Lelkiismeretes tisztségviselés
  • Versenyeken, pályázatokon az iskola képviseletéért
  • Ünnepélyeken szereplésért
 
27.2 A tanulók jutalmazásának fajtái:
 
1. Egyéni: tárgy, könyv, oklevél, jutalom
    Fokozatok: - szóbeli dicséret
                        - írásbeli dicséret
  • szaktanári dicséret
  • osztályfőnöki dicséret / szóban a közösség előtt,írásban ellenőrző könyvben/
  • igazgatóhelyettesi dicséret / írásban ellenőrző könyvben/
  • igazgatói dicséret / ellenőrző könyvben/,
·         nyilvánosan az iskolai közösség előtt.
  • nevelőtestületi dicséret / írásban a bizonyítványban/
 
Az arra érdemes tanulókat a tantestület külön is jutalomban részesítheti. Ezek a tanulók Czabán emlékérmet és oklevelet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
 
2. Csoportos: oklevél, kirándulás, táborozás, hangverseny, színházlátogatás
 
  • Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
  • Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
  • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói munkaközösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
  • A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és ezt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni.
  • A tanév végén a nevelőtestület nyílt szavazással dönt az „év tanulója” címekről. Alsó- és Felső tagozaton az a 3-3 tanuló részesülhet ebben az elismerésben, akik eredményesen képviselték iskolánkat kerületi / fővárosi / országos tanulmányi- és sportversenyeken pályázatokon, vetélkedőkön. A díjazottak az iskola közössége előtt vehetik át jutalmaikat a tanévzáró ünnepélyen, illetve ballagáson.
 
 27.3 Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések
 
a.) Elvei:         - nevelési eszköz
                        - legyen arányban a kötelességszegéssel
                        - nem lehet megalázó
                        - körültekintően, igazságosan kell eljárni
 
 
b.)Fegyelmező intézkedésről határoz:           - napközis-, tanulószobai nevelő
                                                                       - szaktanár
                                                                       - osztályfőnök
 - igazgatóhelyettes
                                                                       - igazgató
 
c.) Fajtái: szóbeli figyelmeztetés:                   - szaktanári
                                                                       - osztályfőnöki
 - igazgatóhelyettesi
                                                                       - igazgatói
                 
                  írásbeli intés:                                - szaktanári
- osztályfőnöki
 - igazgatóhelyettesi
- igazgatói
 
      megrovás:                                      - osztályfőnöki
 -   igazgatóhelyettesi
 -   igazgatói                                      
-    nevelőtestületi ( a szülővel történt             megbeszélés után)
 
                                                                        Eltiltás közösségi rendezvényekről.
 
A felsorolt büntetések kirovására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell vezetni.
 
 Fegyelmi büntetés jár a kötelességek vétkes és súlyos megszegése esetén. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója,  vagy a nevelőtestület dönt.
Fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozhat:
 
            Fegyelmi büntetések:             - megrovás
                                                           - szigorú megrovás
                                                           - áthelyezés az évfolyam másik osztályába
 
A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.
 
XXVIII.A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei
 
A közalkalmazottat a munkáltató - meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítésének ösztönzésére meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítésben részesítheti. (Kjt. 77.§)
 
Kiemelt munkavégzés:
·      példás munkafegyelem,
·      a szakmai munka megújítása, módszertani gazdagságra törekvés,
·      pályakezdő, új dolgozók közösségbe való beilleszkedésének segítése,
·      a technikaiak szívesen és önként vállalnak többletmunkát az iskola érdekében,
·      tanórai és tanórán kívüli szakmai munka színvonala,
·      az iskolai élet sokszinűsítésében való részvétel, feladatvállalás (versenyek, iskolai bemutatók, ünnepélyek)
·      a közalkalmazott nem állhat jogerős fegyelmi büntetés, vagy büntető bíróság által kiszabott elmarasztaló ítélet hatálya alatt.
·      legalább 6 havi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik a Czabán Általános Iskolánál.
 
Az ajánlás módja:
·         szakmai munkacsoportoktól érkező javaslat,
·         Közalkalmazotti Tanács véleménye alapján,
 
XXIX. A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei
 
Az intézmény nem kívánja a teljesítménypótlékot alkalmazni.
 
XXX. A hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
 
A nevelőtestület és az iskola tanulóifjúsága közösen tartja ébren a kialakult hagyományokat.
 
 30.1 Elvei
 
  • olyan előzetes tevékenységrendszer biztosítása, mely személyiségformáló erejű, segíti a nevelési célokkal történő azonosulást, az iskolához tartozás elmélyülését, a "mi iskolánk" tudatának alakulását,
  • az iskola és a családok kerüljenek közelebb egymáshoz.
 
 30.2 Területei
 
a.) Iskolanap május utolsó vagy június első hetében.
 
b.) Ünnepélyek, megemlékezések
            - Tanévnyitó
            - Október 23.
            - Farsang (felső tagozaton)
            - Március 15.
            - Sportnap
            - Iskolai gálaelőadás
            - Pedagógusnap
            - VIII. o. búcsúztatója
            - Tanévzáró
 
c.) Osztálykeretben történő ünnepek:
            Mikulás
            Karácsony
            Farsang (alsóban)
            Anyák napja
 
Az időpontokat és a felelős szervezők nevét az éves munkaterv tartalmazza.
 
Az ünnepélyek, megemlékezések időpontját az osztályfőnökök bejegyzik az osztálynaplóba.                                                                              
30.3 Kitüntetések
 
Az iskola által alapított Czabán emlékérem odaítéléséről, felterjesztésének módjáról a Czabán emlékérem alapító okirata szól.
 
 30.4 Iskolaújság, iskolarádió
 
A felelősök kiválasztásának módjáról, a megjelentetés és üzemeltetés rendjéről az iskolai diákönkormányzat szmsz-e rendelkezik.
 
 30.5 Iskolatörténeti emlékek gyűjtése
 
Iskolatörténeti emlékek gyűjtésében iskolánk minden dolgozója kiveszi részét. Az utókor számára értékes/érdekes dokumentumokat, tárgyakat iskolánk könyvtárában tároljuk.
A könyvtáros tanár felelős az összegyűjtött iskolatörténeti emlékek szakszerű tárolásáért, leltározásáért, illetve megőrzéséért. Ezen emlékekből állandó kiállítást szervezünk a földszinti és emeleti folyosókon található folyosói vitrinekben. A folyosói vitrinekben elhelyezett emlékekért az adott osztály illetve osztályfőnöke a felelős.
Az iskola életében fontos ünnepek, rendezvények alkalmával időszaki kiállítást is szervezünk.
 
XXXI. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje  
 
31.1 Általános rendelkezések 
         
 Az iskola valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épületek állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje.
 
  • Az iskola gondnoka rendszeresen ellenőrzi az épület állagát, felelős a karbantartásért. Meghibásodást azonnal jelenteni kell az igazgatónak,vagy az igazgatóhelyettesnek.
 
  •  Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felmérése, és a kártérítés részleteinek szülővel-, gondviselővel történő tisztázása.
 
  • Osztálytermek, illetve azok dekorációjának megóvása, a helyileg odatartozó osztály osztályfőnökének feladata.
 
  • A szaktantermeket a munkavédelmi előírásoknak megfelelően kell használni és használtatni.
 
  • Ha a tanulócsoport elhagyja a termet, de felszerelésük bent maradt, kulccsal kell bezárni az ajtót. Tanítás befejeztével a tanár köteles meggyőződni arról, hogy az ablakok csukottak.
 
·         Az osztálytermeket a foglalkozások befejezése után, de legkésőbb 18,00 órakor /kivéve, ahol pl. zeneiskolai vagy egyéb foglalkozás van - ott a tanár jelzése után/ be kell zárni. Ennek felelőse az épületet záró hivatalsegéd. Az osztálytermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról.
 
  • Az épület helyiségeinek kulcsát, legkésőbb a foglalkozások befejezése után a portán kell leadni.
 
  • A számítógépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. A terem és a benne lévő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus felelős.
 
  • Az iskola nyitva tartása alatt az épületben idegen személy csak az iskola valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat. A portaügyeletes feladata a beérkező külső személyek bejegyzése az ügyeleti füzetbe.
 
  • Tanuló az épületet tanulási idő alatt csak az iskola valamely vezetőjének engedélyével hagyhatja el.
 
  • Helyiségeinket délelőtt tanítási célra használjuk. Délutáni időszakban az iskola helyiségeinek használatát az iskolán kívüli szervnek, szervezetnek csak az igazgató engedélyezheti.
 
  • A termeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni.
 
  • A tornatermi testnevelési órai foglalkozást valamennyi osztályunknak biztosítani kell, ha az óraszámok nem is engedik a teljességet.
 
  • A tanulóknak lehetőségük van a folyosói szekrények használatára. Váltócipő ajánlott! /Sáros idő, téli időszak/.
A szekrényeket zárni kell.
 
  • Az ügyeletes pedagógus vagy napközis nevelő kérésére az udvari kapukat a hivatalsegédeknek ki kell nyitni.
 
  • A tornaterem az iskolai foglalkozási időben iskolai célokat szolgál, egyébként -az
     intézménnyel létesített külön megállapodás alapján- Czabán Diáksport Egyesület használatában áll.
 
  • A Czabán Általános Iskola  helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek által történő igénybevétele külön díjazás ellenében, terembérleti szerződéssel történik.
 
31.2  Nyári nyitvatartási rend
 
A nyári szünetben a tanév utáni első, és a tanévet megelőző héten a napközis tanulók fogadása miatt teljes nyitvatartási idővel működik az iskola.
Előre meghatározott ügyeleti napokon 9,00 - 13,00 óra között az irodában ügyeletet tart az iskola vezetőségének egyik tagja.
 
 31.3 Ügyelet
 
A portaügyeletet 7,00 órától 17,00 óráig a biztonsági szolgálat látja el.
17,00 órától 20,30-ig az iskola portaügyeletese van szolgálatban.
Tanítás nélküli munkanapokon a portaügyeltet technikai dolgozóink látják el.
 
XXXII. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel
 
  • Az iskola épületébe lépő személynek a portaszolgálatnál jeleznie kell jövetele célját. A portaszolgálatot ellátónak be kell írnia az illetőt a portaszolgálati naplóba (nevét, be-és kilépésének időpontját, illetve látogatásának célját.).Kivételt képeznek azok a szülők, hozzátartozók, akik gyermekük tanulmányaival kapcsolatban keresik fel a pedagógusokat (fogadóóra, szülői- és szmk értekezlet), illetőleg ebéd - befizetési céllal jöttek.
  • A gyermekükért jövő szülők, hozzátartozók csak az iskola vezetősége által meghatározott helyen várakozhatnak.( az aula főbejárat előtti részén).
  • A szülők a pedagógusokkal a tanítási időn kívül értekezhetnek.
  • A szülők számára kiírt fogadóórán a nevelő köteles megjelenni. Akadályoztatása esetén a tanulón vagy az osztályfőnökön keresztül értesíti a családot.
  • A folyósokon csak indokolt esetben tartózkodhatnak szülők. /vagyonbiztonság és egyéb pedagógiai okokból/.
  • Idegeneket a portán tartózkodó biztonsági őr, vagy dolgozónk fogad, indokolt esetben felkíséri a keresett személyhez.
 
XXXIII. Aláírási és pecséthasználati jogkör
 
Saját területükön aláírási joguk van az igazgatóhelyettesnek, az iskolatitkárnak /pl. iskolalátogatási igazolások/
 
Pecsétet az igazgató, a helyettes, az iskolatitkár és esetenként megbízott személyek használhatnak.
  • bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnök,
  • vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személy.
 
Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni.
Használaton kívül a pecsétet el kell zárni.
 
Az aláírási jogosultságot részletesen szabályozza a Czabán Általános Iskola és Óvoda aláírási jogosultsági szabályzata.
 
XXXIV. Záró rendelkezések
 
1. Jelen szervezeti és működési szabályzat /SZMSZ/ módosítására csak az alkalmazotti közösség elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
 
2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az intézmény szervezeti és működési szabályzatának függelékei.
 
3. A függelékben található szabályzatok -mint igazgatói utasítások- jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az iskola felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.
 
4. Az SZMSZ módosításának körülményei lehetnek:
·         jogszabályváltozások,
  • fenntartói kezdeményezés,
  • az alkalmazotti közösség 50%-nak javaslatára,
  • a nevelőtestület kezdeményezésére,
  • az igazgató javaslatára,
·         a szülői szervezet javaslatára,
  • a diákönkormányzat kezdeményezésére.
 
5. Érvényességi idő meghatározása:
Jelen intézményi SZMSZ fenntartói jóváhagyását követően lép hatályba.
Jelen intézményi SZMSZ visszavonásig érvényes.
 
6.Nyilvánosságra hozatal:
            Jelen SZMSZ-t az alábbi helyeken kell hozzáférhetővé tenni:
·         Az iskola honlapján,
·         Tanári szobában,
·         Iskolai könyvtárában,
·         Igazgatóhelyettesi irodában.
 
A Czabán Általános Iskola  Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény alkalmazotti közössége 2011.július 1-jén  fogadta el.                                                                     
 
 
Budapest, 2011. július 1.
 
 
                                                                                igazgató
 
A szervezeti és működési szabályzat a következő függelékekkel rendelkezik:
 
  • A Czabán Általános Iskola aláírási jogosultsági szabályzata
  • A Czabán Általános Iskola továbbképzési programja
  • A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata
  • A könyvtár gyűjtőköri szabályzata
  • A könyvtár működési rendje
  • A közérdekű adatok megismerésének és közzétételének szabályzata
  • A postaküldemények feladása,elszámolása,valamint az elküldött és érkezett küldemények iktatása,kezelése
  • A szülőktől beszedett pénzek kezelése
  • A vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályzata
  • Beszerzések lebonyolításának szabályzata
  • Bizonylati szabályzat
  • Bombariadó esetén szükséges teendők
  • Czabán emlékérem alapító okirata
  • Csengetési rend
  • Eszköz-és forrásértékelési szabályzat
  • Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata
  •  Házirend
  • Helyiségek és berendezések használatának szabályzata
  • Iratkezelési-és selejtezési szabályzat
  • Könyvtárhasználati szabályzat
  • Leltározási szabályzat
  • Munkaerő-gazdálkodási terv
  • Munkaköri leírások
  • Munkavédelmi szabályzat
  • Pénz-és értékkezelési szabályzat
  • Reprezentációs szabályzat
  • Selejtezési szabályzat
  • Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
  • Tűzriadó terv
  • Tűzvédelmi szabályzat
  • Tűzvédelmi utasítás
  • Választható béren kívüli juttatások szabályzata
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



Copyright © 2010 Czabán Általános Iskola. Minden jog fenntartva